Újra reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium a maga alá tartozó állami cégek Quaestornál tartott pénzével kapcsolatos problémákra reflektáló cikkünkre. A Szijjártó Péter vezette minisztérium a következőket állítja.

Négy nappal a nyilvánosság tájékoztatása előtt kapcsoltak, de persze nem tudtak semmit

A Magyar Nemzeti Kereskedőház március 5-én vette ki a pénzét a Quaestorból, tehát négy nappal azelőtt, hogy a cég (mint később kiderült, ál-)öncsődöt kért volna.

De azért higyjük el, hogy nem voltak bennfentes információik, és igazából csak a "piaci folyamatokat, figyelve, és azt, ami a brókercégeknél történik" jutottak el arra a következtetésre, hogy ki kell szedni a pénzt a Quaestorból.

A KKM utal arra, hogy a Quaestor "egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét" a Buda-Cash csőd után. Arról nem esik említés, hogy erről hogyan értesültek (ha a saját számlájukról, akkor viszont vajon hogyan tudták kiszedni a pénzt?).

Mindenesetre a KKM szerint "hamis látszatot" kelt a cikkünk, mivel nem voltak törvénytelen információik.

Több, mint 20 milliárd forintot tarthattak a Quaestornál vezetett számlákon

Az Eximbank ugyan nem vezetett számlát és nem volt semmilyen pénzpiaci kapcsolatban a Quaestorral – viszont a KKM igen! Ugyanis éppen a Quaestort választották annak az értékpapír-számlának a vezetésére, amelynek segítségével az állam tőkét emelt az Eximbankban (ez a költségvetés szerint 18 milliárd forint), illetve a tulajdonosi jogait gyakorolja az Eximbank felett.

A szintén a KKM alá tartozó NMKH éppen két éve, 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, ahol egy értékpapír-számlát vezettek. Ezen idén március elején 3,8 milliárd forint volt, és a szerződés szerint csak állampapírt tarthattak rajta. Fontos tehát, hogy a tárca azt állítja, hogy nem volt Quaestoros vállalati kötvénye.

Viszont a válaszból az következik, hogy

összesen (Eximbank tőkeemelés + MNKH számla) 20 milliárd forintot meghaladó állományt vezettek a Quaestornál,

amit aztán néhány nappal a csőd előtt kivettek onnan. És nyitva marad egy fontos kérdés: miért nem közvetlenül az Államkincstárnál vették azokat az állampapírokat, ami – mint a kormány lépten-nyomon elmondta – a legolcsóbb megoldás? Miért a Quaestornál vették őket ehelyett?

UPDATE március 23. 12:30.: a KKM újra reagált.

A jelek szerint a KKM azt szeretné kommunikálni, hogy azok az értékpapírok, amiket az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlása érdekében tartott a Quaestornál, azok nem olyan, "igazi" értékpapírok:

"A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak nincsen és nem is lehet vállalati kötvénye. A hatályos jogszabályok alapján Minisztérium nem vásárolhat értékpapírt, tehát a KKM nem tartott saját költségvetési forrást a Quaestornál, hiszen ez az Államháztartásról szóló törvény szerint nem lehetséges. Mint már korábban írtuk, a KKM az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlása érdekében tartott dematerializált értékpapírt a Quaestornál. Ezek forgalomképtelen részvények, melyek előállítása jogszabályban meghatározott módon és mennyiségben történt."