Május 31-ig adott időt Magyar Péter az „Orbán-báboknak”, vagyis
hogy távozzanak a hivatalukból. Ellenkező esetben a tiszások a kétharmados felhatalmazásukkal élve módosítják az Alkotmányt és leváltják őket.
Itt több olyan szereplőről van szó, akinek a megbízatása bőven túlnyúlik a következő cikluson is. Az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter korábbi legfőbb ügyész például 2037. június 9-ig, a Kúria elnöke 2030. január 1-jéig, a legfőbb ügyész 2034. június 10-ig, az ÁSZ elnöke 2034. július 5-ig maradhatna a hivatalában.
Eltávolításuknak nem pusztán szimbolikus jelentősége van, többen jelentős fékei és ellensúlyai lehetnének a Tisza-kormánynak, ami komoly kockázatot jelenthetne Magyar számára. Sima feles többség esetén ez azért veszélyesebb lett volna számára.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
választás 2026
POLITIKA
kétharmad
windisch lászló
kövér lászló
varga zs andrás
sulyok tamás
alkotmánybíróság
magyar péter
alkotmánymódosítás
Rigó Csaba Balázs
Koltay András
senyei györgy
nagy bálint
orbán viktor
Forsthoffer Ágnes
TASZ
TISZA-kormány
választás 2026
mécs jános
Igaz, igent se mondott.
Azt is felsorolta, hogy még milyen minisztériumokat hoznak létre, és beszélt arról is: nem tűri a lopást, az arroganciát és a luxizást.
Az ellenzéki szereppel éppen ismerkedő párt szerint a kétharmados hatalom radikálissá válhat a köztársasági elnöki vétó nélkül.
A válasz alapján nem úgy tűnik, hogy a köztársasági elnöke le akarna mondani.
A vereség után először szólalt meg a leköszönő miniszterelnök. Azt mondja, fájdalmat érez és ürességet.
Az elnök a lehető legkorábbra, május elejére hívta össze a parlament alakuló ülését, az új kormány május közepére megalakulhat. Sulyok Tamás is posztolt a találkozó után.