• Hogy mennyi pénz van a magyar futballban, azt valószínűleg senki nem tudja.
• Nem kevés, de papíron a magyar klubok több, mint kétharmada veszteséges.
• Hogy kinek miért éri meg a magyar focira költeni, az nem világos.
• A befektetők pénzével trükköző Quaestor is nagyvonalú támogatója volt a győri focinak.
• Orbán Viktor is foglalkozott a Győr helyzetével, de azt mondta, hogy állami és önkormányzati pénzzel nem szabad a profi focit támogatni.
• Ez egyáltalán nincs így.
• És közben ömlik a pénz a felcsúti utánpótlásakadémiába.

16 csapat van a magyar elsőosztályú bajnokságban. Ha az Orbán-kormány annyira szigorú lenne ezekkel a klubokkal, mint a nagy élelmiszerláncokkal, akkor nem árulhatnának napi fogyasztási cikkeket, nem kapnának stadiont, nem léphetnének pályára hetente. A 16 NBI-es csapatból ugyanis csak kettő olyan van, amelyik két egymást követő évben (2012 és 2013) nem volt veszteséges: az MTK és az ebben az időszakban még másodosztályú Nyíregyháza.

- 4 milliárd forint

Ennyi volt a mostani NBI-es csapatok összesített adózott eredménye 2013-ban (ez egyelőre az utolsó hozzáférhető adat, most tavasszal adják majd le a 2014-es beszámolókat).

Öt csapat van, amelyik pluszban zárta az évet. Illetve az Újpestnél van egy csavar. A belga tulajdonos létrehozott egy új céget, mert meg akart szabadulni a korábbi cég tartozásainak nagy részétől. A régi cég adózott eredménye - 1,6 milliárd volt. Az új cégé plusz 20 millió. Mindkettőt belevettük.

Van egy olyan bevétel, amire minden elsőosztályú csapat számíthat az MLSZ-től. A 16 csapat testvérien és igazságosan megosztozik azon a 180 millió forinton, amit az OTP Bank fizet a bajnokság névadó szponzoraként évente. Egy nagyságrenddel nagyobb a tévés jogdíjakból származó pénz. Összesen 2,6 milliárdot fizet ki a csapatoknak a labdarúgó szövetség. Nem egyenlő részben, függ a csapatok eredményességétől (egy győzelemért például hárommillió, döntetlenért egymillió jár), a végső helyezéstől, és attól is, hogy mennyi fiatal magyar játékost küldenek a pályára, illetve hányszor kerülnek képernyőre. Mindez nem elég ahhoz, hogy megoldja egy első osztályú csapat finanszírozását, ami középcsapatoknál 4-600 millió forint lehet.

Kiegészíthetné ezt a sok szurkoló és a nemzetközi meccsek utáni UEFA-pénz. Egyikre sem alapozhat magyar csapat. Ennek ellenére olyan költségekbe verik magukat, mintha lenne esély azok visszaszerzésére.

A Fradit sem tartják el a szurkolói

Az persze akár szép eredménynek is mondható, hogy 2012-höz képest már nem csak két, hanem öt olyan csapat is volt (MTK, Nyíregyháza, Szombathely, Fradi, Pápa), amelynek pluszos lett az adózott eredménye. A Fradi az egyik az újak között. De nem a piac tartja el az FTC-t, ehhez a tulajdonosnak, a Ferencvárosi Torna Clubnak kellett mélyen a zsebébe nyúlnia.

Még 2012-ben nemcsak felélte, de 465 milliós mínuszba vitte saját tőkéjét a focit működtető FTC Labdarúgó Zrt. Ezért a tőkét kénytelenek voltak visszapótolni, 720 milliót toltak a cégbe.

Az elnök, Kubatov Gábor közben olyan támogatókat is szerzett, mint a Szerencsejáték Zrt. Az egyik legnagyobb szponzor pedig az a Fővárosi Csatornázási Művek, amelyiknek aligha létszükséglet a szolgáltatási népszerűsítése. De ha ön zöld-fehér szurkolói, akkor az FCSM-mel szerződjön, már csak becsületből is.

Azt nem lehet tudni, hogy mennyi keres egy-egy játékos, az edző vagy a klub vezetői. De van egy összesített adat. Eszerint

a Fradinál 2012-ben 800 millió, egy évvel később már 1,2 milliárd forint volt csak a bérköltség, mindennel együtt 1,5 milliárd a "személyi jellegű ráfordítás"

A klubot nem a szurkolók tartják el, hiába a Fradié a legnagyobb tábor, jegybevételből csak 110 millió forint körül folyt be. (Ez még az az időszak, amikor a készülő új stadion miatt a Puskásban játszott a Fradi. A 2014-ben Gripenekkel átadott stadionban bevezetett vénaszkenner miatt sokan bojkottálják a meccseket.)

Szponzoroktól és reklámokból ugyan bejött 520 millió (2012-ben még csak 340 millió). De ez a jegyekkel együtt összesen a bérköltségek felére sem elég. A sportcélra felajánlható társasági adóból is kapott a Fradi 230 milliót.

Még így is a tulajdonos támogatására van szükség, hogy talpon maradjon a klub. Tavaly 1,1 milliárd forinttal segítette meg a tulajdonos a csapatot. Nem egy háttérben lévő milliárdos, hanem a Ferencvárosi Torna Klub. Amelyik kap például állami támogatást, vagy előfordul, hogy az állam átvállalja az adósságát.

A Fradi üzemi eredménye 2009 és 2013 között

mínusz 2,9 milliárd volt.

Ennek egy részét a korábbi brit tulajdonosok fizették.

Hogy ebből mit sikerült elérni? Bajnoki címre nem volt elég, tavaly harmadik lett a Fradi. Ez belépőt jelentett az Európa-ligába, de csak a máltai ellenfelét verte a Ferencváros, a horvát Rijekától kikapott mindkét meccsen.

A Videoton a magyar klubok sóvárágásnak a tárgya

A Fradinál is bőkezűbb a Videoton. A Fehérvár F. C. Kft. "személyi jellegű ráfordítása"

1,9 milliárd forint volt 2013-ban.

Annyira nem engedheti meg magának a klub, hiszen eközben az adózott eredménye

- 811 481 000 volt.

Nem volt ez kivételes év. A Videoton focicsapatát működtető klub adózott eredménye 2009 és 2013 között

- 1 821 747 000 forint volt.

A székesfehérvári volt Orbán Viktor legfrissebb kedvenc csapata 2010 után. Egészen addig, amíg a Puskás Akadémia néven futó Felcsút fel nem jutott az első osztályba.

A klub elnöke, és több áttételen keresztül tulajdonosa: Garancsi István. Orbán Viktor közeli ismerőse 2007 végén szállt be a székesfehérvári, százmilliós adósságot cipelő klubba. 2009-ben megvett egy másik csapatot is, az NBII-es Felcsútot, aminek az elnöke már akkor Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor másik közeli ismerőse volt.

A terv az volt, hogy a Videoton fiókcsapata lesz a Felcsút, itt kapnak lehetőséget az Orbán által alapított Puskás Akadémia tehetségei. De a Felcsút feljutott az első osztályba, így lazítani kellett a kapcsolatokon. Viszont rengeteg szponzor jelenkezett támogatónak oda is, erről kicsit lejjebb.

A Videoton masszívan veszteséges évei közül kiugrik 2010. Ekkor nyerték meg a bajnokságot, ami önmagában kevés lett volna. Ahogyan az is, hogy a kormányváltás után lelkesen jöttek a támogatók, majdnem duplájára emlekedtek a szponzori bevételek egy év alatt, és szépen fogytak az elit VIP-páholyok bérletei.

Egy egyszeri, 2,2 milliárdos tétel billentette pozitívba az egyetlen nem veszteséges évet. Nem egy bőkezű átutalás volt, hanem egy nagyvonalú adósságelengedés. Az a papírokból nem derül ki, hogy ki tette a kétmilliárdos gesztust. Ha ez nincs, ezt az évet is óriási veszteséggel zárta volna a klub, hiszen az üzemi eredménye ekkor is - 845,9 millió volt.

Mert miközben szépen gyarapodtak a bevételek, annál is többet költ a játékosokra a klub. A tulajdonos, Garancsi István pedig többször is százmilliós friss tőkével segítette meg a csapatot. Van miből. Amiben pénz van, ott szinte biztosan feltűnik Garancsi, legyen az gázüzlet, online pénztárgép, építkezés, stadionépítés, nagy közpénzes megrendelésekkel.

Mire elég a majdnem kétmilliárdos fizetési keret?

Mit ért el Magyarország leggazdagabb klubja ennyi pénzből 2010 óta? Ahhoz képest, hogy mennyi költ a Videoton, a három bajnoki ezüst mellett szerény az egyetlen, 2011-es bajnoki arany. Ami után a Bajnokok Ligája selejtezőjéből nagyon hamar kiestek. A nemzetközi szereplést egy 2012-es Európa-liga csoportkör szépíti, ott két meccset is nyertek. Ez lehetne a magyar csapatok anyagi megerősödésének egyik módja, hiszen az európai szövetség a BL kisöccsének csoportkörébe jutásáért és ott megszerzett két győzelemért 1 870 695 eurót (nagyjából 550 millió forintot) utalt. Ami persze a fizetésekre sem elég, mégis szép plusz.

Arra viszont magyar klub nem alapozhat, hogy akár csak az Európa-liga csoportkörébe eljusson minden évben. Az itthon diadalnak beállított, akár már csak a térségünkben sem kiemelkedőnek számító 2012-es szereplés után egy évvel a Videoton már az első selejtezőkörben kiesett.

A Debrecent a kaszinók tartják majd el

De ott van a Debrecen. Az elmúlt tíz év legsikeresebb magyar csapata. A klub tudta felmutatni a legtöbb sikert nemzetközi szinten, ezzel a tulajdonosok sem jártak rosszul.

A legnagyobb kasza 2009-ben volt, a Debrecen bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, az európai szövetségtől 2,2 millárd forintot kapott a klub. Ebből 800 millió forint osztalékot kifizettek a tulajdonosnak, így a mérleg szerinti eredmény csak 528,2 millió forint lett. Egy évvel később nem jött össze a BL, csak az Európa-liga, de azért is utalt 1,2 milliárdot az UEFA. Aztán nemzetközi szinten jóval szerényebb évek jöttek.

Itthon 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is bajnokok lettek, 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban is Magyar Kupát nyertek.

A DVSC Futball Szervező Zrt. többségi tulajdonosa most már az apja helyébe lépő ifjabb Szima Gábor, az MSZ Kaszinó Kft.-n keresztül. A kaszinó név nem véletlen, a korábban is játékgépekben utazó Szimáék nyertek ugyanis kaszinótendert Debrecenben és Nyíregyházán is. A szerencsejátékos cégbe pedig bevonták a fociklubot fenntartó céget is. Szimáék mellett kisebbségi tulajdonos a csapatot működtető cégben (és így a kaszinókban is) a debreceni önkormányzat.

A Videotonhoz, de még a Fradihoz képest is meglepően szerény Debrecenben a bérköltség, nem éri el a félmilliárd forintot sem.

A Debrecen egyébként már új stadionban játszik. A tulajdonos azt várta, hogy az átlagos nézőszám eléri majd a 12 ezret a több mint 20 ezres stadionban. Ehhez képest legutóbb az Újpest ellen 5 ezer néző volt a Nagyerdei Stadionban.

Ahol Deutsch öccse lett az elnök-vezérigazgató

De még a Debrecennél is szerényebb az MTK költségvetése.

Az MTK a kettőből az egyik, amelyik nem volt veszteséges az elmúlt két évben. 2011-ben nagyot buktak azzal, amikor kiesett a csapat az első osztályból, de a visszajutás után kézben tartották a kiadásokat. A klub gazdasági ügyeit intéző Domonyai László tavaly azt mondta, hogy náluk az ötödét-tizedét keresik a játékosok, mint a Fradiban vagy a Videotonnál. Az utánpótlására építő MTK jelenleg 2. a bajnokságban. A hétvégén éppen az első helyezett Videotonnal játszottak, szoros meccsen, bírói segítséggel nyert a Székesfehérvár. A meccset Kispesten játszottak, mert az MTK is új stadiont kap.

700 néző látta a helyszínen az NBI első és második helyezettjének meccsét.

Kik a tulajdonosok? Tavaly januárban jelentették be, hogy Várszegi Gábor érdekeltségétől a klubot megvette a Blue & White Befektetői Csoport. Az új tulajdonosban benne van az MTK elnök Deutsch Tamás testvére, Péter. A cégiratokban ez a tavalyi bejelentés nem látszik, tulajdonosként a Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány van feltüntetve. A klub elnöke és vezérigazgatója mindenesetre Deutsch Péter.

Ki szórja a pénzt a Quaestor után?

A most csődbe került Quaestor miatt nagy esély van arra, hogy nem marad első osztályú a Győr. Tarsoly Csaba igen kedvező feltételekkel szerezte meg a klubot, a stadiont és mellé még 17 hektár ingatlant, amire építkezett is. Közben azért költött a csapatra is. A 2013-ban bajnok klub személyi kiadásai majdnem elérték az egymilliárd forintot. A siker évében az adózott eredmény - 521 millió forint volt.

A győri profi focit működtető kft. 2009 és 2013 között - 1,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A Quaestor-botrány miatt kiszállt a másik nagy támogató, az Audi is.

Erre a veszteséges cégre kellene új befeketőt találni. A helyzetről már tárgyalt Borkai Zsolt, Győr polgármestere Orbán Viktorral. A miniszterelnök állítólag kijelentette, hogy a profi focira nem mehet sem önkormányzati, sem állami pénz, legfeljebb az utánpótlásra.

Ez persze messze nincs így máshol. Még a Videoton is kapott az elmúlt években önkormányzati támogatást, 2012-ben például 110 millió forintot.

Van több olyan magyar klub is, amit az önkormányzat támogat vagy tulajdonos is a társaságban.

Ilyen például a Diósgyőr. A milliárdos üzletember, az addig a baloldalra sorolt Leisztinger Tamás a kormányváltás után megvilágosodva beszállt a klubba, áttételeken keresztül ő a többségi tulajdonos. Az önkormányzat cége a kisebbségi tulajdonos. Leisztinger 2011-ben azt nyilatkozta, hogy "ha ügyesen gazdálkodunk, márpedig ez a célunk, előbb-utóbb gazdaságossá, nyereségessé tehető a DVTK. Rengeteg tervünk, ötletünk van".

Eddig ettől nagyon messze vannak, 2012-ben és 2013-ban összesen több mint egymilliárdos mínuszban volt a klubot működtető cég. A diósgyőri, ahogy az összes többi klubot működtető cég, számos egyéb tevékenységeit is felvett a listára, így például

• Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme
• Használtcikk bolti kiskereskedelme
• Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
• Követelésbehajtás
• Óra-, ékszer-kiskereskedelem

Nyíregyháza önkormányzata tavaly tavasszal kötött támogatási szerződést a helyi csapatot működtető kft-vel. Öt évre, 750 millió forintról. A Nyíregyháza Spartacus FC egyébként az MTK mellett a másik csapat, amelyik az elmúlt két évben, ha minimálisan is, de nyereséges volt.

Szombathelyen tulajdonos az önkormányzat a profi focistáknak kenyeret adó cégben. Sőt, van, hogy megszavaz még 20 milliót, hogy játékosokat tudjon venni a klub. A klub gazdálkodása a mérlege szerint egyébként kiegyensúlyozott.

Pápán tavaly 55 millió forintot kapott az önkormányzattól a Lombard-Pápa. Ez is kellett ahhoz, hogy 10 milliós nyereséggel zárjon a klub.

Dunaújváros képviselőtesülete zárt ülésen döntött arról februárban, hogy 150 millió forintos szponzori szerződést köt a futballklubot működtető DPASE Kft-vel. A Dunaújváros ebben a szezonban jutott fel az első osztályba. Nyáron már kért egy 30 milliós kölcsönt az önkormányzattól, amiről aztán jelezte, hogy jobb lenne, ha nem kellene visszafizetni. Közben szépül a stadion is, 190 millióért világítást kapott (kivitelező Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége) és 25 millióért új kijelző is került oda (kivitelező Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége). A Dunaújváros jelenleg teljesen utolsó a bajnokságban.

És persze vannak azok a szerencsések, akik nemcsak önkormányzati támogatásra számíthatnak. Itt van a Kisvárda. A csapat tavaly kiesett a harmadosztályba, de közben miniszter lett a helyi Soltész Miklós. Alighanem ennek a szerencsés körülménynek köszönhetően az Mfor gyűjtése alapján így nézett ki a Kisvárda tavalyi éve

önkormányzati támogatás: 2013-ban 16,7 millió --> tavaly 63 millió

társasági adó támogatás: 2013-ban 33,6 millió --> tavaly 171 millió

bevétel: 2013-ban 54 millió --> tavaly 238 millió

stadionátépítésre: 120 millió --> 920 millió

Nem zárhatjuk a sor mással, mint a Puskás Akadémiával (leánykori nevén Felcsút).

2013-ban 337 milliós bevétel mellett 145 milliós mínusszal zárt az első osztályú csapatot működtető cég. Van honnan finanszírozni a veszteséget. A felcsúti profikat fizető cég tulajdonosa a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Ahol dőzsölnek a pénzben.

Az Orbán Viktor által alapított, Mészáros Lőrinc által vezetett FUNA-nak már 2012-ben sem volt oka a panaszra - szedte össze az Mfor. Majdnem kétmilliárd folyt be és költöttek el a társasági adókból származó felajánlásokból, ehhez jött még 850 millió forint adomány. És a MLSZ-től is 145 milió forint utánpótlásra.

És aztán jött a mindezt elfeledtető 2013.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például 490 milliós támogatást adott a középfokú oktatás finanszírozására. Az MLSZ-ből is több jött utánpótlásnevelésre, de az a plusz 40 millió szinte elhanyagolható. Legalábbis ahhoz képest, hogy a társasági adók felajánlásából 2 milliárd helyett már 3,5 milliárdot használt fel az Alapítvány. És még ott vannak az adományok is. A 2012-es 850 millió forintot messze meghaladva 2,8 milliárdot költhetett ebből a forrásból a felcsúti utánpótlás akadémia.

Összesítve: beérkezett és felhasznált támogatások a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban

2012: 2,9 milliárd

2013: 7,1 milliárd

A 2014-es évről még nem jött ki a köszhasznúsági jelentés. Érdekes lesz, mert közben elkészült a stadion, viszont a kisvasút még nem lesz benne.