Az EU-ban a magyar állam költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt az adóssága finanszírozására, százmilliárdokkal többet, mint az egészségügyre.
Az EU-ban a magyar állam költi GDP-arányosan a legtöbb pénzt az adóssága finanszírozására, százmilliárdokkal többet, mint az egészségügyre.
Az első negyedév végén a magyar állam volt a tizedik legeladósodottabb az Európai Unióban és a második legeladósodottabb a régióban. Az uniós átlagot bőven meghaladóan gyorsult idén az eladósodottságunk.
A pénzügyminiszter szerint nem kell azonnali intézkedésekkel reagálni a túlzottdeficit-eljárásra és azt ígéri, 2026-ra három százalék alá mérséklődik a hiány.
Kiszámíthatatlan és túlköltekező a magyar állam, de van remény, hogy legalább a gazdaság magára találjon, áll a friss brüsszeli konvergenciajelentésben.
Az akkugyárak beindítása hajthatja az idei növekedést.
Szembenézni a valósággal. Habár Nagy Márton gazdasági miniszter még néhány hete is 4 százalék körüli növekedési vizionált, a vártnál minden mutató rosszabbul alakul. A tavaly nyáron megálmodott 2024-es költségvetés három hónap után mehet a kukába, a 2025-össel pedig nem állnak elő a választásokig.
A kamatkiadások egyre súlyosabb terhet jelentenek a költségvetésnek, idén már többet költ az állam kamatokra, mint beruházásra.
Az előző évihez képest 911 milliárd forinttal volt rosszabb az egyenleg, GDP-arányosan ez közel 0,5 százalékos romlás. Az állam kamatkiadásai 88,8 százalékkal nőttek. A KSH adatait a Pénzügyminisztérium sikertörténetként értékelte.
A befektetési elemző szerint a kormánynak két lehetősége van: 2-3 év nadrágszíjmeghúzással stabilizál, vagy megpróbálja elodázni a kiigazítást, pörgeti a növekedést olcsó hitelekkel, elinflálással, amíg lehet, de ez még komolyabb problémákat okozhat majd.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal 2020. januári előrejelzése csak 2029-re várt ekkora hiányt.
Október elején újra átdolgozták a költségvetést, december elején kiderült: hiába. Az MVM-től bezsebelt százmilliárdok csak kozmetikázásra voltak jók. A bevételek 1600 milliárddal maradtak el az időarányostól, a kiadások 1000 milliárd túlléphetik a tervezettet.
2020-ban még másfélszer több pénz ment gyógyító-megelőző ellátásokra, mint az adósságteher kamataira. Idén eddig az állam minden 100 forintnyi kiadásából 6 forintot kamatra költött, ez jóval magasabb arány a tavalyinál. A nettó kamatkiadások összege két év alatt megduplázódott.
Minden magyar 18 200 forinttal több adóssággal fekszik le, mint amennyivel kelt.
A nemzetközi hitelezésben látja minden abnormalitás gyökerét.
Az inflációcsökkentésben januárig lesz jó világ, az uniós pénzek sorsa novemberre eldőlhet – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a lapunknak adott interjúban. Beszélt arról is, miért ugrott európai csúcsra a magyar infláció, miért nem jó, ha a gazdaságpolitika irányítói a nyilvánosság előtt esnek egymásnak, hogy mik a fekete hattyúk és kit fenyeget a ChatGPT.