Bódis András nem a nagymenő üzletemberek életét éli. A kopaszra borotvált fejű, sportos testalkatú 30 éves férfi egy csepeli lakótelep szélén álló panelházban nőtt fel, most pedig már öt éve egy közepes árfekvésű belvárosi hotelben dolgozik az üzemeltetési feladatok felelőseként.

Közben azonban ugyanez a Bódis András az alapítója és 100 százalékos tulajdonosa egy olyan építőipari cégnek, amely 2011-es indulása óta legalább 6,4 milliárd forintnyi megbízást nyert el – részben más cégekkel közösen – állami intézményektől.

Az EU-Line Zrt. nevű cég a szerződések túlnyomó részét – közel 5,5 milliárd forint értékben - az V. kerületi önkormányzattól kapta Rogán Antal polgármesterségének utolsó három évében. Ez elég volt ahhoz, hogy a cég a megbízások összértékét tekintve a kerület elmúlt 17 évének egyik legnagyobb vállalkozó partnerévé nője ki magát, derül ki azoknak a közbeszerzési adatoknak az elemzéséből, amelyeket a CEU Microdata kutatócsoportja bocsátott a rendelkezésünkre.

Bódis úgy érte ezt el, hogy a cégnyilvántartás szerint korábban nem volt semmilyen más vállalkozása, és nem rendelkezett komolyabb építőipari múlttal sem. Szakmai tapasztalatként a Direkt36 kérdésére csak a hotelben végzett munkáját említette, amelynek “állagmegóvási, javítási és fejlesztési építési, szerelési feladatok” is a részét képezik. Ezt az alkalmazotti állását Bódis annak ellenére megtartotta, hogy a mostanra többmilliárdos szerződésállománnyal rendelkező EU-Line már működésének második teljes évében több mint 49 millió forintnyi adózás utáni nyereséget termelt. Ennél frissebb adatok nem állnak rendelkezésre a cég üzleti teljesítményéről.

“Az EU-Line Zrt.-t nem megélhetési, hanem befektetési célból hoztam létre azért, mert lehetőséget láttam arra, hogy az építőipar egy meghatározott területén megjelenhessek” – írta Bódis. Azt állítja, hogy az EU-Line-ból még nem vett ki pénzt, és mivel a cég napi irányításában sem vesz részt, így a hotelben végzett műszaki igazgatói munkáját is gond nélkül el tudja látni.

A Direkt36 több mint két hónapig vizsgálta az EU-Line történetét és tevékenységét. Ennek során kiderült, hogy több áttételes kapcsolódási pont is van a cég és egy Borzován János nevű üzletember között, akinek komoly múltja van az építőiparban. Egyik cége révén a 2000-től 2010-ig tartó időszakban az V. kerületi önkormányzat egyik legtöbbet foglalkoztatott építési vállalkozója volt.

Az ismerői szerint megnyerő külsejű és mindig elegánsan öltözködő 51 éves Borzován érdekeltségei azóta a korábbiakhoz képest kisebb állami megbízásokat nyertek el, és cégeinek többségéből ki is szállt. Egyik utolsó nagyobb belvárosi megbízása egy 2009-ben egy konzorciumban elnyert többmilliárdos, részben EU-s finanszírozású fejlesztési projekt volt. Később uniós szervek kifogást emeltek amiatt, ahogy a nyerteseket – köztük Borzován cégét – kiválasztották a munkára. Ezt a projektet jelenleg a rendőrség is vizsgálja visszaélés gyanújával, bár azt nem árulják el, hogy a nyomozás ki ellen irányul.

Bódis és Borzován megerősítette, hogy ismerik egymást, de mindketten állítják, hogy a kapcsolatuk nem terjed ki az EU-Line tevékenységére. „A cég működtetésében semmilyen módon nem vettem és veszek részt” – közölte írásban Borzován, és ugyanezt mondta róla Bódis is.

Szálloda a Bazilika tövében

A két férfi között az egyik kapcsolódási szál épp az a szerény recepcióval rendelkező, de turisztikailag kiváló helyen, a Szent István Bazilika tövében található szálloda, ahol Bódis András dolgozik. Bódis azt írta, hogy Borzovánt a Hotel Central Basilica nevű szállodában végzett munkája révén ismerte meg 2010-ben, mivel a hotel karbantartási munkáit kezdettől fogva a vállalkozó cége végzi.

Borzován és a hotel kapcsolatáról tanúskodott később egy olyan állami program is, amelynek részeseként a háromcsillagos szálloda befektetőket keresett.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség nevű kormányzati háttérintézmény elődszervezete 2012-ben állított össze egy prospektust befektetésre váró magyar projektekről, amelyek között szerepelt a Hotel Central Basilica bővítése is. A tájékoztató anyagban a projekt tulajdonosaként Borzován János neve volt megadva (erről az információról elsőként a Vs.hu számolt be egy korábbi, Borzovánról szóló cikkében ).

A Nemzeti Befektetési Ügynökség kérdésünkre azt közölte, hogy ők nem Borzovánnal, hanem egy Zelei András nevű férfival álltak kapcsolatban a hotel részéről, és tőle kaptak minden információt. Megkerestük a prospektusban más projektek résztvevőjeként is feltüntetett Zeleit, aki azonban a Borzován szerepére vonatkozó kérdésre közölte, “nem vagyok abban a helyzetben, hogy erről nyilatkozhassam”.

Borzován állítja, hogy a “projekt tulajdonosa” megjelölés csak arra vonatkozott, hogy ő volt a szállodában tervezett bővítési projekt felelőse. Ez a megbízatás szerinte abból fakadt, hogy “a szállodát az én cégem alakította ki korábban, és azóta is az én cégem végzi a karbantartási munkákat”.

Juan, az uruguayi üzletember

Borzován neve előkerült a hotel nehezen megismerhető tulajdonosi hátterének feltárására tett erőfeszítések során is. A szálloda mögött indulása óta olyan külföldi cégek állnak, amelyek tényleges tulajdonosáról nem állnak rendelkezésre információk a nyilvánosan hozzáférhető cégadatbázisokban. Sokáig a hotel tulajdonosa – egy magyar társaságon keresztül - egy Liechtensteinbe bejegyzett cég volt, ahol a helyi cégnyilvántartási szabályok nem teszik lehetővé a tulajdonosok megismerését.

Tavaly augusztusban a hotel átkerült egy BAU R.S.I. nevű cég tulajdonába, amely a tulajdonosok rejtőzködését szintén lehetővé tévő Uruguayban van bejegyezve. Ennél a cégnél azonban sikerült találni kötődéseket Magyarországhoz, illetve személyesen Borzován Jánoshoz is.

Ez a társaság ugyanis ugyanazzal a montevideói címmel szerepel több céges dokumentumban, mint ami egy Juan Borzovan Nagy nevű férfi címeként is fel van tüntetve egy másik iratban. A részben spanyolos hangzású név a magyar vállalkozót, Borzován Jánost takarja. A magyar cégiratok szerint Borzován anyjának vezetékneve Nagy, de nemcsak a név hasonlósága utal arra, hogy ugyanarról a személyről van szó. Juan Borzovan és Borzován János születési helye és dátuma megegyezik a céges papírokban.

A BAU R.S.I.-hez és Borzovánhoz is tartozó montevideói címen az uruguayi telefonkönyvben Juan Borzovan Nagy neve szerepel. A szám felhívásakor a telefont egy a magyart enyhe akcentussal beszélő, hangja alapján idős férfi vette fel. Azt mondta, hogy baráti viszonyban van Borzovánnal, aki többször is járt Uruguayban, és a tartózkodása megkönnyítése érdekében be is jelentkezett ebbe a város egyik népszerű strandjától mindössze néhány száz méterre lévő házba.

Borzován megerősítette, hogy ezen a címen szokott lakni, amikor Montevideóba utazik. Először annyit közölt az ugyanoda bejegyzett BAU R.S.I. nevű cégről, hogy ismeri, de ezen túl nincs vele kapcsolata. A Direkt36 viszont egy helyi újságíró segítségével megszerezte a társaság hivatalos nyilvántartási papírját, amelyből kiderül, hogy a cég elnöke 2007 júliusa és 2014 februárja között – tehát még az előtt, hogy a BAU R.S.I a budapesti hotel tulajdonosává vált volna – Juan Borzovan Nagy volt.

Erre reagálva Borzován azt írta, hogy “a cég elnökének egy uruguayi ügyvéd ismerősöm kért fel”, a társaság tulajdonosi hátterére vonatkozó kérdéseket azonban elhárította. “A cég az elnökségem idején tudtommal semmilyen tevékenységet nem végzett, egyebekben pedig mivel már nem is vagyok a cég tisztségviselője, nincs jogom nyilatkozni a céggel kapcsolatosan” – közölte.

Az uruguayi cégpapírok szerint a BAU R.S.I. jelenlegi elnöke egy férfi, akinek a címe egyezik Juan Borzovan montevideói lakcímével. A címhez tartozó telefonszám hívásakor elért idős férfinél érdeklődtünk a cégről is, de kérte, hogy ezeket a kérdéseket írásban tegyük fel, az email címe megadását pedig későbbre ígérte. Ez azonban már nem történt meg, mert az újabb hívásnál néhány mondat után letette a telefont, egy későbbi próbálkozásnál pedig nem tudtuk elérni.

Annyi kiderült, hogy a férfi vezetékneve egyezik a BAU R.S.I. jelenlegi elnökének vezetéknevével, de a beszélgetés megszakadása miatt nem sikerült tisztázni, hogy a férfi azonos-e a cégvezetővel.

Ezen az infografikán bemutatjuk a szereplők közötti kapcsolódási pontokat. A nevek melletti +/- jelekkel lehet kapcsolgatni a grafikát:

Kapcsolódási pont az EU-Line Zrt. és Borzován érdekeltségei között az a hely is, ahol az EU-Line működik. A cég székhelye ugyan egy külvárosi lakásba van bejegyezve, de a tudakozóban található telefonszámai egy belvárosi címre vannak regisztrálva. A VIII. kerület egyik csendes mellékutcájában, a Trefort utcában található ingatlanon egy nagy tábla is hirdeti, hogy ott működik az EU-Line Zrt..

A Trefort utcai ingatlan tulajdonosa a VIII. kerületi önkormányzat. A bérlője egy olyan cég, amelyet egészen a közelmúltig egy olyan ciprusi társaság tulajdonolt, amelynek papírjaiban Borzován a spanyolos nevén, Juan Borzovan Nagyként tűnt fel képviselőként. Idén márciustól pedig az ingatlant bérlő cégnek az EU-Line és az Uruguayból ismerős, korábban Borzován által vezetett BAU R.S.I a tulajdonosa.

A Trefort utcai ingatlan kapuja mellett található postaládán feltüntetett öt cég közül háromnak közvetlenül kimutathatóan is köze van Borzovánhoz. Egyikben tulajdonos, egy másikban vezérigazgató (és korábban tulajdonos is volt), egy harmadikban pedig felügyelő bizottsági tagsági tisztséget tölt be. A postaládán szereplő további két társaság külföldi cégek tulajdonában áll, amelyek áttételesen köthetők Borzovánhoz.

Borzován közölte, hogy ő ajánlotta a Trefort utcai ingatlant az ismerős EU-Line-nak. „Ők irodát kerestek és én ajánlottam nekik ezt a helyet, melyben az én irodám is volt” – írta, megjegyezve, hogy „ha bármi rejtegetnivalója lenne bárkinek ezzel kapcsolatban, nyilván nem rakták volna ki a táblájukat”.

Beszélgető barátok

Vannak más közös pontok is az EU-Line Zrt. és Borzován érdekeltségei között. Az EU-Line Zrt.-t a cégbíróságon zajló ügyekben ugyanaz az ügyvéd, Mátrai Mihály képviseli, akinek Borzován is meghatalmazást adott több cégének képviseletére. Mátrai az ügyvédi titoktartásra hivatkozva elhárította az ügyfeleire vonatkozó kérdést. „A cégnyilvántartási dokumentumokban szereplő információkon túl nem tudok mondani semmit” – mondta.

Sem Bódis, sem Borzován nem vitatta ezeket a kapcsolódási pontokat. Bódis külön ki is hangsúlyozta, hogy szoros viszonyban van Borzovánnal. „Jánost ismerem, és hetente többször beszélek vele, jó üzleti kapcsolatban vagyunk és közös ismerőseink is vannak, kollégák, üzleti partnerek, sőt igen, ügyvédek is, de ez teljesen normális dolog” – írta Bódis.

Borzován egyenesen a barátjaként utalt Bódisra, és ugyan állítja, hogy nem volt köze az EU-Line alapításához, azt megjegyezte, hogy a cég létrehozásának terve szóba került közöttük. “Tekintettel arra, hogy a cég tulajdonosát ismerem és baráti viszonyban vagyunk, kikérte a véleményemet a jövőbeni terveivel kapcsolatban, én pedig elmondtam a gondolataimat ezzel kapcsolatban, amit vagy megfogadott, vagy nem” – közölte Borzován.

A Belvárosban kezdődött

Bármilyen ötletek is vezérelték Bódis Andrást az EU-Line alapításakor, azok gyümölcsözőnek bizonyultak. Az építőipar magyarországi helyzetéről ugyan lesújtó képet festettek a korabeli statisztikai jelentések, a 2011 márciusában alapított EU-Line rövid idő alatt irigylésre méltó teljesítményt produkált.

Ehhez kiváló terepnek bizonyult az V. kerület. Alig több mint fél évvel a létrejötte után a cég már el is nyert egy 140 millió forintos közbeszerzést a kerületi önkormányzattól. A megbízást egy másik céggel közös konzorciumban kapta meg. Ez a vállalkozás a Tér Bau Holding nevű cég volt, amelynek tulajdonosa akkor Borzován János volt.

A 140 milliós keretösszegű megbízás a Belváros számos utcáját betakaró díszburkolatok építésére, illetve karbantatására szólt egy éves időtartamra. Erre a közbeszerzésre volt egy másik jelentkező is, de amikor felmerült a munka folytatásának szükségessége, akkor a kerületi önkormányzat már arra törekedett, hogy mindenféle verseny nélkül juttassa újabb megbízáshoz a Tér Bau és az EU-Line konzorciumát.

Az önkormányzat 2012 őszén indított el egy újabb közbeszerzési eljárást a díszburkolatos munkálatokra, de ezt már nem hirdette meg nyilvánosan, hanem egyedül az akkor továbbra is Borzován tulajdonában álló Tér Bau és az EU-Line konzorciumától kért ajánlatot. Az önkormányzat arra a jogszabályra hivatkozva tette ezt, amely megengedi, hogy egy korábbi munka folytatásánál az állami szervek ugyanazzal a céggel dolgozzanak tovább.

A beszerzés tárgya ugyan tényleg egyezett a 2011-es megbízáséval, de az összege sokkal nagyobb volt. Ennek a közbeszerzésnek az értékét az önkormányzat több mint 962 millió forintra becsülte.

Végül külső okokból mégsem jött össze ez az ügylet. Az ilyen, versenyhelyzet nélküli pályázatok szabályossága felett őrködő Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis vizsgálatot indított arra hivatkozva, hogy “feltételezhető volt a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése”. A döntőbizottság nem válaszolt a kifogások részleteire vonatkozó kérdésünkre, de az ügyben hozott végzésének szövege arra utal, hogy a testületnek kétségei voltak arról, hogy a kerületnek valóban volt megfelelő indoka arra, hogy verseny nélküli pályázatot indítson.

A döntőbizottsági vizsgálat bejelentését követően az önkormányzat közölte, hogy visszavonja a pályázatát. Az EU-Line így elesett egy könnyen megszerezhető, közel egymilliárd forintos megbízástól. Nem igazán volt azonban oka a szomorkodásra. A díszburkolatos ajánlat visszavonása előtt nem sokkal elnyert egy még ennél is nagyobb értékű munkát az V. kerületi önkormányzattól.

2012 októberében hirdetett eredményt az önkormányzat a kerület nagyszabású fejlesztési programjának, a “Belváros Új Főutcája” nevű projekt második ütemének – a Ferenciek tere és a Március 15. tér felújításának – kivitelezésére. A pályázaton az EU-Line által vezetett konzorcium győzött egy közel 2,6 milliárd forintos ajánlattal. A konzorciumnak rajta kívül még egy tagja volt, az építőiparban már 1990 óta jelenlévő, az V. kerületben is sokat dolgozó Penta Általános Építőipari Kft..

Egy sürgős kérés

Ez a siker azért is figyelemre méltó volt, mert az EU-Line úgy tudta elnyerni ezt a komoly munkát egy konzorcium vezetőjeként, hogy nem sokkal a pályázat lezárása előtt még alkalmatlan volt rá.

Ez egy olyan iratból derül ki, amely a cég vezetésének átalakulásáról készült. Az EU-Line Zrt.-nél az első egy évben a vezérigazgatói posztot is az alapító-tulajdonos, Bódis András töltötte be. Az akkor 26 éves férfi számára ez egy nagyon sűrű időszak lehetett, mert az új vállalkozás elindítása és menedzselése közben dolgozott a Hotel Central Basilicában is. Az EU-Line vezérigazgatói posztjától végül 2012 nyarán vált meg, amikor átadta a helyét egy Tilli Lajos nevű, akkor 71 éves szakembernek. Tillinek több mint húsz éve van egy családi tulajdonú mérnöki cége, és több évig az építőipari területhez szintén kötődő Újpesti Városgondnokság Kft. nevű cég vezetője is volt.

Az EU-Line egyik dokumentumából kiderül, hogy Tilli kinevezése nagyon sürgős volt a cég számára. A vállalat ügyvédje 2012 július elején nyújtott be a cégbíróságra egy iratot, amely szerint nem sokkal korábban sikerült megegyezni Tillivel az állásról, és ő július elsejével el is foglalta ezt a posztot. A sürgető hangú levélben az ügyvéd azt kérte a bíróságtól, hogy ezt a változást soron kívül jegyezzék be, mert erre szükségük van egy közbeszerzési pályázathoz.

“Az eljárásban a társaságnak igazolnia kell a szakmai alkalmassági feltételeknek való megfelelőségét. A társaság 2012 június végén jutott megállapodásra Tilli Lajos Úrral, aki a közbeszerzési eljáráshoz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik” – írta az ügyvéd, hozzátéve, hogy a kinevezés cégbírósági bejegyzése “a közbeszerzési eljárás során az ajánlattételhez elengedhetetlen”.

Az EU-Line nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a levél konkrétan mely közbeszerzésre vonatkozik, és a dokumentumban sem szerepel kimondottan az, hogy az V. kerületi önkormányzat által a Belváros Új Főutcája projektre kiírt pályázatról van szó. A dátumok azonban egyeznek. Az ügyvéd azt írta, hogy a közbeszerzési eljárás határideje 2012. július 20., és ez szerepelt az önkormányzat pályázati felhívásában is. A közbeszerzési adatbázisban sincs nyoma annak, hogy az EU-Line más pályázatra jelentkezett volna abban az időben.

Az ügyvéd a levélben hozzátette, hogy az EU-Line számára “kiemelkedő fontosságú” a közbeszerzésen való részvétel, “ugyanis a napjainkban tapasztalható gazdasági válság és az annak következtében kialakult gazdasági helyzet az építőipari szektort kiemelten sújtja”. A cégnek végül nem kellett emiatt aggódnia, mert a közel 2,6 milliárdos munka elnyerését újabb megbízások követték az V. kerületi önkormányzattól. A kerület még négy szerződést kötött az EU-Line-nal, köztük egyet tavaly nyáron 2 milliárd forint keretösszegben díszburkolattal és egyéb burkolattal kapcsolatos munkákra.

Rogán Antal pecsétjével

A Direkt36 kérte az önkormányzatot, hogy bocsássa rendelkezésre ezeknek a közbeszerzéseknek a dokumentációját, amiből megismerhetők lennének a döntések részletei. Mindegyik pályázaton voltak más jelentkezők is, így a dokumentumokból kiderülhetne, miért esett mindig a választás az EU-Line-ra. Erre a kérésre azonban a kerület többszöri megkeresésünkre sem reagált, megsértve ezzel az adatkérések megválaszolásának határidejére vonatkozó törvényi előírásokat.

Annyi kiderül az önkormányzat honlapján elérhető dokumentumokból, hogy a közbeszerzésekről szóló döntéshozatal mindig több lépcsőben történik. A képviselők egy részéből álló közbeszerzési bizottság dönt arról, hogy milyen pályázatot írjanak ki, majd egy tőlük független bíráló testület értékeli az ajánlatokat. A képviselőkből álló bizottság az ő értékelésük alapján tesz javaslatot a polgármesternek arra, hogy kivel kössön szerződést.

Az EU-Line mindegyik V. kerületi megbízását akkor kapta, amikor még Rogán Antal, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője volt a polgármester. Több szerződésen is az ő pecsétje szerepel, bár vannak olyanok is, amelyekre alpolgármesteri aláírás került.

A polgármesteri posztot 2014 októberéig betöltő Rogán nem válaszolt az EU-Line-nal kapcsolatos kérdésekre. Az V. kerületi önkormányzat pedig annyit közölt, hogy ők mindig csak olyan céggel kötnek szerződést, amely megfelel a lefolytatott eljárás szabályainak. “Minden közbeszerzési eljárás során igyekeztünk érvényesíteni a tisztességes versenyt” – tették hozzá.

Az V. kerületi munkák mellett az EU-Line a közelmúltban kapott egy nagyobb értékű állami megbízást a VIII. kerületben is. Az önkormányzat a 2014 december végén lezárt pályázat eredményeként közel 1 milliárd forintos szerződést kötött a cég részvételével felálló konzorciummal egy rendelőintézet felújítására és kibővítésére.

A szintén egy vezető fideszes politikus, Kocsis Máté által irányított VIII. kerületi önkormányzat is azt hangsúlyozta, hogy szabályosan bonyolították le a közbeszerzési eljárást. Arra a kérdésre, hogy ismerik-e az EU-Line tulajdonosi hátterét, azt közölték, hogy a pályázatnál ennek “az elbírálás szempontjából semmiféle relevanciája nincs”.

Bódis András először azt állította, hogy az EU-Line nyert közbeszerzést a Fővárosi Önkormányzattól is, ennek nyomát azonban nem találtuk a közbeszerzési hatóság adatbázisában. Az önkormányzat is azt közölte, hogy nincs szerződésük az EU-Line Zrt.-vel. Bódis erre azt válaszolta, hogy a “legjobb emlékezete” szerint adta ezt az információt, és megismételte, hogy a cég napi ügyintézésében már nem vesz részt. Azt tanácsolta, hogy forduljunk az EU-Line illetékeséhez. “Bódis úr nem vesz részt a cég napi ügyeiben, ezért ez az információ nem volt teljesen helytálló” – írta Tilli Lajos, a cég vezérigazgatója a Bódis által emlegetett fővárosi közbeszerzésről.

Bódis azt is állította, hogy a cégének vannak megbízásai a versenyszférából is, részleteket azonban nem árult el ezekről. Szerinte ezt csak az üzleti partnerek engedélyével tehetné meg, és jelezte, hogy nem áll szándékukban emiatt megkeresni őket. Sok cég a honlapján szokta hirdetni az ilyen referenciáit, az EU-Line-nak azonban nincs internetes oldala. “A társaság tevékenységének részletes megítéléshez szükséges pénzügyi és jogi adatokat kizárólag üzleti partnereinkkel közöljük. Ezek miatt honlap létrehozását és fenntartását nem találtam szükségesnek” – írta Bódis.

Nyomozás Budapest szívében

Az EU-Line felemelkedésével párhuzamosan a Borzován nevén lévő érdekeltségek egyre gyengébb összesített bevételeket produkáltak, és a vállalkozó több cégéből kiszállt az elmúlt néhány évben.

Egy korábbi cége, a BAU Holding 2000 Zrt. sokáig a Belváros egyik legfoglalkoztatottabb építési vállalkozása volt. Közbeszerzési adatok szerint 2000 és 2010 között – részben tehát Rogán 2006-ban kezdődött polgármestersége előtt - több mint 6,5 milliárd forint értékben kapott munkákat – több esetben konzorcium tagjaként - az V. kerülettől. A közbeszerzési adatok elemzése azt mutatja, hogy nem volt olyan cég, amely ebben az időszakban ennél nagyobb értékben kapott volna szerződéseket az önkormányzattól.

A BAU Holding utolsó nagyobb megbízásai között volt a Budapest Szíve nevű hatalmas beruházás, amelynek keretében megújult a Belváros számos utcája és tere. A kivitelezésre két közbeszerzést is kiírtak 2009-ben és 2010-ben, ezek egyikét az V. kerületi önkormányzat bonyolította, a másikat a Fővárosi Önkormányzat. A munkálatokra mindkét esetben egy olyan konzorcium kapott megbízást, amelynek az egyik tagja a BAU Holding 2000 volt. Az összességében mintegy 8,4 milliárdos munkára egyedül csak ők jelentkeztek, ami szemet szúrt a projektet részben finanszírozó Európai Uniónak, és több intézménye is vizsgálatot indított az ügyben.

Először az Index írt arról 2012-ben, hogy az Európai Bizottság kifogásolja azt, hogy szerintük a pályázaton olyan feltételeket szabtak, amelyeknek egyedül a BAU Holding részvételével felálló konzorcium tudott megfelelni . Idén januárban pedig a Vs.hu számolt be arról , hogy az EU csaláselleni ügynöksége, az OLAF is vizsgálódott az ügyben, és szintén szabálytalanságokat talált a projektnél.

Egyik uniós szerv sem árult el részleteket a vizsgálataikról, de a magyar ügyészség megerősítette, hogy az OLAF küldött nekik egy jelentést a Budapest Szíve Programról, és ennek alapján ők nyomozást rendeltek el. Az eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja, amely kérdésünkre csak annyit közölt, hogy “egy cég kapcsán” nyomoznak “költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen”.

A rendőrség nem akart részleteket mondani az állítólagos bűncselekmény részleteiről, a “költségvetési csalás” fogalma pedig elég tág (gyakorlatilag bármiféle visszaélés állami pénzekkel). Nem válaszoltak arra a kérdésre sem, hogy melyik az a cég, amelynek “kapcsán” a nyomozás folyik.

A Budapest Szíve projektben résztvevő BAU Holding 2000 nevű vállalat már nem létezik. 2010-ben átalakult két másik céggé, amelynek egyike, az EU-Line-nal közös munkákat is végző Tér Bau Holding vitte tovább az építőipari tevékenységet. Ennek Borzován János volt a vezetője és tulajdonosa is, de tavaly kiszállt a cégből. Borzován kérdésünkre most azt írta, hogy nem tud semmiféle, a Budapest Szíve-projektet érintő nyomozásról. Hozzátette, hogy nem érkezett hozzá, illetve cégeihez megkeresés korábban az uniós szervektől sem.

Az V. kerületi önkormányzat szintén azt közölte, hogy őket még nem kereste meg a rendőrség, és a nyomozásról nincs semmilyen információjuk. Amikor évekkel ezelőtt először felmerültek kifogások az EU részéről, akkor azokat az önkormányzat több alkalommal is visszautasította, azt állítva, hogy a közbeszerzéseik szabályosan zajlottak. Többek között azzal érveltek, hogy amikor a Budapest Szíve programban megkezdett felújítás 2012-ben folytatódott egy újabb projekttel, akkor azt már nem a Bau Holding konzorciuma nyerte el, hanem más.

Ez az a 2,6 milliárdos beruházás volt, amelyre az EU-Line által vezetett konzorcium kapott megbízást. Arra a most feltett kérdésre, hogy tudomásuk volt-e a cég és a BAU Holding egykori tulajdonosa közötti kapcsolódási pontokról, az önkormányzat azt válaszolta: “Ami a cégtulajdonosok kilétét illeti, hangsúlyozzuk, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata nem jogosult vizsgálni a tulajdonosi hátteret.”

A cikk elkészítésében közreműködött Jimena Abad uruguayi újságíró.

A külföldi cégadatok egy részének összegyűjtésében az Investigative Dashboard volt a segítségünkre. A magyar céginformációkhoz az Opten  és a Céginfó szolgáltatásait használtuk.