Szerda délután az Európai Bizottság bemutatta a nagy menekültkezelési tervét Brüsszelben. Mindenki azon izgult a legjobban, hogy mit jelent majd a kvótarendszer. A bizottság ugyanis azt akarja, hogy ne csak az unió határán lévő országok gondja legyen a menekültek elhelyezése, hanem akiket Európa befogad, azokat osszák szét az összes tagállamban, arányosan.

A bizottság kidolgozott egy képletet, hogy kinek mennyi embert kellene befogadnia. Ebben figyelembe vették többek között a tagállam lakosainak számát, az egy főre eső GDP-jét, hogy eddig mennyi menekültet fogadott be, és a munkanélküliségi adatokat.

Magyarországnak a képlet szerint a menekültek 1,53 százaléka jutna.

Összehasonlításul: a mindössze 5 milliós Szlovákia 1,6 százalékot kapna, ennyivel erősebb északi szomszédunk gazdasága. Romániának 3,29 százalék jutna, Csehországnak 2,63, Lengyelországnak 4,81.

A legnagyobb befogadónak Németországnak kellene lennie 15,43 százalékkal, utána Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország következne.

A feltételes mód azért indokolt, mert az egész kvótarendszerből semmi sem lesz, ha azt a júniusi EU-csúcson a tagállamok miniszterelnökeinek minősített többsége nem fogadja el. Első körben már jövő hétfőn tárgyalnak a külügyminiszterek a tervről.

A feltételes mód másik oka, hogy három országnak még 1997-ből mentessége van a közös menekültügyi szabályok alól. Nagy-Britannia, Dánia és Írország nem kötelezhető akkor sem a kvótarendszer elfogadására, ha egyébként a tanács megszavazza a bevezetését. A brit kormány máris jelezte, hogy ők biztosan nem kérnek majd belőle.

Az egész rendszer ellen már előre tiltakozott több keleti tagállam, így Magyarország is. Orbán Viktor nem rejtette véka alá, hogy undorodik ettől a kvótától.

Elsőre 20 ezer főt dobnának szét

A bizottság egyelőre nem akarja a kvótát sok menekülttel feltölteni. A kvóterendszer óvatos kipróbálására Brüsszel azt javasolja, hogy 2016 végéig 20 ezer embert osszanak el a tagállamok egymás között a képlet alapján.

Magyarországra tehát 307 menekült jutna másfél év alatt. Ez még úgy is nagyon kevés, hogy Magyarország magától a leginkább szőrösszívű ország az egész unióban. Tavaly mindössze a menekültstátust kérők 9 százalékát, 510 főt fogadott be az ország. Összehasonlításképpen: az összes EU-ba érkezett menekült 45 százalékát fogadták be. Arányaiban a legtöbbet Svédországban (77% volt a pozitív döntések aránya), de még Szlovákia is befogadta a menekültként jelentkezők 34 százalékát. A teljes lista itt olvasható. Érdekesség: Ausztriának 444 főt kellene befogadnia a húszezerből. A bizottság pénzügyi segítséget is adna a letelepítésekhez, összesen 50 millió eurót, ami menekültenként 2500 eurót, vagyis 750 ezer forintot jelent.

Decemberre nőhet a létszám

Persze a kvóterendszer később vonatkozhatna nagyobb létszámra is, de hogy mikor és hány főre élesedjen az elosztási rendszer, az mindig eseti döntés lenne. Vagyis az nem szerepel a tervben, hogy mostantól mindig be kell fogadni minden EU-ba jövő menekült 1,53 százalékát. Akkor kell befogadni, ha az EU kormányai elismerik, hogy vészhelyzet van, és egy bizonyos mennyiségű embert szét kell dobni.

Miután idén már 1800-an fulladtak a Földközi-tengerbe menekülés közben, és csak tavaly 360 ezer ember menekültjogi kérelmét bírálták el az EU-ban összesen, ez a húszezres ajánlat másfél évre kicsit sem nagyvonalú a bizottságtól. Az ENSZ eleve azt kérte, hogy 2020-ig évente 20 ezer menekültet fogadjon be az EU csak Szíriából. Viszont a bizottságnak tekintettel kellett lennie a bevándorló-ellenes kormányokra is, és vélhetően az elvi rendszer elfogadtatása érdekében belátható időn belül csak nagyon kevés menekültet kívánt a képlet mellé rendelni.

Viszont ha ez a csomag átmegy, akkor a már az EU területén lévő menekültek elosztása is előkerül hamarosan. Erről  2015 végére lesz konkrét javaslat. A mostani húszezer így tesztelésnek is értelmezhető, és ha ez júniusban átmegy az EU-s csúcson, akkor majd decemberre osztanak még embert ezen felül is.

Ezzel egyébként Magyarország még jól is járhat: mivel a magyar határ Szerbia és Ukrajna felől az EU külső határa is, ezért Magyarországra különösen sok menekült érkezik. Ha lesz elosztási rendszer, akkor csak töredéküknek az elhelyezését kellene megoldani.

A nagy lépés inkább a határvédelem

Ugyan a tervezetet bejelentő biztosok sokat beszéltek arról, hogy milyen fontos emberi kötelesség megmenteni a haláltól az Európa felé menekülőket, a teljes terv inkább a védelemre, mintsem a befogadásra koncentrál.

Megtriplázzák a Triton és a Poszeidón műveletek költségvetését, ezek a Földközi-tengert figyelő légi és hajós szolgálatok.

Terveznek katonai csapásra is képes alakulatokat is telepíteni délre, hogy felvegyék a harcot az embercsempészekkel. Lehetséges, hogy Líbiába a szárazföldön is bevethető erőket is küldenek. Ennek részletei még nem nyilvánosak, de a Guardian már szivárogtatott belőlük. A távoli, Szahara alatti Nigerbe is küld az EU menekültügyi képviseletet, hogy akit lehet, már nagyon messze Európától eltántorítsanak az utazástól.

A bizottság erősíteni akarja a legális bevándorlást is, az amerikai zöldkártya mintájára kitalált európai kékkártyát akarják tovább népszerűsíteni, hogy a hiányszakmát művelők könnyen érkezhessenek.