Oravecz Nóra: “Közöm nincs szegény Coelho bácsihoz”
2013 október 03., 12:37
A Nagy Kun-Mediátor Svindli
Karcagon úrrá lett a döbbenet. A húszezres alföldi kisváros megtakarítói szinte egy emberként bíztak meg Dobrai Sándorné Nagy Marcsiban, egy ottani utazási iroda mindenki által ismert vezetőjében, aki már másfél évtizede gyűjtötte be a karcagiak megtakarításait, és fizetett egészen kimagaslóan jó kamatot rájuk. Akinek megtakarítása volt, legyen vállalkozó, orvos vagy kisnyugdíjas, szinte mind hozzá vitte a pénzét, kérdés nélkül.
A baj csak az, hogy Marcsi most hétfőn felszívódott, és nem hagyott maga után semmit. De legalább kiderült, hogy amit csinált a karcagiak pénzével, az teljesen illegális volt.
Hogy történhetett ez?
“Nem is értem”
– mondta Dobrossy István ügyvéd, aki jó 250 vegyesen dühös és elkeseredett károsulttal nézett szembe a karcagi városháza zsúfolt nagyteremében. A város Fidesz-KDNP-s polgármestere, Dobos László hívta le Karcagra a menő, ehhez hasonló pénzügyi csalásokra szakosodott pesti debreceni ügyvédet – mint elmondta, ő a Baumag felszámolási ügyvédje is.
Az ügyvéd azt nem értette, hogy miért nem tett senki bejelentést a rendőrségnél vagy a pénzügyi felügyeletnél. Pedig hát nyilvánvaló volt, hogy itt valami nincs rendben - legalábbis olyannak, aki látott már megtakarítási piacot, akár csak felületesen is. De nem volt semmiféle bejelentés, a karcagiak ugyanis teljesen megbíztak a Kun-Mediátor vezetőjében.
Valamivel nagyon sikeresen tudott bizalmat kelteni Dobrainé a karcagiakban. De mivel? Erre sok károsulttal beszélgetve sem kaptam pontos választ. Egyszerűen csak egyértelmű volt mindenki számára, hogy itt nem egy szokásos piramisjátékos csalásról van szó.
"Hetente kapok telefonon ajánlatokat, hogy 2 hónap alatt megduplázhatom a pénzem. Én nem mentem ilyenbe bele, a biztosra mentem a Kun-Mediátornál"
– mondta egy helyi vállalkozó a szoljon.hu-nak.
Dobrainé volt a helyi OTP vezetője 1999-ig, aztán főként a kisváros utazási irodájának vezetőjeként ismerték. Sokan hallottak arról, hogy az utazási irodája segített más karcagiaknak hazajutni külföldről, amikor az ő utazási irodájuk csőbe ment – az ehhez hasonló történetek is hozzájárultak ahhoz, hogy köztiszteletben álló, megbízható emberként tartsák számon Dobrainét.
Aki valamit látszólag tényleg tudhatott, hiszen éveken keresztül probléma nélkül fizette mindenkinek az igen magas hozamokat. Szájról szájra terjedt, hogy Dobrainé Marcsi milyen ügyesen bánik a megtakarításokkal. Ő néha jó kapcsolataival, néha az egyszemélyes ügyintézésből eredő takarékossággal indokolta, hogy miért tud ilyen szuper hozamokat adni az ügyfeleiknek. Hülyének érezhette magát, aki kimaradt a Kun-Mediátor pénzügyi csodájából.
Hogy a cég nem hirdette sehol, hogy megtakarításokkal foglalkozna? Hogy nem volt betétgyűjtésre meg portfóliókezelésre engedélye az MNB-nél, és a cégnyilvántartás szerint is legfeljebb csak más bankok termékeit közvetíthette volna? Hogy a Kun-Mediátornak – ami az aláíratott szerződések szerint "a teljes vagyonával" felel az ügyfelei befektetéseiért – alig több, mint húszmilliós saját tőkéje van, miközben folyamatosan szívja fel a tíz- és százmilliókat? Hogy papíron lehetetlen (2-5 százalékos éves alapkamat idején havi 1,5-1,75, tehát évi 18-21 százalékot hozó) befektetéseket garantál?
Ezeket a kérdéseket senkinek nem jutott feltenni abban a városban, ahol a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter máig olyan aktív, hogy ő a karcagi református egyházközség presbitere, és ahol a jelenlegi földművelésügyi miniszter volt a polgármester húsz éven keresztül, a rendszerváltástól egészen 2010-ig. Több károsult is azt mondta, hogy ennyi gazdasági fejes földijeként nem számított arra, hogy az egész kisvárost behálózhatja egy ilyen faék egyszerűségű módszerekkel dolgozó csaló.
Most pedig senki nem érti, hogy hogyan történhetett ez.
"Te is, Laci? Na ne...”
– mondta az egyik idős férfi a másiknak, amikor gyülekeztek a károsultak gyűlése előtt. Akikkel beszéltünk, általában 3-6 milliós pénzeket hoztak a Kun-Mediátorhoz, de mindenki tudni vélte, hogy mások ennél nagyságrendekkel nagyobb pénzt forgattak ott. Amikor kérdezősködni próbáltunk az utcán, többen egy széles mosoly kíséretében adták tudtunkra, hogy ők nem károsultak.
A csavar
“Elém tette a papírokat, a szerződést, minden úgy tűnt, hogy rendben van”
– mondta az egyik károsult férfi. Volt készpénzátvételi elismervény, pecsét, fejléces papír, "ahogy az kell", mondta. Dobrainé több károsultnak mutatott egy szintén hivatalosnak tűnő PSZÁF-engedélyt, amivel csak az volt a probléma, hogy ugyan egy valódi felügyeleti engedély volt (még 2002-ből), de az csak pénzváltásra vonatkozott.
Ez volt a nagy trükk. A károsultak közül sokan máig nem értik, hogy ha egyszer ott a PSZÁF-engedély, akkor a hatóság miért nem lépett fel, miért nem ellenőrizte az utazási irodát. Hiszen ők a maguk részéről úgy látták az ügyet, hogy ők dollármegtakarításokat vettek, ami mellékesen egyébként ilyen jó hozamú volt.
Pedig hát egy állítólagos határidős szerződésnek, ami a megtakarítás kezelésre ad felhatalmazást, és kamatozik, nincs semmi köze a pénzváltáshoz, akkor sem, ha a megtakarítás állítólag dollárban van (egyébként Marcsi volt annyira korrekt, hogy az árfolyamnyereséget is kifizette az ügyfeleinek, amit a dollár erősödésén nyertek az utóbbi időben). De mivel a Kun-Mediátornak sem betétgyűjtésre, sem portfóliókezelésre nem volt engedélye, ezért a szerződések nem is testesítettek meg valódi jogviszonyt – legfeljebb a kárigénynél és a csalással szembeni bizonyítékként használhatóak fel.
"Hol a törvény?!”
– tette fel a kérdést határozottan egy idősebb úr.
A pénz holléte
A pénz útja, az alapján, amit már most tudnunk, egészen szomorúan egyszerű volt. A karcagiak vitték be a pénzt az utazási irodába tömegesen, többségében készpénzben, kevesebben átutalással. Ezt követően a pénz – mint ahogy a cég mérlegadataiból látszik, és abból, hogy maga a cég nem kezelt portfóliót – nem jelent meg a Kun-Mediátor számláján.
Azon a húszmilliós saját tőke mellett mindössze 80 milliós eszközállomány volt, és mellesleg szintén 80 milliós kötelezettségállományt mutattak ki forrásoldalon. A tulajdonosok másik cége, a Múzeumkert Kft. szintén egészen apró mérleggel rendelkezik a begyűjtött pénz méreteihez képest. Magyarul a pénz a feketezónába került.
A havi 1,5-1,75 százalékos kamatokat fizették belőle, hogy ne legyen probléma és bejelentés, a maradékot pedig kimenthették valahova. Vélhetően készpénzben, hogy ne legyen lenyomozható. Elképzelhető, hogy átmenetileg befektették valamibe a pénzt néhány közvetítő közbeiktatásával (részvényekbe vagy más értékpapírokba brókercégnél vezetett számlán? Quaestor-kötvénybe? nem tudni), de az is lehet, hogy nem, mivel a megszerzett pénztömeg fogyását ezzel is csak lassítani lehetett volna.
Így aztán a tőkét viszonylag gyors ütemben égette el a cég a magas kamatok miatt. És ez az ilyen esetekhez hasonlóan addig nem is derült ki ez, amíg fizették a hozamot, vagy nem akartak nagyon sokan egyszerre pénzt ki venni. Most sem lehet tudni igazából, hogy meddig volna tovább a csalás, ha nincs a Quaestor-ügy, ami miatt sokan inkább ki akarták venni a pénzüket a Kun-Mediátorból.
A becslések a 2-3-4 milliárd forintos tartománytól egészen a 25 milliárd forintig terjednek. Esélyes, hogy a valódi kárértéket soha nem fogjuk megtudni.
Tanács a pénzmosóknak
Az ilyen fajta csalásoknál ugyanis általában az van, hogy ugyan sok a kis pénzzel bent ragadt betétes, de vannak nagy befizetők is, akik esetleg adózatlan, vagy illegális pénzeket visznek a piramisjátékba. A pénzmosás mindig nagyon költséges dolog, de megéri a bűnözőknek vagy adócsalóknak, mert máshogy nem lehet illegális pénzből legálisan csinálni. Ha viszont valaki felmutatja a kifizetési bizonylatot akár egy piramisjátékból, az már tulajdonképpen legális vagyonnak számít.
Lehet fenyegetettség-érzete azoknak, akik esetleg nem teljesen leadózott pénzeket hoztak a Kun-Mediátorhoz, és kártalanításért perelnek
– adott tanácsot az adócsalóknak Dobrossy, a helyi polgármester által elhívott ügyvéd, bár azt is hozzátette, hogy vagyonosodási vizsgálatra nem kell feltétlenül számítani. A karcagi károsultak egyébként azt mondták: tudják, hogy van több helyi vállalkozó is, aki több százmilliós pénzekkel ragadt be, de ők nem jöttek el a gyűlésre.
Aki követi az ilyen típusú, engedély nélküli betétgyűjtésre épülő pénzügyi csalásokat, rögtön beugorhat néhány hasonló eset. Ott volt például a néhány várossal odébb lévő Ebesről indult Cívis Globál Brókerház (2 milliárd forintot vettek fel), vagy a sokkal nagyobb Fortress (több, mint tízmilliárd forint illegálisan felszívott pénz). Ezek is engedély nélkül gyűjtötték a betétet, és szintén több száz/ezer károsultat hagytak maguk után.
De ez a két közelmúltbeli magyar piramisjáték annyiban más volt, hogy főleg agresszív ügynökön keresztül nyomultak a pénzügyileg nem elég tudatos rétegek megtakarításaira, az ország több pontján egyszerre, és a pénz jelentős része is az ügynököknek kifizetett, egyébként elég magas jutalékra ment el. A Kun-Mediátor a leginkább azért különbözik ezektől, hogy itt egy, a helyi életbe nagyon erősen beágyazott Marcsi vitte az egész ügyet, aki valamiért az ujja köré tudta csavarni az egész várost.
A csalás techinikai kivitelezése tehát más volt, az alaphelyzet mégis ugyanaz: évi húsz százalékos garantált hozamokat nem lehet kitermelni legális befektetésekkel.
Dobrainénak lett volna lehetősége rá, hogy öt éve akár százmilliós tőkével létrehozzon egy takarékszövetkezetet, ahol legálisan gyűjthette volna a betétet – mondta Dobrossy ügyvéd. De persze legálisan nem kínálhatott volna ilyen őrült magas garantált hozamokat a karcagi megtakarítóknak.
A károsultaknak sok reménye nincs a pénz visszaszerzésére Dobrossy szerint a jogi helyzet alapján, amit az összegyűlt, a Quaestor-kártalanításon fellelkesült károsultak hidegzuhanyként fogadtak. "Persze, a politika mindig dönthet másként", mondta. És még mindig ott a remény, hogy valamennyi pénzt sikerül visszaszerezni Dobrai Sándornétól, aki talán már a Karib-szigeteken, Brazíliában vagy Mexikóban van, a károsultak között keringő pletykák szerint.
Ráugrik a politika
Érezhető, hogy a botrány politikai részének megragadására mennyire fel voltak készülve a helyi politikai erők. A Jobbik helyi politikusai például már kedden ügyvéddel felfegyverkezve jelentek meg a károsultak első spontán gyűlésén.
A karcagi politikai életben a Fidesz és a Jobbik vetélkedik egymással, de – sok más alföldi kisvároshoz hasonlóan – igazából a Fidesz volt az egyeduralkodó. Karcag a kormányban is felülreprezentált, hiszen a kormány kilenc miniszteréből kettő innen származik, és továbbra is erős kapcsolatokat ápolnak a várossal.
A Jobbik azt a pletykát próbálja terjeszteni, hogy Dobrainé valójában fideszes volt. A helyi Fidesz ezzel szemben egy másik sztorit próbál bevésni a köztudatba, szerintük Dobrainé "és köre" egy jobbikos kampányát támogatták Szentendrén, ezért igazából jobbikosok.
Hogy a karcagi sufnibankárnő melyik pártot támogatja épp, az tulajdonképpen másodlagos. Az érdekes inkább az, hogy a helyi közvéleményben senki nem leplezte el ennyi időn keresztül, pedig állítólag mindenki tudott róla a városban.
"Maga Varga Miksa is mondta, hogy ez teljesen tutibiztos befektetés”
– mondta egy idős károsult nő az egyik rokonára hivatkozva, de mástól is hallottunk olyat, hogy a nemzetgazdasági miniszter állítólagosan jóváhagyólag nyilatkozott a Kun-Mediátornál hagyott megtakarításról. Megint más arról pletykált nekünk, hogy amíg Fazekas Sándor volt a polgármester, addig ő is megforgatott pénzt Marcsinál. Ezek persze olyan pletykák, amikből esélyes, hogy semmi nem igaz, de mivel beszélték őket, ezért hozzájárulhattak a Kun-Mediátor csalás sikeréhez.
Most viszont nyilván mindenki mindent tagad.
“Dugják a fejüket a homokba!”
– mondta erre az egyik károsult.
“Tegnap még mindenki ismerte, ma meg már mindenki úgy tesz, mintha soha nem is hallott volna semmiről”
– mondta egy másik.
Holnapután egyébként Oravecz Nóra tart majd motivációs előadást Karcagon, véletlenül pont Dobrainéék egyik létesítményében "Változtasd meg az életed!" címmel, mindenkire rá fog férni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.