Három hónapos, fix kamatozású jegybanki betét lesz szeptember végétől az MNB irányadó eszköze, az eddigi kéthetes betét helyett, döntött ma Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Így megváltozik a jegybanki alapkamat is, ami most már egy hosszabb lejáratú betét kamata lesz – gyakorlatilag felforgatják a montáris politikai eszköztárat.

Az MNB statisztikái (excel) szerint jelenleg 5300 milliárd forint van kéthetes betétben. Az MNB szerint az év végére ez 1000 milliárd forintra fog csökkenni a korlátozások miatt, a többi pénznek utat kell találnia máshová.

"Híjj, baszki!"

– mondta mellettem egy elemző, a bejelentés horderejére utalva ezzel.

Marad továbbra is a kéthetes betét (ami tavaly váltotta a korábbi kéthetes kötvényt – ez már eleve komoly korlátozás volt, és főleg a külföldiek kiüldözését, az MNB eredményének javítását, illetve az államkötvények vonzóbbá tételét szolgálta), de korlátozottan, aukciókkal fogják értékesíteni az eddigi egyszerűbb megoldás helyett. A háromhónapos eszköz korlátlan lesz, azaz bármennyit tehetnek ide a bankok, ahogy eddig a kéthetes betétbe.

Az MNB célja ezzel az, hogy a bankok a fölös pénzüket az eddiginél is inkább államkötvényekbe tegyék. Ezen az időtávon ugyanis sokkal vonzóbb az államkötvény kamata a bankoknak, mint a jegybanki eszköz. Az MNB kamatot fizet ezekre a betétekre, ha kevesebb pénzt tartanak a bankok a jegybanknál, akkor a devizatartalék is csökkenhet, az MNB eredménye is javul (a jegybank sokat veszít a devizatartalék és az itt tartott betétek kamatainak különbségén). És teljesül a kormány és az MNB másik célja is, támogatja az államháztartás önfinanszírozását: csökken a külső adósság, azaz a devizaadósság részaránya az államadósságon belül.

Azért pont ezermilliárd maradhat a kéthetes eszközben, mert ez az MNB szerint elég lesz a bankok likviditási szükségleteinek fedezetére – mondta Nagy Márton, az MNB hitelezési igazgatója. Nagy azt is elmondta, hogy a háromhónaps eszköz nem fogadható el jegybanki fedezetnek, és csak az egyharmada vehető figyelembe a likviditási szabályozásnál. A három hónapos eszköz egyáltalán nem likvid, nem lehet eladni, mindenképp meg kell majd várni a három hónapot. A befektetési alapok az eddiginél is nehezebben férnek hozzá. Ráadásul mivel korlátozzák a kéthetes likviditási eszköz mennyiségét, ezért a verseny is élesedni fog.

Ezek miatt lesz sokkal kevésbé vonzó mostantól a jegybanknál pénzt tartani, mint az államkötvényben, mondta Nagy.

Nagy szerint 1000-1500 milliárd forint jelenhet meg állampapír-pluszkeresletként. Ennyi pénzzel fogják a bankok még jobban finanszírozni az államot.

A jegybank úgy látja, hogy ez nem fogja rontani a bankok hitelezését, csak az egész szerkezetét alakítják át.

Emellett további fontos dolgokat is bejelentettek: lesz egy kamatcsere eszköz, ami támogatja a bankok alkalmazkodását, és szigorítják a likviditási szabályokat (LCR).