A fal leomlása maga volt a csoda, amihez képest fogható kevés történt az európai történelem vérzivataros évezredei alatt. Aki akkor élt, annak nem kell ezt bizonygatni, és talán azok is megéreznek valamit a szabadság kéjgázos kitöréséből, akik csak képekről, filmekből ismerhetik meg az akkor történteket.
2020-ra két nagyon veszélyes tendencia ért össze. A pártok közötti ideológiai ellentét és egymás kölcsönös utálata sosem volt még ilyen mély, miközben a gyengülő republikánusok egyre gátlástalanabb eszközökkel igyekeznek bebetonozni magukat a hatalomba.
A kormányerő 2010 óta úgy él alkotmányozó többségével, hogy megszünteti, eljelentékteleníti vagy megszállja a független intézményeket, és kiiktatja az autonóm szereplőket. Ezt komoly jogállamiság problémaként azonosította az Európai Bizottság.
Mióta a betegeskedő I. János Károly 2014-ben lemondott a trónjáról, egyre nagyobb botrányokba sodródik. Korrupció, kínos nőügyek, orvvadászatok híreivel kerül címlapra. Már családja és fia, a regnáló spanyol király is elhatárolódott tőle. Szánalmas pojáca lett. Így múlik el a világ dicsősége. Pedig egykoron fontos szerepet vállalt Spanyolország talpra állításában, és abban, hogy hazája a gazdag és demokratikus országok elitklubjában foglal ma helyet.
Bibó István életműve mellett a demokráciának és az egyénnek a hatalommal szembeni esélyei kaptak súlyt a gyűjteményben. Meg persze 1956. Mind kínosan érintették a Kádár-rezsimet. Az pedig különösen fájt neki, hogy a sokfelől érkező szerzők képesek voltak összefogni egymással.
Tony Chung kedd reggel menedékért akart folyamodni az USA hongkongi konzulátusán, de húsz perccel a nyitás előtt érkezett. Ennyi idő elég is volt a hatóságoknak arra, hogy elhurcolják.
1956 a totalitarizmus elleni elementáris lázadás volt, így a forradalom követelései szükségszerűen irányultak az emberi és polgári jogok vissza- és megszerzésére is.
A vidéki egyetemeken, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, valamint a budapesti Műegyetemen már a forradalom kitörése előtt megfogalmazták a forradalom első számú követeléseit. Később ez utóbbi pontok lettek a legismertebbek és legfontosabbak.
A pártállami parlamentnek különösen űzött állapotban kellett az tennie, amit mindig is tett. Azaz a kormány által elé tett törvényjavaslatokat rendben megszavazni. Néhány képviselőben fel is horgadt az addig jól palástolt önérzet. De a többség előírásszerűen szavazta meg a pártállam végét jelentő törvényeket és a harmadik magyar köztársaság közjogi alapjait.
Az egyesülési törvény volt a törvények közt a második, amelyiket 1989-ben, a „csodák évében” elfogadott az utolsó pártállami parlament. Januárban még meg sem kezdődtek az egyeztető tárgyalások a hatalom és a rendszerellenzék között, az egyesülési törvény mégis kellően szabadságpárti volt ahhoz, hogy a lehetőség nyomán gombamód jöjjenek létre egyesületek, így a Magyar Helsinki Bizottság is.
Valódi lincshangulat uralkodott az ülésteremben. A kormánypárti képviselőket Moór Gyula, a legnagyobb valódi ellenzéki párt, a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt vezérszónokának beszéde ingerelte fel ennyire. Ez az a párt, amelyik nem hagyta szó nélkül a „kékcédulás választásokat”, azt, hogy a kommunisták igyekeztek elcsalni a választásokat. Az ellenzéki párt „jutalma” az lett, hogy az ő képviselőinek mandátumait vették el novemberben.
A gdanski Lenin hajógyár 27 éves villanyszerelőjeként már az 1970-es sztrájkbizottság tagja volt. A hatalom akkor a tüntetők közé lövetett, mintegy 80-an haltak meg. Lech Wałęsa börtönbe került. A következő évtizedet rendőri felügyelet, munkanélküliség, gyári munka és az ellenállás szervezése töltötte ki. A nyolcvanas években ezek a tapasztalatok aztán jól jöttek Wałęsának.
A Kör tagjai ajándékba kapják a nyomtatott magazin legfrissebb számát.
1947 nyarán a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert Svájcba indult üdülni. Jó barátja, Bay Zoltán fizikus, akivel a nyilasok és nácik ellen is egy oldalon harcolt, így fordult hozzá: – Albi, most ugye nem azért mégy el, hogy ne gyere vissza? Szent-Györgyi a szavát adta, hogy biztosan visszatér. Aztán nem így történt, legalábbis a hazautazás sokáig váratott magára. Igaz, rövidesen mégiscsak találkoztak, ha nem is itt, hanem Amerikában, merthogy a berendezkedő Rákosi-rezsim elől Bay is emigrálni kényszerült.
Az ENSZ demokráciának tekint minden országot, amelyik betartja az ENSZ alapelveit. Ez nagyjából olyan, mintha az ember definíciója csak annyi lenne, miszerint gerinces, érző lény lábakkal és szemekkel, hogy a mormoták és papagájok is biztosan beleértessenek. Ráadásul még rájuk is bíznák annak eldöntését, hogy embernek érzik-e magukat.
A költő Dante Alighieri (1265–1321) ismertsége az örökemlékezetű város-, birodalom- vagy vallásalapítókhoz fogható. Abban is hasonlít sokukhoz, hogy élete során ő is volt száműzött, menekült. Éppenséggel ő 19 éven át volt kénytelen távol élni imádott hazájától, Firenze városállamtól.
Caj Ing-ven szerint a szabályokon alapuló világrend megőrzése és a kínai agresszió elhárítása érdekében lenne erre szükség.
Demokratikus rendszerek nem léteznek tisztességes választások nélkül. Az 1947-es országgyűlési választások nyilvánvalóvá tették: a Magyar Köztársaság már nem parlamentáris respublika és nem jogállam többé. A permanens kommunista puccs egyik kulcseseményéről beszélünk. A „kékcédulás” csalásokról és más manipulációkról mindenki tudott, töméntelen bizonyíték állt rendelkezésre, de fékek és ellensúlyok hiányában, a kommunisták által megszállt állami intézmények közreműködésével éppenséggel a csalások leleplezőit büntették meg, és a csalók húztak hasznot az eljárásokból. Rossz világ jött a demokratákra.
Az NDK összeomlásához és a német újraegyesítéshez számos lépéssel jutottunk el. Egyik ezek közül a sopronpusztai–fertőrákosi páneurópai piknik volt, ahol a magyar politika és hatóságok előzékenységének köszönhetően mintegy hatszáz keletnémet menekülő tudott átjutni Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba, azaz NSZK-ba. A szabadság szimbolikus pillanata volt ez. A kezdeményezők szervezők civilek, politizáló civilek voltak. Ők adtak lendületet az eseményeknek.
A Hongkongban is egyre keményebben fellépő hatalom 200 rendőrt küldött a lapra, és bevitték a tulajdonost meg a lap vezetőit is. A tüntetők a lapot tartják fel az utcákon a rendszer ellen tiltakozva.
Az új, nemzetbiztonsági törvény értelmében vitték el.
Befelé fenyegető fővezér, kifelé sértett demokrata.
Történelmi példák szemléltetik, hogy a válság végével most is annyira visszalenghet az inga, mint az üvöltő húszas évek idején.
A szabad, demokratikus és tisztességes parlamenti választásokkal, valamint az új Országgyűlés megalakulásával közjogi értelemben 1990 tavaszán megtörtént a rendszerváltás. Megalakulhatott a koalíciós kormány, amelyet Antall József, az MDF elnöke vezetett. Az ország új vezetői előtt hatalmas feladat tornyosult. Az emberi jogok mindenesetre valóban komoly esélyt kaptak arra, hogy üresen kongó deklarációkból kikényszeríthető alapjogokká erősödjenek.(Hangos változat, podcast itt.)
Az államtitkár úgy reagált a Freedom House jelentésére, ami szerint Magyarország már hibrid rezsim, hogy nem is vártak mást „az egykoron tisztelt emberi jogi szervezetből Soros György kirakatszervezetévé avanzsált társaságtól”.
Egyre távolabb Közép-Európától, egyre közelebb a Balkánhoz.
Jó reggelt!
A lengyel példa ragadós volt. 1989 tavaszán már mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán egyre több szó esett valamiféle „nemzeti érdekegyeztetésről” az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság kezelése érdekében, illetve a demokratikus átmenet előkészítésére. Március 30-án az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) levelet írt a pártvezetésnek, hogyan képzeli a tárgyalást. Április 8-án pedig az állampárt néhány szervezettel össze is ült, de az ellenzék fő erői távol maradtak. Nem kívántak besétálni a csapdába. Április közepére azonban az is világos volt már, nincs mire várni, az ország konstruktivitást és eredményeket akar.
„Kelet-európaiak vagyunk, a tapasztalataink világosan mutatják, hogy amíg nincs szabad nyilvánosság, addig nincs miért bíznunk a hatalmasok szavában” – mondta a filozófus.
Egy április elseje, amely sokáig emlékezetes marad.
Jó megfigyelés Kövér Lászlótól, aki 2010 óta a Parlament ura.
A demokratikus rendszerrel szemben az USA-ban nőtt leginkább az elégedetlenség. 25 év 3500 felmérését vetették össze különböző országokból cambridge-i egyetemen. Észak- és Nyugat-Európában van csak igazán meggyőző támogatottsága a demokráciának.
Már a legliberálisabb európai politikusok is úgy látják, hogy szabályozni kell. Ha a milliárdok életét meghatározó techcégek továbbra is csak a profitra optimalizálnak, abból még a mostaninál is nagyobb baj lehet.
A választás nagy vesztese már most a Fidesz, hiszen olyasmiben kell részt vennie, amitől láthatóan undorodik. Pedig lenne rá megoldás.
A két vezető véleménye a nyugati liberális rendszerről és a vallási alapú demokráciáról.
Fel akarják hívni a világ figyelmét a nagyobb demokráciáért folyó küzdelmükre és arra, amit a kormányzat és a rendőrség tesz velük.
Azt állítják, hogy a Facebook ígéretei ellenére se hajlandó átadni nekik a kutatásukhoz szükséges adatokat.
Timothy Snyder új könyvében alig van szó Magyarországról, mégis igen pontos leírása az itt épülő rendszernek. A szabadság felszámolása című kötet kortárs történetírás és riadt figyelmeztetés egyszerre.
Érezted már, hogy minden nap, minden pillanat ugyanolyan? Hogy nem történik semmi? Hogy nincs jövő, és rendszer, amiben élünk, bezárt bennünket egyetlen pillanatba? Hát, én is ezt érzem.
Mivel a Fideszt már háromszor is megválasztották, ezért biztosan nem sértette meg a demokratikus normákat.
A német elnök a dpa alapításának 70. évfordulóján arról beszélt, hogy aki újságírókra és politikusokra támad, az a demokráciát támadja meg.
Világszerte visszaszorulóban van a demokrácia. Larry Diamond szerint bizonyos fokú visszaesés törvényszerű volt, például a régiónkban se voltak igazából adottak a szabadság feltételei. De a szabadság rohamos visszaszorulásában szerinte döntő szerepe van az Egyesült Államoknak. Világmagyarázatában Orbán is szerepet kap.
A hatalom minden látszólag ártalmatlan, értelmes szakmai kezdeményezést megfojt. Vajon van értelme még az értelmes, öntudatos polgári érdekérvényesítésnek?
A közép-ázsiai országban előrehozott választást tartottak, ami a tüntetők szerint nem legitim.
Ilyen még a Fideszben sincs.
Kijött a világ legnagyobb demokráciájában tartott választás hivatalos végeredménye. A kormányfő a kampányát a biztonságra és a félelemkeltésre építette, az ország védelmezőjének képében tűnve fel, így nem sok szó esett a gyengélkedő gazdaságról. Be is jött neki.
A Kádár-korszak még el sem múlt igazán, de már itt van a nyakunkon az Orbán-korszak. A tehetősek rajonganak érte, az elesettek viszont nem látják a fától az erdőt: azt mondják, jobb nekik, pedig a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok, felemelkedni pedig nehéz. A politikának ez nagyon is megfelel így.
Kazahsztánban egyre többször korlátozzák az internetet, és lépnek fel tüntetők ellen. A választás nem szabad, és egy molinóért is börtön jár. A magyar miniszterelnök szerint ma ilyen a jó demokrácia.
Isztambulban az ellenzéki főpolgármester győzelmét semmisnek mondták ki, és új választást írtak ki, mondvacsinált indokkal. Erdogan ezzel végérvényesen diktatúrává alakíthatja Törökországot,
A német belügyminiszter szerint egyértelmű, hogy Orbán Viktor pár pontban, például „az EU elleni kampányában” túlzásokba esett, de ez néha náluk is megtörténik.