Nemcsak Sulyok Tamás, Polt Péter és más szereplők leváltását teszi lehetővé a most társadalmi vitára bocsátott tiszás alaptörvény-módosítás, de a Fidesz egyik emlékezetes bosszúját/bűnét is kiiktatná a párt azzal, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja a döntési szabadságát.

Miután az Alkotmánybíróság 2011 májusában megsemmisítette a NER egyik első látványos intézkedését, a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezést, mert az visszamenőleges hatályú volt, a Fidesz lecsapott.

Ekkor vette el az Alkotmánybíróságtól a lehetőséget, hogy költségvetési és adókérdéseket vizsgáljon mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meg nem haladja*. Ez jelentősen korlátozta az Alkotmánybíróság mozgásterét.

Az ilyen ügyeket kizárólag olyan szempontok alapján vizsgálhatta, mint például az élethez és az emberi méltósághoz való joggal való ütközés.

Ez sem volt elég a Fidesznek, 2013-ban módosította az Alaptörvény vonatkozó részét, és bekerült, hogy hiába lenne alacsonyabb az államadósság, azokat a törvényeket, amelyek még a magas államadósság alatt léptek hatályba, továbbra sem lehet vizsgálni.

Noha a Fidesz azzal hárította a kritikákat, hogy ez a korlátozás nem örökké szól, valójában semmi esély nem volt arra, hogy az Ab belátható időn belül visszakapja a döntési szabadságát.

Az államadósság az elmúlt 16 évben legtöbbször a 75-80 százalék közti sávban mozgott, 2019 végén volt 65 százalék. Az volt a legalacsonyabb szint. Idén az első negyedév végére 77,9 százalék volt az arány.

A Tisza ezt a két korlátozást kivenné az Alaptörvényből, a módosítás ráadásul a kihirdetés után hatályba is lép.

Az indoklás szerint a két alaptörvényi bekezdést azért kell hatályon kívül helyezni, mert azok korlátozzák az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatáskörét. „A jogállamiság és az alkotmányvédelem követelményeivel összhangban indokolt az Alkotmánybíróság teljes körű normakontroll-hatáskörének helyreállítása, biztosítva, hogy valamennyi jogszabály alkotmányossága azonos mérce szerint legyen vizsgálható.”

Egyúttal törölnék azt a meghatározást is, hogy „a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” A Fidesznek legendás viszonya volt a közpénzhez, emlékezetes, mikor Kósa Lajos azt magyarázta, a jegybanki alapítványokhoz került pénz elveszti közpénz jellegét.

A Tisza azzal érvel, a hatályos jogrend egészéből és a joggyakorlatból egyértelműen levezethető, mi a közpénz. „A fogalom tételes rögzítése indokolatlanul leszűkíthette annak értelmezési körét, és akadályozta a változó pénzügyi és szervezeti viszonyokhoz való alkalmazkodást.”

*JAVÍTÁS: cikkünkben eredetileg pontatlanul fogalmaztunk azzal kapcsolatban, hogy az államadósságnak a GDP felét kell meghaladnia, ezt javítottuk.