• Ma már talán kevesen gondolják, hogy a bohócok valóban szórakoztatók.
• Sőt, talán olyan is akad, aki többé nem dől be annak, hogy Michelle Obama egy divatdiktátor.
• De most talán az egyik legnagyobb tévhitet akarjuk szertefoszlatni.
• Stephen Hawking ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem az az ember, akinek a véleményére muszáj adni.

A tömegkultúrának Albert Einstein – vagy talán már Isaac Newton – óta mindig szüksége van egy tudósra, akit piedesztálra emelhet:

„Íme a világ legokosabb embere! Amit ő mond, abból lesz a modern kor Bibliája.”

Annak ellenére, hogy Einstein – aki a tudományos karrierje mellett politikai és filozófiai kérdésekkel is foglalkozott – a Nobel-díja megszerzése után több elméletével is kudarcot vallott, és Niels Bohr is megnyerte a kései vitáikat, a svájci-amerikai tudós méltán került be a halhatatlanok közé.

A világ legokosabb marketingje

Úgy tűnik, a XXI. század Einsteinjeként Stephen Hawkingot szeretnék eladni: reklámozták vele a Discovery Channelt, futott műsora a National Geographicen is, és többször szerepelt a Simpson családban, illetve játszott a Big Bang Theoryban. Mindenhol az emberiség szellemi csúcspéldányaként ábrázolták.

Kétségtelenül egyedivé, azaz jól eladhatóvá teszi, hogy gépi segítséggel él az amiotrófiás laterálszklerózisa miatt. (Nem meglepő, hogy még a nevét is levédette.) Tényleg minden elismerést megérdemel, hogy az egyre rosszabb körülmények ellenére sem veszítette el az életkedvét. Egyébként azzal is világhírű lett, hogy állítása szerint, amikor a hatvanas években diagnosztizálták, az orvosok azt jósolták, hogy két és fél éven belül meg fog halni. Rengetegszer el is mondta, hogy nincs sok hátra neki, de közben eltelt egy fél évszázad, és Stephen Hawking most 73 éves.

Legutóbb John Oliver – aki lassan a világ legviccesebb embere lesz (de ez egy másik történet) – nevezte a Föld legintelligensebb emberének:

Azt el kell ismerni, hogy a tudomány népszerűsítéséért sokat tett – még ha közben magát is népszerűsítette –, de alapos okunk van azt gondolni, hogy Hawking nem méltó arra, hogy a nevét a zseni szinonimájaként használjuk.

1. A tudomány világában nem túl hiteles

Bár a legutóbbi férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat az őt alakító Eddie Redmayne kapta, Stephen Hawking nem volt ilyen szerencsés. Nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat, de fel sem merült komolyabban, hogy lenne rá esélye. Peter Higgsszel ellentétben, aki 2013-ban a Higgs-bozon felfedezéséért megkapta. Higgs az isteni részecske miatt egyébként nyilvánosan vitatkozott Hawkinggal, akiről azt mondta: „a celebstátusza olyan instant hitelességet ad neki, ami másoknak nincs meg”.

Hawking egyébként az 1988-as, Az idő rövid története című, semmilyen újdonságot nem tartalmazó, csak a laikusoknak írt, több mint 30 millió példányban eladott bestsellerének köszönheti a világhírét.

2. Amit elért, arról kiderült, hogy nem igaz

Több mint negyven évig ragaszkodott az egyik fő tételéhez, ami szerint egy fekete lyukból semmi sem szabadulhat ki, sem az anyag, sem a fény. A tudósok évtizedek óta állították, hogy ez így nem igaz, és tavaly végre Hawking is beismerte, hogy tévedett.

Az igazáért folyton a nyilvánosság erejével harcoló Hawking szeret fogadásokat kötni: négy híres nyilvános fogadása is volt más tudósokkal, amiből hármat elveszített (az elsőt mondjuk direkt), az utolsóban pedig nem egyértelmű, hogy ki nyert.

Nem véletlenül nem szerepelt a Business Insider (egyébként nem igazán komolyan vehető, de Hawking tudományos szerepéről valamennyire árulkodó) listáján sem, amiben a valaha élt 40 legokosabb embert gyűjtötték össze. Azt, hogy tudományos körökben máig említésre méltó, egyesek szerint annak köszönheti, hogy a 70-es években, amikor nagy reménység volt, beválasztották a Royal Societybe, ami azóta is garantálja a státuszát.

3. Egy zsarnok

(Ettől persze még lehetne szuperintelligens zseni, de érdekes adalék a gondosan kialakított tudósimidzshez.) Bár a Mindenség elmélete című filmben egy kedves, érzékeny férjként mutatták be, a valóság ettől nagyon távol áll. A film alapjául szolgáló önéletrajzot a fizikus felesége, Jane Hawking írta, de évekkel korábban volt egy hosszabb verzió, amiben a tudós sötét oldalát is bemutatta.

Ebből kiderült, hogy Hawking a betegségét nem viselte olyan elegánsan, mint azt hinni lehetett: kizárólag a feleségének engedte, hogy ápolja, fürdesse, etesse, és eleinte a tolószéket is visszautasította, arra kényszerítve a feleségét, hogy folyton ő cipelje, miközben a nő a másik kezével a kisgyereküket vezette. Miután Hawking sztár lett, Jane szerint csak a munkájával foglalkozott, kivéve amikor a keresztény feleségével Isten létezéséről vitatkozott.

Hawking egyre elviselhetetlenebb lett, és céltalan gonoszkodással vezette le a feszültséget: 1976-ban például, amikor Károly herceget beválasztották a Royal Societybe, azzal szórakozott, hogy a kerekesszékével direkt áthajtott a herceg lábán (és állítólag csak azt sajnálja, hogy nem tehette meg ezt Margaret Thatcherrel is).

Bár Jane-nek egyre nehezebb volt a dolga, mégis kitartott a férje mellett. Hawking volt az, aki aztán 1990-ben elhagyta az ápolónőjéért, Elaine Masonért, akiről az esküvőjük után azt mondta, hogy végre egy olyan ember a felesége, akit szeret. Ezután teljesen maga mögött hagyta a korábbi családját, és sem a volt feleségével, sem a gyerekeivel nem tartotta a kapcsolatot.

2003-ban viszont arról kezdtek el pletykálni, hogy Elaine titokban kínozza a férjét. Amikor kettesben voltak, gyakran megmagyarázatlan sérülései keletkeztek: többek között eltört a karja és a csuklója, valami megvágta az arcát, és egyszer teljesen leégett, miután órákra a napon felejtették. Az ügyben aztán rendőrségi vizsgálat is indult – amiből több, korábban felmondott ápoló tanúvallomása ellenére sem lett semmi –, és egy riport szerint, amikor az újságírók meglátogatták Hawkingot a kórházban, a feleségét ki kellett küldeni, mert mérgében dobálózott a szobában. Volt olyan ápoló, aki azt mondta, hogy Hawking azt kérte, ne hagyja őt egyedül a feleségével, de a fizikus később mindent tagadott.

Hawking 2006-ban elvált, és visszatért a régi családjához, és ezután adták ki újra a felesége memoárját a férjét negatívan érintő részek nélkül.

A fizikus egyébként egy londoni sztriptízbár visszatérő vendége, de kaliforniai night clubokban is megfordult már, és néhányszor még egy szvingerklubban is felbukkant.

4. Hitetlen, de hívő

Miközben a vicces professzor és a nagyon tudományos tudós imidzse között ingadozik, nem fél a nagy szavaktól, amiket nem tud biztosan alátámasztani. Amíg a halál utáni életet teljesen elveti, és egyértelműen kijelentette, hogy nincs Isten, addig a fejlett földönkívüli űrutazó civilizációkban szilárdan hisz.

5. Stephen Hawking egy bohóc

A fizikus évről évre furcsább dolgokat művel. Tavaly egy sportfogadási cég felkérésére készített el egy tanulmányt, amiben előállította az angol vébégyőzelem egyenletét.

Aztán a tudósokat is megnevettetve arról spekulált, hogy talán nem kéne annyira kutatni a Higgs-bozont, mert az elpusztíthatja a világot. (Talán még mindig nem tudta feldolgozni, hogy Peter Higgs a tudomány világában legyőzte.)

Hawking idén azzal viccelődött, hogy a fizika szerint a One Direction lelépő tagja egy másik univerzumban még mindig a zenekar tagja. A legutóbbi hír róla pedig az, hogy Glastonburyben a gyerekeknek szóló Kidz Field színpadán fog beszélni az univerzumról.

Ha valóban Hawking a világ legokosabb embere, akkor tényleg nagy bajban vagyunk.