A paksi szerződés értelmében az atomerőműben elhasznált fűtőelemeket Magyarországon kell majd véglegesen elhelyezni, itthon azonban nincs erre alkalmas létesítmény. 2012-ben 68 milliárd forintból elkészült ugyan a bátaapáti atomtemető, de az csak kis- és közepes aktivitású atomhulladék fogadására alkalmas, elhasznált fűtőelemeket nem lehet benne elhelyezni.

A kormány ezért egy nagyjából 1600 milliárdos beruházással, a Pécs központjától alig 10 kilométerre lévő, 460 lakosú faluban, Bodán építene atomtemetőt.

A kutatások az Antall-kormány ideje óta folynak a térségben, Antallék szembesültek ugyanis először azzal, hogy a Szovjetunióból megmaradt Oroszország nem hajlandó átvenni a fűtőelemeket. A Boda környéki agyagos talaj alkalmasnak látszik a tárolásra, és a falu megfelelően közel van Pakshoz is.

Az viszont egyáltalán nem megszokott dolog, hogy a világon bárhol ilyen hatalmas atomtemetőt tegyenek egy több mint 150 ezer fős nagyváros közvetlen szomszédjába. A nukleáris hulladék végleges tárolására szolgáló atomtemetőket úgy kell megtervezni, hogy azok évszázadokig is ellenálljanak minden környezeti hatásnak, ez pedig - már csak az időtáv emberélethez képest is felfoghatatlan hosszúsága miatt - nagyon nehéz.

A hvg.hu szerint Pécsen komoly ellenzéki összefogás kezd körvonalazódni a beruházás megakadályozása érdekében, a DK, az LMP, a Jobbik és jobboldali érzelmű civilek szövetkeznek az atomtemető ellen.

A hvg.hu a Tubesre tervezett NATO-lokátor elleni összefogással állítja párhuzamba a mostani fellépést, bár az igazából még messze nincsen olyan súlyú, mint a tubesi tüntetéssorozat, mely végül a Pécset ciklosok óta irányító baloldali városvezetés bukásához vezetett.

A pécsiek egyelőre nem túl aktívak a dologban, hiszen a beruházásról senki nem tájékoztatja őket. A hvg.hu szerint az atomtemetővel kapcsolatos fejlesztésekért felelős cég felajánlotta, hogy tájékoztatja a pécsieket a beruházásról, a város fideszes vezetése azonban elutasította ezt a lehetőséget. A városban így nagyon kevesen tudják, hogy éveken belül a térség egyik legjelentősebb atomtemetője épülne meg néhány kilométerre tőlük.

Azonban ha tudnák is, jogi lehetőségük az ellenállásra nem igen maradt, az atomenergetikáról szóló törvény legutóbbi módosítása például úgy határozott, hogy csak azok szólhatnak bele egy nukleáris objektum létrehozásába, akik a tervezett telep 100 méteres körzetében laknak. Akik háza ennél messzebb van, annak nem igen osztanak lapot többé ebben a döntésben.