Cikkünk frissül

Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz és KDNP beadványait a 17. alkotmánymódosítással kapcsolatban.

Az ellenzék megtámadta a Sulyok Tamás eltávolítását lehetővé tévő módosítást, a képviselői cikluskorlátozást, az Alkotmánybíróságra visszavezetett életkori korlátot.

Az ellenzék ezen passzusok megsemmisítését kérte, de ezt elutasította a testület. Múlt héten a kekvák megszüntetése miatt benyújtott panaszt utasították el.

Magyar Péter: PIPA

A Sulyok-ügy

Sulyok Tamást egy mondattal távolította el a tiszás többség: beleírták a 17. alkotmánymódosításba, hogy annak hatályba lépésével Sulyok Tamás mandátuma megszűnik. Az elnök próbálta ezt kivédeni (ez is elbukott az AB-n), végül aláírta a módosítást, de kiadott mellé egy tiltakozó határozatot.

A Fidesz és a KDNP azt kérte, hogy állapítsák meg, hogy a módosítás nem felelt meg az eljárási követelményeknek, közjogilag érvénytelen a módosítás, mert „ egyedi közhatalmi döntés elfogadására alkalmazták”, ezért semmisítsék meg azt. Más lehetősége nem is lett volna Fidesznek, mint az eljárási követelmények megsértésével érvelni, a testület ugyanis magát az Alaptörvényt tartalmi szempontból nem vizsgálhatja.

A Fidesz és a KDNP azt is kezdeményezte, hogy a testület kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt. A kétharmaddal minden szabályt átíró Fidesz-KDNP azzal érvelt, hogy mindent nem lehet megcsinálni.

„Az országgyűlési választáson kialakult többség ugyanis nem a nép időtlen, egységes és minden korábbi alkotmányos döntést felülíró akaratának megtestesítője. (...) A létrejövő többség a következő parlamenti ciklusban jogosult az Országgyűlés hatásköreit gyakorolni, de nem sajátíthatja ki a népszuverenitást, és saját politikai programját nem azonosíthatja közvetlenül a nép korlátlan alkotmányozó akaratával” - írták az indítványban. Érveltek még a népszuverenitással is, és azzal, hogy Sulyok mandátuma is visszavezethető arra.

Ezek mellett nagyon hosszan érveltek, és leírták, miért nem volt gond szerintük Baka András eltávolításával, amit ők csináltak meg, szintén egy alkotmánymódosítással, és miért van baj Sulyokéval. Az érv lényege: előbbi egy szervezetátalakítás következménye volt, utóbbi kizárólag egy emberről szól. (Bakát úgy váltották le a Legfelsőbb Bíróság éléről, hogy az LB helyett létrehozták a Kúriát. Strasbourgban Bakának adtak igazat.)

A Fidesz azzal is érvelt, hogy egy egyedi személyi döntés nem lehet az Alaptörvény része, hiszen az normatív kérdéseket szabályoz. Ahogy a kekváknál, itt is felhozták, hogy ez alapján az is kérdés, hogy ez egyáltalán Alaptörvénymódosításnak tekinthető-e. (Ez azért fontos, mert csak így vizsgálhatná az AB. Ezzel próbálkozott korábban Sulyok is.)

Újabb erős rész, hogy a Fidesz a Velencei Bizottságra, az Európai Unió Bíróságára és az Emberi Jogok Európai Bizottságára is hivatkozik, mikor azok döntéseit nem igazán tartották be, és bírálták is a szervezeteket.

Az Alkotmánybíróság hatáskör hiányára hivatkozva utasította el ezt a beadványt. Azzal érveltek, mint korábban is, ők nem dönthetik el, hogy mi Alaptörvény-módosítás és mi nem, vagy hogy egy módosítást összevessenek az addig hatályos szöveggel, hogy van-e ütközés. A tartalmat nem vizsgálhatják - írták le a határozatban, lényegében harmadszor ugyanazt. Ezért nincs hatáskörük dönteni.

A testület 6 alkotmánybírója párhuzamos indoklást írt (vagyis támogatta az elutasítást és annak hivatkozási alapját is), Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter viszont különvéleményt írt, vagyis nem értett egyet azzal.