Ha minden úgy marad, ahogy most van, akkor tényleg csúcsra jár a magyar stadionok átépítése.

Annyi csapatnak lehet a magyar harmadosztályban új stadionja, mint sehol a világban.

Ott vannak azok a csapatok, akik az NB I-ből zuhanhatnak rögtön két osztályt. A Quaestor-csődben lenullázott Győr biztosan ilyen lesz, annak is örülnek, hogy a harmadosztály feltételeinek meg tudnak felelni.

A stadion és csatolt részeit az ügyészség lefoglalta. Már az elsőosztályban is 2000 körüli nézőszámmal döcögtek, kényelmesen elférnek majd a szurkolók a megyei derbiken is. Ebben:

A Pápa tulajdonosa, Bíró Péter is előzetesbe, majd házi őrizetbe került májusban, miután feljelentette saját magát egy négymilliárdos csalás ügyében. A korábban a középmezőnyhöz tartozó csapat az utolsó helyre zuhant vissza, a másodosztály szinte biztos, de megfelelő pénzügyi garanciák nélkül ők is harmadosztályúak lehetnek. Márepdig eddig Bíró pénze tartotta életben a klubot. Januárban mutatták be, hogyan is néz majd ki az egyébként az önkormányzat tulajdonában lévő stadion, miután elköltötték rá az államtól kapott 800 millió forintot.

Van még három csapat, amelyiknek a licenckérelmét múlt héten visszadobta a minden eddiginél szigorúbb elbírálást ígérő MLSZ, Csányi Sándor vezetésével. A Győr és a Pápa mellett a pécsi, a kecskeméti és a nyíregyházi klubot fenyegeti a veszély, hogy a harmadosztályba sorolják vissza őket. A kluboknak május 26-ig kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az eddig azért elég lazán kezelt feltételeknek. A nyíregyháza a legoptimistább, szerintük egy korábbi játékosuk felé fennálló tartozásuk okozott gondot, de már rendezték. 

Az egyelőre licenc nélküli Pécs tulajdonosa Matyi Dezső. Az Alexandra könyvkiadó vezetőjének a hírek szerint megrendült az anyagi helyzete, márpedig az évek óta masszívan veszteséges fociklub tőkeerős tulajdonosi hátteret igényel. Ugyanez a helyzet a Kecskeméttel. Ott nem tűnik annyira pozitív fordulatnak, hogy a klubot finanszírozó két helyi vállalkozó egyike tíz év után - éppen az elutasított licenc bejelentését követően, bár hivatalosan nem azért - kiszállt. A két klubnál bíznak abban, hogy valahogy mégis megszerzik az MLSZ jóváhagyását, és maradhatnak az első osztályban, ezért fellebbeztek.

Az MLSZ szigorítása annak ellenére meglepetést keltett, hogy azok az idők már tényleg elmúltak, amikor 2013 nyarán Orbán Viktor optimistán ezt nyilatkozta:

"A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak”.

Példaként a Videotont, a Győrt, a Diósgyőrt, a Honvédot, a Debrecent, a Pécset, az MTK-t és a Paksot hozta fel. Azt is mondta, hogy A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegednie Magyarországon a Mercedesnek”. Úgy összegzett, hogy 10-11 klub biztos lábakon áll, így már csak ötöt-hatot kell stabilizálni.

Ez nem jött be. Lassan úgy áll a helyzet, hogy öt-hat stabil csapat sem nagyon van. Ami viszont lesz: számos vadonatúj vagy sok pénzért kipofozott, átalakított stadion. Persze ezek döntő része önkormányzati stadionban van. Attól még konganak majd az ürességtől. Az első osztályban is döbbenetesen alacsony a nézőszám, harmadosztályú csapatokra még kevesebben lesznek kíváncsiak.

Itt van például a győri helyzet. Az ország egyik legmodernebb stadionjának építésére még az első Orbán-kormány adott 900 milliót, amit 500 millióval megtoldott Győr városa. Aztán már az MSZP-s kormány alatt jött a 17 milliárdos állami hitel a stadion és csatolt részei (szálloda, bevásárlóközpont) felépítésére. Hogy mi lesz a stadionnal, azt nem tudni, Lázár János például nem tűnt boldognak amiatt, mert az államé lehet, bár ő talán a kormány egyetlen tagja, aki nem lelkesedik a fociért. Van másik győri csapat is, a Gyirmót. Másodosztályúak, harcolnak a feljutásért. Viszont ha feljutnak, akkor sem kell nekik az ETO stadionja, mert van sajátjuk, aminek a korszerűsítésére kaptak 600 milliót az államtól. Az idei nézőcsúcs a Vasas elleni rangadón volt, 2000-en ültek a lelátón. Azért inkább 400-1000 a megszokott, tényleg nem kell az óriási ETO stadion.

Pápán a stadion örökös nézőcsúcsa 5500. A mostani szezonban ettől messze elmaradtak, tucatnyi meccsből csak kétszer volt ezer felett a nézőszám. Végülis ez akár a harmadosztályban is elérhető, 800 milliós ráfordítással.

A visszasorolástól fenyegetett Pécs is egymilliárd forintra van beállítva a stadionrekonstrukciós programban, a munkák hamarosan kezdődnek. Simán lehet, hogy harmadosztályú meccseket láthjatnak majd a nézők az új déli lelátóról. Pedig ott még politikai támogatás is van. A PMFC-elnöke Hargitai János, Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő. Felháborodottan fogadta az MLSZ döntését, a vidéki foci ellen támadásról beszélt, szerinte igenis megfelelő a klub anyagi háttere.

Az MLSZ szigorúbb szűrőjén fennakadt Kecskeméten az önkormányzat pár hete mutatta be, hogy fog kinézni a stadion az államtól kapott 800 millió forint elköltése után. Illetve nem is ennyi, hanem még 300-350 millió. Mert a focipályát eddig futókör vette körül, ezt eltüntetik, hogy a nézők közelebb legyenek a pályához. De hogy a stadionból kiszoruló atléták is érezzék a törődést, ezért ők külön létesítményt kapnak. Ez lesz a focistadionra költött 800 millión felüli 300-350 millió.

A munkák ősszel kezdődnek, jövő nyáron fejeződnek be. Legalábbis ez volt eddig a menetrend.

A nyíregyházi stadiont még az első Orbán-kormány idején újították fel 600 millióért, de nem teljesen. A mostani programban is el lett különítve egymilliárd a stadion korszerűítésére. A stadion az önkormányzaté, azt bérli a klub. A visszasorolás fenyegeti őket is.

Ezekben a stadionokban lehetnek majd akár harmadosztályú bajnokik. De nemcsak ezekben.

Mert ott vannak a másodosztályú csapatok, ezek között is majdnem mindegyik kap pénzt a stadionjára.

Az NB II-ből három csapat esik ki. Most a következők állnak a lista végén:

14. Balmazújváros

15. Cegléd

16. Kaposvár

A balmazújvárosi stadion 400 millióból újul meg, a munkák most kezdődnek, a kicserélt, fűthető gyepszőnyeg mellet 2500 fős fedett lelátó várja majd a nézőket, lesz villanyvilágítás is, ami csak kell, egy harmadosztályú klubnak.

A ceglédi városi stadion is 400 milliós felújítás után szolgálja majd a helyi focit, akár a harmadosztályban.

Kaposváron még ennél is grandiózusabbak a tervek, egymilliárd jut a Rákóczi Stadion fejlesztésére, ezt egy tavaly decemberi kormányhatározat is megerősítette. A klub fantasztikus mélyrepülésben van, tavaly még elsőosztályúak voltak, idén csont utolsók a másodban, simán mennek a harmadosztályba.

És van olyan csapat is, ami másodosztályú csapatként került be a programba, de kiesett a harmadosztályba, és ott is maradt. Ilyen a Tatabánya (400 millió, jelenleg negyedik az NB III Nyugati csoportjában), a Kozármisleny (nagy harcban a Váccal a feljutásért, de egyelőre csak második) és a Kisvárda. Utóbbi Seszták miniszter városa. Amíg nem volt miniszter, de a csapat másodosztály volt, 120 millió jutott volna a stadionra. Aztán Seszták miniszter lett, a csapat viszont kiesett a harmadosztályba. Annyi baj legyen, még 800 milliót kaptak a 120 millió mellé egy kormányülésen arra, hogy 2500 férőhelyes, fedett lelátós, villanyvilágításos, fűtött gyepszőnyegű stadion épüljön ott. Az picit gond, hogy egyelőre csak másodikok a Putnok mögött, de az MLSZ egyelőre visszadobta a Putnok licenckérelmét, így a Kisvárda végül úgy is feljuthat, hogy második lesz csak. A majdnem egymilliárdos stadion biztosan megérdemli a másodosztályt.

Stadionok, amikben harmadosztályú meccsek lehetnek:

ETO Park - mindennel együtt kb. 18 millárd

Pécs - 1 milliárd felújításra

Nyíregyháza - 1 milliárd felújításra

Kaposvár - 1 milliárd felújításra

Kisvárda - 920 millió felújításra

Kecskemét - 800 milió felújításra

Pápa - 800 millió felújításra

Balmazújváros - 400 millió felújításra

Cegléd - 400 millió felújításra

Tatabánya - 400 millió felújításra

Kozármisleny - 400 millió felújításra

Nehéz összeszámolni, hogy mennyi is megy pontosan stadionokra. Mert ott van egyrészt a Nemzeti Stadionfejlesztési Program kerete, amit tavaly emeltek meg 26,3 milliárdra. Ebből jut az első és másodosztályú, illetve harmadosztályú csapatoknak is. Összesen 26 stadionra.

De nem ebből a kasszából épült a Fradi és a Debrecen új arénája (összesen 25 milliárd), külön, és egyre bővülő keretből megy a Videoton (9 milliárd), a Diósgyőr (8 milliárd) és a szombathelyi Haladás (mindennel együtt 9,6 milliárd) új stadionjainak felépítése, és az MTK új stadionja is benne lesz 5 milliárdban.

És akkor még ott van az új nemzeti stadion, aminek a terveiből most faragnak le, hogy beleférjen a 100 milliárdos keretbe.

Az így összesen 183 milliárd. Ebben NINCS uniós pénz, erre nem ad az EU.

Ráadásul annyira nem működőképes a magyar foci, hogy az MLSZ már a következő szezontól, de legkésőbb 2017-re 12 csapatosra csökkenti az első osztályú csapatok számát, mert nincs annyi pénz a magyar fociban, ami eltartana 16 csapatot.

Emlékműnek nem lesz rossz a sok stadion.