Az Európai Bizottság más jövőt lát, mint a kormány, ráadásul a legutóbbi, februári prognózishoz képest drasztikusan rontotta a kilátásokat.

Az USA gazdasági teljesítménye évek óta sokkal jobb, mint a többi fejlett országé. Miért termelékenyebbek az amerikaiak, mint az európaiak? Mennyit húznak a gazdaságon az illegális bevándorlók? Mitől dühös Trump? Meddig tart ki a lendület? A Hold Alapkezelő munkatársai, Balásy Zsolt és Móricz Dániel elemeznek. Podcast.

Lassul a gazdaság, a befektetők és a pártelit is aggódik.

Idén a GDP 4,9 százalékát viszik el az államadósság kamatai, de jövőre jelentős javulás jöhet a Költségvetési Tanács elnöke szerint.

Nem csoda, hogy Nagy Márton pár napja cash flow-problémákra panaszkodott. A második negyedév végére kétéves csúcsot ért el a GDP-arányos államadósság, amihez persze kellett a gazdaság újbóli visszaesése. Idén eddig másfélszer többet költött az állam az adósság kamataira, mint egy évvel ezelőtt.

A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.

Az EU-ban a magyar állam költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt az adóssága finanszírozására, százmilliárdokkal többet, mint az egészségügyre.

Az első negyedév végén a magyar állam volt a tizedik legeladósodottabb az Európai Unióban és a második legeladósodottabb a régióban. Az uniós átlagot bőven meghaladóan gyorsult idén az eladósodottságunk.

A pénzügyminiszter szerint nem kell azonnali intézkedésekkel reagálni a túlzottdeficit-eljárásra és azt ígéri, 2026-ra három százalék alá mérséklődik a hiány.

Kiszámíthatatlan és túlköltekező a magyar állam, de van remény, hogy legalább a gazdaság magára találjon, áll a friss brüsszeli konvergenciajelentésben.

Az akkugyárak beindítása hajthatja az idei növekedést.

Szembenézni a valósággal. Habár Nagy Márton gazdasági miniszter még néhány hete is 4 százalék körüli növekedési vizionált, a vártnál minden mutató rosszabbul alakul. A tavaly nyáron megálmodott 2024-es költségvetés három hónap után mehet a kukába, a 2025-össel pedig nem állnak elő a választásokig.

A kamatkiadások egyre súlyosabb terhet jelentenek a költségvetésnek, idén már többet költ az állam kamatokra, mint beruházásra.

Az előző évihez képest 911 milliárd forinttal volt rosszabb az egyenleg, GDP-arányosan ez közel 0,5 százalékos romlás. Az állam kamatkiadásai 88,8 százalékkal nőttek. A KSH adatait a Pénzügyminisztérium sikertörténetként értékelte.

A befektetési elemző szerint a kormánynak két lehetősége van: 2-3 év nadrágszíjmeghúzással stabilizál, vagy megpróbálja elodázni a kiigazítást, pörgeti a növekedést olcsó hitelekkel, elinflálással, amíg lehet, de ez még komolyabb problémákat okozhat majd.