Oszama bin Laden halálának története közismert. Nagyjátékfilm is készült belőle, több könyv is íródott és számtalan cikk számolt be a legapróbb részletekről is, bin Laden futárának megfigyelésétől az oltóprogramnak álcázott DNS-mintagyűjtésen át a terrorista holttestének tengeri temetéséig.

A hivatalos történet szerint az akció igazi sikertörténet. Még az se volt probléma, hogy a kommandósok egyik helikoptere lezuhant és fel kellett robbantani. Pedig bin Laden házától alig két kilométernyire egy teljes hadosztálynyi pakisztáni katona volt elszállásolva, mégis sikerült észrevétlenül végrehajtani a rajtaütést.

Seymour Hersh, az amerikai újságírás egyik nagy öregje, a My Lai-i mészárlást leleplező egykori haditudósító szerint mindez

hazugság.

Hersh számos amerikai kémmel és komandóssal, illetve több pakisztáni hírszerzővel - köztük a rettegett pakisztáni hírszerzés, az ISI egyik volt igazgatójával - beszélt, és arra jutott, hogy

1. Oszama bin Laden súlyos, mozgásképtelen beteg volt. Vagyis nemhogy nem fogott fegyvert a rátörő kommandósokra, még elmenekülni is képtelen lett volna.

2. Nem lehallgatott telefonok és nyomonkövetett futárok vezettek bin Laden nyomára, hanem egy pakisztáni titkosügynök, aki a 25 millió dolláros vérdíjat akarta megszerezni, ezért

besétált az iszlamabadi amerikai követségre, és mindent elmondott a CIA helyi állomásfőnökének, Jonathan Banksnek.

3. Bin Laden valójában nem bujkált Pakisztánban, hanem a pakisztáni hírszerzés, az ISI túsza volt. 2006 óta élt az abbottabadi házban, amit az ISI folyamatosan ellenőrzés alatt tarthatott.

4. Az ISI együttműködött az amerikaiakkal bin Laden megölésében. Az amerikaiaknak már hetekkel a rajtaütés előtt volt egy összekötő irodájuk Abbottabadban négyfős személyzettel.

5. Azt, hogy bin Ladennek meg kell halnia, a pakisztániak szabták feltételül. Bin Laden fogvatartását Szaúd-Arábia finanszírozta, aminek ez azért is érdeke volt, mert bin Laden túl sokat tudhatott a szaúdi kormány és az al-Kaida kapcsolatairól. Bin Laden ezért nem maradhatott életben.

6. Az amerikai-pakisztáni viszály bin Laden halála miatt színjáték volt, fontos volt fenntartani a látszatot, hogy Pakisztán semmit sem tudott az akcióról.

7. Pedig szinte minden részletet előre ismertek, az akciót 2011 áprilisában okézta le Washingtonban Ahmed Shuja Pasha, a pakisztáni hírszerzés főigazgatója, amikor a CIA-igazgató Leon Panettánál járt.

8. A színjáték része volt a Pakisztánnak nyújtott amerikai katonai segély felfüggesztése is - ahogy a CIA-állomásfőnök Jonathan Banks 2010 decemberi lebuktatása is. Erre hivatkozva a pakisztániak nyugodtan háríthatták azzal a részvételükre vonatkozó kérdéseket, hogy éppen nagyon rosszban vannak az amerikaiakkal.

9. A pakisztániak együttműködése az amerikaiaknak is nagyon fontos volt, ez garantálta ugyanis, hogy az akció ne valljon úgy kudarcot, mint 1980-ban Jimmy Carter elnöksége alatt a teheráni túszmentés. Ahogy akkor Carter, úgy most Obama készült újraválasztásra. Egy kudarc szinte biztosan Obama elnökségének végét jelentette volna.

10. Bin Laden azonosításának kalandos története is hamis, valójában nem Shakil Afridi szerezte be a DNS-bizonyítékot, és nem oltási programnak álcázva, hanem egy Amir Aziz nevű orvos, a pakisztáni hadsereg őrnagya, aki az ISI megbízásából ápolta a nagybeteg bin Ladent.

11. Az eredeti fedőtörténet egy amerikai dróntámadásról szólt volna. Ha minden a terv szerint alakult volna, akkor az amerikai kommandósok észrevétlenül távozhattak volna Pakisztánból a gyilkosság után, amit még egy hétig titokban tartottak volna. A türelmi idő után szivárogtatták volna ki az álhírt a dróntámadásról és a DNS-bizonyítékról.

12. A valóságban a támadás éjszakáján bin Laden háza teljesen védtelen volt - a pakisztáni hírszerzés fegyveresei elhagyták őrposztjukat, a házban pedig nem találtak fegyvereket. Valójában csak bin Ladenre lőttek, és csak az amerikaiak.

13. Hogy az akciót leegyeztették, arra az is utal, ami a lezuhant Black Hawkkal történt. A kommandósok felrobbantották a helikoptert és kivárták, hogy megérkezzen a másik, ami elszállítja őket. Ha bin Laden megölése valóban titkos akció lett volna, akkor a helikoptert és felszerelésüket hátrahagyva menekültek volna a megmaradt géppel, nem pedig a váltóhelikopterre vártak volna alig egy mérföldnyire egy pakisztáni hadosztály laktanyájától.

14. Értékes hírszerzési információkat sem szereztek. A hivatalos beszámolók szerint lefoglalt számítógépek nem léteznek. Bin Laden halálakor már évek óta nem irányította aktívan az al-Kaidát. Valójában csak Pakisztán túsza volt, akit azért tartottak, hogy kordában tarthassák az al-Kaidát, megakadályozandó, hogy Pakisztánban hajtson végre támadásokat.

15. A Black Hawk lezuhanása miatt nem tudták tartani magukat az eredeti fedősztorihoz, ez pedig okozott bonyodalmakat. Például ki kellett találni valamit arra, hogy mi történt bin Laden holttestével.

A hivatalos beszámolók szerint a tengerbe temették. Valójában nem.

Az amerikaiak hivatalosan azt állították, hogy bin Ladennel két fejlövés végzett. A valóságban azonban szitává lőtték: a gépfegyversorozatok darabokra szaggatták a testét. Bin Laden darabjait a kommandósok zsákokba rakták, és a hazaúton Afganisztánba szétszórták a Hindu Kush felett. Ezért kellett gyorsan kitalálni a tengeri temetés ötletét.

Seymour Hersh teljes cikkét a London Review of Books május 21-i számában olvashatják.