A gyerekeknek nagyon nem tetszik az új rendszer

Tanulságos olvasmány végigbogarászni a diákparlamentek üléseinek jegyzőkönyveit. Az ilyen parlamentekkor minden általános- és középiskolából megyénként összehívják a diákok választott képviselőit, és a problémáikat meghallgatja a KLIK és az EMMI kirendelt illetékese.

Az ülésekről készült jegyzőkönyvek nem szó szerint idézik az elhangzottakat, de így is egészen pontosan látszik, hogy az egész országban nagyon hasonló panaszokat adtak elő a diákok. A 2014-es, nagyrészt szeptemberben és októberben készült jegyzőkönyveket olvastuk végig. Hasraütésre válogatva Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Budapest déli fele és Somogy diákjainak felszólalásait különösen alaposan, egyenként megnéztük.

Az derült ki, hogy szinte csak olyan gondok miatt szólaltak fel a diákok, amelyeket a kormány változtatásai termeltek ki. Az új intézkedések miatt panaszkodtak elsősorban.

Túl sok lett az óra

Messze a legtöbb panasz arról szólt, hogy túlterheltek a diákok. A diákképviselők több mint kétharmada említette valamilyen formában, hogy ez rossz, és kérték, hogy változtassanak ezen.

A heti 5 testnevelésóra, illetve a hittan/etika bevezetésével a tagozatos gimnáziumokban elképesztő órarendek készültek. Itt egyébként is emelt szinten tanulnak bizonyos tárgyakat a diákok, és mostanra rendszeres lett, hogy a gyerekeknek napi 8 órájuk van, és van, akinek 7-nél kevesebb  egyik nap sincs. Volt diák, aki arról számolt be, hogy nekik heti 40 kötelező tanórájuk van. Ezen felül kellene érettségire készülni, adott esetben sportolni, zenélni, és az érettségihez előírt kötelező 50 óra „önkéntesnek” nevezett órát ledolgozni. Van olyan kaposvári középiskola, ahol az ebédidő délután háromkor és fél négykor kezdődik, két turnusban.

Ez túl sok a diákok szerint.

De közvetetten is tönkreteszi a diákok életét az emelt óraszám. Szinte összes vidéki iskola képviselője jelezte, hogy a Volán és a MÁV járatai a korábbi tanítási időhöz illeszkednek, így a kisebb településeken élő gimnazisták nem tudnak hazajutni még órákig az utolsó órájuk után sem. Nagyon sokan kérték, hogy az illetékesek tegyenek valamit, mert nagyon rossz, hogy a 8 óra iskola után nem lehet hazamenni. Volt olyan diák, aki arról számolt be, hogy péntekenként az osztálytársainak 5 kilométert kell „gyalogolniuk a pusztában”, mert már nem jár semmilyen járat haza.

Általános iskolákban kötelezővé tették, hogy négyig az iskolában kell maradni. Nagyon sok diákképviselő arra panaszkodott, hogy ennek a mostani rendszerben semmi értelme, mert délutánonként nincs mit csinálni: nincsenek szakkörök, foglalkozások, programok. A tanárok azt mondják, hogy erre nem kapnak külön pénzt. Ezért ülnek a padban (pláne télen) és unatkoznak. Elhangzott olyan panasz is, hogy akik esetleg tanulni akarnának, azok meg nem tudnak a hangzavar miatt. Általános kérés volt, hogy a délutáni sávban lehessen valamit csinálni.

De az is baj, hogy 16 óra után viszont muszáj távozni. Mivel a tanárok további maradását nem finanszírozzák az új rendszerben, ezért a beszámolók szerint országszerte több iskolában megszüntettek olyan hagyományos programokat, mint a farsang, a 12 órás kosárlabda- és röplabdameccsek, iskolanapok, vetélkedők. A rendszer ugyanis teljesen rugalmatlan, legalábbis a diákoknak ezzel magyarázták az iskolákban, hogy vége ezeknek a régi mulatságoknak.

Az 5 testnevelésóra mindenkit idegesít

Az összes panasz legalább 60 százaléka arról szólt, hogy nincs se tornaterem, se öltöző ahhoz, hogy értelme legyen a heti öt testnevelésórának. A legtöbbször csak általában szerepel a jegyzőkönyvekben, hogy ez probléma, de néha egészen konkrét abszurd helyzetekről is lehet olvasni:

  • Van olyan budapesti iskola, ahol bevezették az elméleti testnevelést. Mivel nincs hol rendes tornatórát tartani, ezért a diákok sporttörténetet tanulnak, illetve videóról sporteseményeket néznek.
  • Van olyan Somogy megyei iskola, ahol a folyosón tartják a testnevelésórát. Egyszerre néha több osztály is sportol folyosón, és ez olyan hangos, hogy a termekben zavarja a tanítást.
  • Van, ahol egyszerre 3-4 osztály használja a tornatermet, az órát megtartják, de a tömeg miatt nincs sok értelme.
  • Van, ahol az udvaron van az óra, „de ez főleg télen gondokat okoz”.
  • Van, ahol a kevés öltöző miatt csak becsengetés után tudnak a diákok elkezdeni átöltözni.
  • Van, ahol a megoldás az lett, hogy nagyon sok 0. órát tettek az órarendbe.

Általános 5. és 6. osztályban évi 18 óra úszás lenne kötelező. Vannak iskolák, ahol ez egyszerűen elmarad, mert egyáltalán nincs uszoda a környéken.

Nem jöttek tankönyvek, de ami jött, az rossz

A testnevelés után a második legtöbbet említett probléma a tankönyvekkel volt kapcsolatos. Innen is látszik, hogy az államilag központosítottá tett tankönyvelosztás mekkora kudarc volt a mostani tanév elején. Nagyon sok diákképviselő még október közepén is arra panaszkodott, hogy rengeteg könyv hiányzik, van, ahol a tanárnak sem volt meg az új könyve.

Sok helyen a felsőbb évesektől beszedték az előző évi könyveket, és azokat osztották ki, csakhogy mivel az állam a korábbi könyvek nagy részét betiltotta, ezért ezek a könyvek többségükben nem azok, amiből tanulni kellene.

Az új könyvek minőségére is sokan panaszkodtak. Volt diák, aki arról beszélt, hogy a tanárok szidják az új könyveket, és ez megnehezíti a tanulást, kevésbé motiváltak ők is és a gyerekek is. Több diák kérte, hogy visszakaphassák a korábbi tankönyvcsaládokat. Előfordult olyan panasz, hogy az átállás miatt ugyanazt a tananyagot tanulják mint tavaly.

Amióta a KLIK-nél vannak az iskolák, azóta nincs felszerelés

Visszatérő panasz, hogy mennyire rossz az iskolák felszereltsége. Többen számoltak be arról, hogy náluk nincs WC-papír és szappan sem a mosdókban.

Többen említették, hogy olyan alapvető eszköz sincs, mint a papír. „Biológia dolgozat előtt papírt kellett bevinni” - mondta például az egyik középiskolás.

Sokan mondták, hogy kémia- és fizikaórákon nincsenek eszközök, vagy ha vannak, akkor ezeket a tanárok saját zsebből fizetik.

Persze nagyok a különbségek, mert míg van, ahol nincs WC-papír se, addig volt olyan diák, akinek az volt a baja, hogy nincs tévé a termekben, ezért a számítógépeket nem tudják kivetíteni.

A Szabolcs megyei Napkor általános iskolájának egyik diákja arról számolt be, hogy az iskola egy pályázaton nyert ugyan 200 darab laptopot, de azokat nem tudják használni, mert nincs rendszergazda, aki a szükséges szoftvereket telepítené és frissítené. Egy salgótarjáni diák pedig azt mondta, hogy az egész városban nincs már egyetlen iskolapszichológus sem. Egy szabolcsi tanuló azt akarta elérni, hogy az orvosi szobában legyenek gyógyszerek, mert semmi sincs most ott. Egy balatonboglári iskolában elromlott a digitális tábla, a régi palát viszont nem tudják használni, mert a KLIK nem adott pénzt sem krétára, sem pedig szivacsra.

Egy rétsági iskolának az a fő baja, hogy nincs kerítés az iskola körül, ezért kóbor állatok és szemetelő illetéktelenek járnak-kelnek az iskola udvarán. Máshol pedig nem ment a fűtés, és a KLIK többszörös panasz ellenére sem reagált a problémára.

A szakközépiskolások állandó panasza volt, hogy a szakmai gyakorlatok értelmetlenek, mert nincs lehetőségük valódi munkát végezni. Ehhez vagy a műhely, vagy a felszerelés, vagy a gyakorlati hely hiányzik.

A kötelező önkéntes munkát sem szeretik

Az előző ciklusban vezették be, hogy az érettségihez 50 óra önkéntes munkát kell végezniük a diákoknak. Nagyon sokan arra panaszkodtak, hogy erre a megemelt óraszámok miatt alig van idő, illetve még többen panaszolták, hogy nincsenek erre kijelölt helyek, nincsenek koordinátorok, a tanárok ennek szervezésére nem kapnak pénzt, ezért nem is szívesen foglalkoznak vele.

Többen is fájlalták, hogy egyáltalán nem világos, hogy milyen tevékenységet lehet itt elszámolni, és hiába kérdezték a KLIK-et, hogy ez vagy az a munka elfogadható-e, mire megjött a válasz, addigra a lehetőség elúszott. Egy budapesti gimnázium diákjai arról beszéltek, hogy ők például a Nemzeti Múzeumba mehettek önkéntes munkára, de semmi értelme sem volt, mert ott semmilyen feladatot sem kaptak.

Több vidéki iskola képviselője vetette fel, hogy igazságtalannak érzik, hogy szociális alapon is lehet felvételi pluszpontot kapni.

Visszatérő igény volt, hogy állítsák vissza a régi rendet, és lehessen ismét több tárgyból is előrehozott érettségit tenni. Legalább a most kimenő, még az előző rendszer alapján készülő diákoknak engedjék ezt meg.

Néhányan panaszkodtak a menzára, egy nógrádi diák például azt mondta, hogy amióta tilos a só a közétkeztetésben, azóta náluk a gyerekeket chipset visznek a suliba. Egy romhányi tanuló szerint a mosogatással is baj van náluk.

Nincs válasz, de legalább mernek beszélni

A jegyzőkönyvek alapján ezeken a fórumokon a diákok válaszokat nem kaptak, csak rögzítették észrevételeiket. Egy-egy megyében fordult csak elő, hogy a KLIK illetékese szólt, hogy a probléma megoldása nem rájuk, hanem az önkormányzatokra tartozik, hiszen az iskola fenntartója és működtetője nem ugyanaz. Ezen túl csak feljegyezték illetve összefoglalták pontokba szedve a főbb problémákat.

Annyi viszont előremutató, hogy a diákok láthatóan el merték mondani a gondjaikat, és ezt az illetékesek a jegyzőkönyvek szerint ezt megköszönték, és volt, hogy még meg is dicsérték őket.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.