Alakulgat módszer, ahogy a kormány rákölti a Quaestor károsultakra azt a pénzt, amit az ártatlan pénzügyi szolgáltatóktól, illetve tőlünk vesz el. Mint a múlt hét óta tudható, nem hogy 6 millióig, hanem 30 millióig kártalanítják azokat, akik megvették az állammal ezer szálon üzletelő Quaestor kötvényeit. De az se mindegy, hogy hogyan. Most már átment a törvényalkotási bizottságon is a törvényjavaslat, és érdekessége, hogy teljesen politikai alapon különbözteti meg a társadalom csoportjait.
Kik között tesz a Fidesz teljesen indokolatlanul különbséget?
(Lehetne amellett érvelni, hogy aki a magasabb hozam reményében kockáztatott, de rossz döntést hozott, és elbukta a pénzét, azt nem biztos, hogy a közösség konzervatívabb döntéseket hozó tagjainak kellene kimentenie. Ez bizonyos szempontból hátrányosan diszkriminálja azokat, akik ésszerűbb döntéseket hoztak, és előnyben részesíti azokat, akik felelőtlenül döntenek. De ez nem teljesen fair érvelés, mivel a Quaestor károsultjait jelentős részben átverték, hazudtak nekik, csalás áldozatai lettek, ami ellen nehéz védekezni.)
A Fidesz a törvény tárgyának megjelölésével eleve különbséget tesz azok között, akik például Buda-Cash-ben bukták el a pénzüket, és azok között, akik a Quaestorban. A törvényt konkrétan a Quaestor Hrurira által kibocsátott kötvények károsultjaira írták, amit aztán kiterjesztettek másokra is. De miért lenne az ő káruk fájóbb, mint bárki másé (vagy az enyém, amikor ellopták a biciklimet, teszem hozzá)? A Buda-Cash-es károsultak mehetnek végig a kemény BEVA-procedúrán a pénzükért maximum hatmillióig (tíz százalékos lefölözéssel), míg a Quaestor – bizonyos szempontból nagyobb kockáztot vállaló – kötvénykárosultjai könnyebb eljárásban jutnak hozzá a pénzükhöz 30 millióig.
Ez elég nehezen indokolható. Már azon kívül, hogy a Quaestor-károsultak által megtestesített nagyjából 32 ezer károsult háztartás már politikailag (és a Tarsoly-csoport politikai kapcsolatai miatt) szimbolikusan is nagy erőt képvisel.
A törvényjavaslat névértéken kártalanítaná a károsultakat. Ez elég semlegesen hangzik, de valójában nagyon különbséget tesz kétféle Quaestor-kötvény, a kamatozó kötvények és a diszkontkötvények között:
"A kamatozó kötvények névértéke az elsődleges kibocsátáskori érték, míg a diszkontkötvény névértéke a lejáratkor kifizetendő összeg. Vagyis a törvényjavaslat azt jelenti, hogy a kamatozó kötvények tulajdonosai nem jutnak hozzá a kamatokhoz, míg a diszkontkötvények tulajdonosai még a jövőbeni hozamukat is felvehetik, beleértve a vagyonalapból történő kifizetés utáni hozamot is, egészen a diszkontkötvény valamikori jövőbeni lejártáig."
– írta nekünk a Quaestor-károsultak érdekvédelmi csoportja nevében Kálmán-Pikó István. A lényeg tehát az, hogy akinek véletlenül az egyik fajta kötvénye van, az a kamatokhoz is hozzájut, akinek a másik, az meg a befektetett pénzét sem látja teljesen viszont. Hogy ennek a különbségtételnek mi értelme van, az előtt tanácstalanul állhat mindenki.
A kormány állandó fejőstehene, a pénzügyi szektor fizetheti a kártalanítást százmilliárdos nagyságrendben. Na de mi alapján? Ezen is milliárdok múlhatnak. Mint a Portfolio.hu megállapítja, a törvény eredeti verziója szerint a jegyzett tőke alapján fizettek volna a pénzügyi szolgáltatók – túlnyomó többségben a bankok –, csakhogy a törvényalkotási bizottságban ezt a 2014-es BEVA-befizetések alapjául is szolgáló állományokra módosították. Ez a meghatározás egy újabb ad hoc diszkrimináció, ami gyakorlatilag indoklás nélkül vesz el egyesektől milliárdokat (bár ez semmi ahhoz képest, hogy a bankok továbbra is a 2009-es mérlegük alapján fizetik a bankadót).
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.