• Megjelent az európai csalás elleni hivatal, az OLAF éves jelentése.
• Van benne egy magyar-szlovák-seychelle-szigeteki lopás kiemelt esettanulmányként.
• Magyarorságon a hivatalos szervek nem jelentettek egyetlen csalást sem az OLAF-nak.
• Az eljárások alapján mi lopjuk a második legtöbbet az EU-s mézesbödönből.

Egy szlovákiai beszállító cég vett orvosi eszközöket 262 ezer euróért. Ezt eladta 1,7 millióért egy magyar kórháznak – azaz a beszerzéshez képest 6,5-szörös áron passzolta tovább az eszközöket.

A nyereség nagy részét, 1,3 millió eurót átutalta a beszállító egy seychelle-szigeteki cégnek, mint "közvetítői díjat". Ennek nagy részét, 1,26 millió eurót kamatmentes kölcsönként adta vissza a magyar kórháznak a seychelle-szigeteki cég.

De mi értelme volt ennek az egésznek? Mert a magyar kórház 674 ezer euró támogatást kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF / magyarul ERFA), amin felül még a magyar költségvetés is adott bele a támogatásba. A EU-s és költségvetési pénzzel megtámogatott eszközbeszerzés címén 3-400 millió forintnyi ingyenpénzzel gazdagodott az offshore cég, amit ingyenhitelként visszapasszolt a kórháznak.

Ezzel a körmönfont megoldással egész sok pénzt loptak maguknak a kórház és az offshore cég tulajdonosai a magyar államtól és a svéd-holland-német adófizetőktől.

Így nézett ki a dolog: A nyugati országokban a puhasága miatt sokat kritizált európai csalás elleni hivatal, az OLAF azt írja az éves jelentésében – ahol ez az eset egyike négy esettanulmánynak –, hogy egy tényfeltáró cikksorozat után kezdtek nyomozni az ügyben. Ennek az interneten sajnos nincs nyoma, az OLAF nem szeret konkrét cégneveket említeni az ügyekben, amiben nyomoz, és az orvosi eszközbeszerzési pályázatok listája sem túl átlátható. Mindenesetre azzal a nem túl megnyugtató állítással zárul az esettanulmány, hogy – amellett, hogy javaslatot tettek az elsíbolt pénz visszaszerzésére Magyarországnak és az Európai Bizottságnak – ötletet adtak a magyar bűnüldöző szerveknek, hogy járjanak el az ügyben.

UPDATE: az átlátszó.hu "Uniós testtérkép kérdőjelekkel" című cikksorozatáról van szó, és a Body-Map kft-ről, illetve a seychelle-szigeteki Test Body Ltd-ről. A magyar cég Bredák László és Bredák Barbara tulajdonában van. Itt megnézhet egy riportot a cégről 2010-ből.

Az OLAF éves jelentésében egyébként vannak még érdekes dolgok. Például az, hogy a magyar hatóságok tavaly – amikor ezerrel, szinte mérlegelés nélkül szórták ki az EU-s pénzeket, amelyek különben beragadtak volna a pénzosztási ciklus végén – egyetlen egy alkalommal sem keresték meg a csalás elleni hivatalt. Magánforrásokból viszont az ország méreteihez képest egészen sok, 28 komolyan vehető bejelentés érkezett: Pedig nincs kevés visszaélés Magyarországon. Nálunk volt a második legtöbb lezárt nyomozás tavaly csalási ügyekben, csak az egészen súlyos ügyektől hangos Románia tudta ebben megelőzni Magyarországot: (Igaz, az OLAF vezetője, az olasz Giovanni Kessler hangsúlyozta, hogy ez nem egy korrupciós lista: nem minden befejezett vizsgálatban találtak korrupcióra vagy csalásra utaló jelet. Másrészt egyre több csalás nem köthető már egy-egy nemzetállamhoz.)

Az OLAF egyébként elégedett az eredményeivel, miután 901 millió "rosszul elköltött" euró visszaszerzésére tettek javaslatot – ebből 200 millió euró már vissza is jött –, és az utóbbi évekhez képest sokkal több vizsgálatot fejeztek be.

A csalás elleni hivatal jogkörei viszont továbbra is túlságosan korlátozottak, és rendszeresen panaszkodnak, hogy nincs elég emberük arra a rengeteg feladatra, ami főleg az EU déli és keleti végein előttük állna. Az OLAF csakis EU-s források ügyében illetékes, és sem büntetést, sem vádemelési javaslatot nem tehet, legfeljebb együttműködhet a nemzetállami hatóságokkal. Ez utóbbi nem működik olyan jól, mivel az utóbbi hét év alapján a javaslataik 33 százaléka után emelnek általában vádat, 30 százalékban ezt elutasították, a maradékban pedig még nem volt döntés. Az ember- és jogkörhiány mellett az is akadályozza a hivatal munkáját, hogy sok potenciális bejelentő soha nem is hallott erről a szervezetről.

A csalás elleni hivatal a tavaly beérkezett 1417 bejelentésből 1067-et elutasított. Kessler a jelentésről szóló sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a bejelentések nagy része olyan, mint amikor valaki arra panaszkodik, hogy

"nem nyertem a lottón, ez korrupció!"