Két nagyon érdekes bejelentése volt a kormányfőnek pénteken a Várban, ahol azt ünnepelték, hogy éppen öt éve miniszterelnök Orbán Viktor.

A forintosítás mentette meg a kormányt

Az egyik a beszéd elején, a fejből mondott, spontán részben hangzott el, amikor reagált a korábbi szónokok szavaira. Arról beszélt, hogy igaza volt Matolcsy Györgynek, amikor dicsérte, hogy milyen jól sikerült a devizahitelek forintosításának idejét megválasztani. (Arra utalhattak mindketten, hogy a svájci jegybank január 15-én váratlanul elengedte a frank árfolyamát, az hirtelen hatalmasat erősödött, ám eddigre megtörtént a forintosítás, és így nem emelkedtek hirtelen a törlesztőrészletek.) Orbán azt mondta, hogy átlagosan 70 százalékkal emelkedtek volna a törlesztőrészletek forintosítás nélkül. „Összeomlottak volna a családok.” Majd emlékeztetett, hogy mekkora nyomás alatt volt egyébként is akkoriban a kormány. Minden bizonnyal az amerikai kitiltási botrányra utalt, mert így folytatta:

„Ezt már a kormányzat sem bírta volna ki, Magyarországon úrrá lett volna a káosz, ahogy erről Amerikában forgatókönyvek is íródtak.”

Mindez arra utalt, hogy Orbán Viktor szerint megbukott volna a kormány január végére, ha nincs hitelforintosítás.

A figyelem korszaka jön

A másik érdekes bejelentés már átszőtte az egész beszédet. Orbán Viktor úgy tűnik, hogy hallgatott a belső kritikákra, és az évfordulót arra használta fel, hogy teljesen új hozzáállást hirdessen. Míg a legutóbbi évértékelő beszédében mindenkit harcra buzdított, addig most bejelentette, hogy vége annak a kormányzati periódusnak, aminek a kulcsszava az Erő volt. Mostantól az új kulcs a Figyelem lesz.

Az új irányhoz az lett a történet, hogy a 2010-re végzetesen legyengült országot meg kellett menteni, ehhez erő kellett, de a romokat sikerült mostanra eltakarítani, az ország növekedik, megerősödött, és most már azt lehet csinálni, amit Orbánék mindig is akartak tulajdonképpen, építeni az emberléptékű országot, és ehhez figyelni kell az emberek hétköznapi gondjaira.

A figyelem azt jelenti e narratíva szerint, hogy az élet kényelmesebb és könnyebb lesz, néhány év, és a munkából élők utolérhetik a német és a francia emberek életszínvonalát. A bürokráciát leépítik, kevesebb lesz a szabály, jobb lesz az élet. Azoknak lesz jobb belátható időn belül, akik dolgoznak, a gyerekeieket iskolába viszik és gondoskodnak a szüleikről. Nem mondta ki, hogy a keményen dolgozó kisemberekre gondol, de gondosan körülírta őket.

Az új ellenség: a mindennapi bosszúságok

A mindennapi bosszúságoktól védi a kormány ezentúl az embereket, és a kényelmes berendezkedés a cél.

A mindennapi bosszúságok olyan korábbi ellenségeket váltott fel retorikai értelemben, mint korábban a multik, az IMF, a brüsszeli bürokraták vagy éppen a spekulánsok voltak.

Orbán gyakorlatilag azt hirdette ki, hogy vége a háborúnak, jön a boldog új világ. Február végén még arról beszélt, hogy a harcnak sosem lehet vége, és a kritikákra csak még nagyobb keménységgel érdemes visszavágni. Tavaly májusban, a megnyert választás után még azt mondta egy zárt frakcióülésen, hogy a konszolidáció a gyávaság szinonimája. 

Most helyt adott a kritikáknak is

Most viszont sokkal kiegyensúlyozottabban beszélt a kritikus hangokról, mint valaha az elmúlt öt évben. Míg február végén arra építette mondandóját, hogy csak a kommunisták támadják a fideszeseket, most már megengedte, hogy lehetnek jogos kritikák is a kormánnyal szemben.

Azt mondta, hogy senki sem állhat a törvények felett, senki sem élhet vissza a hatalmával, és meg kell erősíteni mindig az erkölcsi elveket és a mércét. Hozzátette azt is, hogy a méltatlan támadásokat vissza kell utasítani, azokat, amelyek irigységből fakadnak. Hiszen ahogy jönnek a sikerek, úgy a kommunisták irigykednek is.

Orbán arról is beszélt, hogy kormányának voltak hibái, sőt baklövései is, és ezek közül a netadó tervezett bevezetését nevezte meg konkrétan.

A bátorság dicsérete

Orbán Viktor hosszan emlékeztetett az elmúlt öt év eredményeire (15 kimagasló oszlopot nevezett meg, az infláció nullára csökkenésétől 3500 új rendőr munkába állásáig), és különös hangsúlyt kapott a külpolitika, a kiállás a magyar szuverenitás mellett. Ennek lényege pedig a bátorság, ami nélkül a kormánytöbbség csak bégető nyáj volna. Hosszan magyarázta, hogy bátornak és innovatívnak kell lenni, és nem ideológiákhoz igazodni, hanem eszmékhez ragaszkodva gyakorlatias válaszokat kell adni.

Az EU a mi családunk és nem válunk

Nagyon egyértelműen kiállt Magyarország EU- és NATO-tagsága mellett. „Ez a mi családunk, ahol vannak sokszor viták, de nem válunk”. A Jobbikról mint a jelenleg legerősebb ellenzéki pártról beszélt, de csak szélsőjobboldaliaknak nevezte őket, a párt nevét nem mondta ki. Az EU-tagságnál mutatta meg, hogy hol húzódik egy fontos törésvonal köztük. Orbán azt ígérte, hogy továbbra is vállalja a nagy belső vitákat, az "őrült brüsszeli ötletek" elleni küzdelmet, de az EU-hoz tartozás nem lehet kérdés.

Oroszországgal és a Kelettel csak jól akarunk kereskedni, a keleti nyitást ennyivel intézte el. Kiemelte, hogy a nyugati civilizációhoz tartozunk.

Nem provokált szinte senkit

Orbán Viktor rég mondott ennyire békülékeny és visszafogott beszédet. Nem nevezett meg konkrét ellenséget, legfeljebb a kommunistákat. Nemzethalállal sem fenyegetett nagyon, éppen csak annyiban, hogy a mostani adórendszer esetleges felszámolása az ország összeomlásához vezetne szerinte.

Nem hirdetett illiberális fordulatot, a bevándorlókat sem terroristázta, nem beszélt gyarmatosító fenyegetésről sem.

Öregszünk, nyugalmat akarunk, túl vagyunk a nehezén, kicsiben játszunk most már, nem megyünk a világnak többet, mert már győztünk – ezek voltak beszédének fő üzenetei. Teljes a váltás a kormányfő kommunikációjában.