Az eurózóna pénzügyminiszterei nem tárgyalnak tovább a görög kormánnyal.

Ez valószínűleg azt jelenti, hogy most már arról tárgyalnak, hogyan szálljon ki Görögország az eurózónából.

Valószínűleg most szombaton eldőlt Görögország hat éve bizonytalan sorsa. A görögök nem kapnak több segítséget az EU-tól és az IMF-től, és ezért nem tudják tovább használni az eurót. 2009 óta folyamatosan segélyprogramok biztosították az ország túlélését, de cserébe a hitelezők (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF) szigorú spórolási feltételeket írtak elő. Januárban olyan kormányt választottak a görögök, amely azt ígérte, hogy ezeket a feltételeket felmondja. Fel is mondták, április óta tart a kötélhúzás a hitelezőkkel a folytatásról. Június 30-án lejár az utolsó utáni határidő a megegyezésre. Most szombaton kiderült, hogy nincs megegyezés.

A tárgyalások végét a holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem jelentette be Brüsszelben, ő vezeti a zóna pénzügyminisztereinek tanácsát, az Eurogroupot.

Azt mondta, hogy péntek éjjel még folytak a tárgyalások a háttérben az EU-s intézmények és a görög kormány között, ám a görög delegációt váratlanul kihívták a teremből. Mint kiderült, Athénből szóltak nekik, hogy vége, nem fogadhatnak el semmilyen további ajánlatot.

Athénban ezután hajnali 1 órakor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök váratlanul tévébeszédet tartott, ahol bejelentette, hogy jövő vasárnap, vagyis július 5-én népszavazást tartanak az EU-s feltételekről. Azt is mondta, hogy a szavazókat arra buzdítja, hogy mondjanak nemet az EU ajánlatára.

A görög pénzügyminiszter szombat délután azzal a kéréssel jött a pénzügyminiszterek találkozójára, hogy kapjon még egy hét haladékot Görögország az április óta eltelt négy hónap haladék után, és várják meg a népszavazást végeredményét.

Erre a pénzügyminiszterek egységesen azt mondták, hogy

nem.

Ez azt jelenti, hogy 30-án éjféltől vége a mentőprogramok hatályának, és a hátra lévő 7,2 milliárd eurót a programból a görög kormány már nem hívhatja le. Ugyanazon a napon 1,6 milliárdot kellene törlesztenie Athénnak az IMF felé. Ha nem törleszt (és most nincs rá pénze) akkor Görögország csődbe megy, az EKB nem ad több eurót a görög bankoknak. Így kénytelen lesz Görögország saját pénzt nyomtatni.

A helyzet számos, ránézésre megoldhatatlannak tűnő dilemmát rejt magában:

• Az eurózónából nincs mód kilépni, ezt írja elő az EU alapszerződése.
• Vagyis Görögországnak előbb az EU-ból kellene kilépnie, és csak aztán a zónából.
• Viszont az alapszerződés azt is előírja, hogy az EU-ból való kilépést két év átmeneti időnek kell megelőznie.

Tehát jogszerűen az egész kivitelezhetetlen, ám jó eséllyel szerdára virradó éjjel meg fog történni.

A holland pénzügyminiszter azt mondta, hogy politikai okból sem várják meg a jövő vasárnapi népszavazást. Mert ha a nemek győznek, akkor úgysincs miről tárgyalni, nem fogadnak el semmiképpen sem további könnyítéseket a görög spórolásra és törlesztésre. Viszont ha az igenek győznek, akkor nem hiszik el, hogy egy olyan kormány végre fogja hajtani az előírt programot, ami előtte nem szavazatra buzdította a lakosságot. Az eurózóna kormányai szerint ilyen nincs, ilyen kormánnyal ők nem működnek együtt. Még akkor sem, ha Európa elbukja azt a rengeteg pénzt, amit eddig a görög hitelekbe beletett.

Egy kiút van még, a Demokrácia és Dilemma Intézet nevű, a 444 kebelén belül dolgozó elemzőközpont szerint: ha még ezen a hétvégén megbukik a görög kormány. Ez úgy is lehetséges, hogy ma éjjel az egyébként már rendkívüli ülésre összehívott görög parlament megvonja tőle a bizalmat, vagy úgy, ha Cipraszék egyszerűen lemondanak. Akkor esetleg az eurózónát rá lehetne venni, hogy megint meghosszabbítsák a programot, illetve haladékot adjanak a hitel törlesztésére.

A görög pénzügyminiszter a találkozó után azt mondta, hogy

ez egy nagyon szomorú nap Európa számára, de majd túl leszünk rajta.

Azt is mondta, hogy kormánya nem mondott sem nemet, sem pedig igent a hitelezők, vagyis az EU legutóbbi ajánlatára, csak jó demokrataként meg akarják kérdezni róla a görög népet. Azt is mondta, hogy jogilag nincs mód kilépni az eurózónából. Amiben igaza van, csak az nem világos, ha az ország szerdára virradóra csődbe megy, akkor honnan lesz eurója.