Adjon az állam! Szebb jövőt!
2014 január 11., 19:39
Egy holland város kísérleti jelleggel bevezeti az alapjövedelmet
Évtizedek óta súlyosbodó problémája a baloldali közgazdászoknak és társadalomtudósoknak, hogy mégis milyen életképes megoldást lehetne felkínálni a jóléti államok válságára. Az elmúlt évek leggyakrabban felmerülő ötlete a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója körül forgott.
Az alapjövedelem arra a jelenségre adna választ, hogy a munkafolyamatok automatizálásával és fejletlenebb országokba költözésével egyre több ember szorult ki a hagyományos munkaerőpiacról. Európa számos országában nőtt meg ugrásszerűen a munkanélküli fiatalok száma, bejelentett, határozatlan idejű szerződések helyett terjednek a részmunkaidős, alkalmi megbízások, előre tervezhető életpályák helyett esetlenség és kiszámíthatatlanság van, mondják erről mindennek kritikusai.
Az alapjövedelem ezzel szemben kínálna megoldást: mindentől függetlenül kapott havi fix juttatás, ami a legalapvetőbb költségeket fedezné. Támogatói szerint mindez alkalmas arra, hogy az emberek rugalmasabb munkaidőben dolgozhassanak, továbbképezhessék magukat, a társadalom és maguk számára is hasznos tevékenységekbe merüljenek el.
A koncepcióval szemben leggyakrabban felhozott kritika szerint viszont mindez megölné a gazdaságot, mivel az ember olyan, hogy ha nem kell dolgoznia, akkor nem is fog dolgozni. Az alapjövedelem kiöli az ösztönzőket, ha jön az élet éléséhez szükséges havi fix az államtól, senki nem fog korán kelni és egész napokat robotolni mellé. Az ötletről szóló, elképesztő méretűvé duzzadt irodalomban természetesen erre is van válasza az alapjövedelem védelmezőinek: szerintük mindezek nem alátámasztott érvek, egyrészt mert az alapjövedelem összege csak a tisztes megélhetés alapját biztosítja, azaz a legalapvetőbb javak beszerzésére elég, aki ennél többre vágyik, úgyis munkát kéne vállaljon mellette, másrészt pedig szerintük az emberi alaptermészet sem ilyen, hiszen az emberek alapvetően szeretnek dolgokat csinálni, dolgozni, alakítani a világon, és ha eltüntetnék életükből a létbizonytalanságot, akkor csak még lelkesebben tennék mindezt.
Jön egy európai kísérlet
Hollandia negyedik legnagyobb városa, Utrecht hamarosan komoly érveket fog adni valamelyik fél kezébe. A városban ugyanis nem vezetik be ugyan egyelőre az alapjövedelmet, de a helyi egyetemmel együttműködve kísérletbe kezdenek, hogy megvizsgálják, hogyan hat az alapjövedelem az érintettekre. Azaz itt elsősorban nem szociálpolitikai döntésről van szó, hanem egy szociálpolitikai kutatásról. Aminek az eredménye hosszabb távon viszont igen fontos lehet.
A 2016 elején induló kutatásban mintegy 300 ember vesz részt, olyanok, aki már eddig is kaptak szociális támogatást, ők e helyett kapnának a jövőben alapjövedelmet. A tervek szerint egy személy havi 900 eurót kapna, míg egy családnak 1300 euró járna.
Lesz nagyjából 50 ember, akivel szemben mindezért tényleg semmiféle követelményt nem fognak támasztani. Akármit tehetnek, megkapják a pénzt. És lesz három másik csoport, melynek tagjai szintén fognak pénzt kapni, de cserébe más-más szabályoknak kell majd megfelelniük. És lesz persze egy kontrollcsoport, melynek tagjaira a jelenleg is érvényes szociális törvények lesznek érvényesek, azaz a támogatás megkapásáért cserébe aktívan munkát kell keresniük.
Azt szokás mondani, hogy az emberek így majd nem próbálnának munkát keresni. Hát most meglátjuk.
- mondta a Quartz-nak az utrechti önkormányzat projectmenedzsere, Nienke Horst. Ő maga meglehetősen optimista, szerinte annyi fog történni, hogy az emberek egy kicsit boldogabbak lesznek, de ugyanúgy meg fognak jelenni a munkaerőpiacon.
Az EU-n belül Hollandiában a legmagasabb a részmunkaidőben dolgozók aránya, 46,1 százaléka a foglalkoztatott embereknek szerzi így jövedelmét. De hasonló kísérlet még soha nem zajlott az országban. A kutatók most arra kíváncsiak, vajon tényleg otthon marad-e heverészni, aki fixen kap pénzt az államtól, vagy pedig inkább új eszközöket és módszereket keresve próbál majd meg hasznos tagja lenni a társadalomnak.
Az alapjövedelemmel számos próbálkozás zajlott már a világban (Zugló is épp próbálkozik ilyesmivel*), Indiában és Malawi-ban is tesztelték már, a kanadai Dauphin városában pedig 1974 és 1979 között zajlott hasonló tesztelés. Annak a kísérletnek nagyon jó akadémiai visszhangja lett, mert ugyan valóban csökkent a munkával töltött órák száma, de főleg a fiatal férfiak körében, akik jellemzően inkább visszamentek tanulni. Ez pedig hosszabb távon érdemben befolyásolta életüket. A városban szintén mérhetően visszaestek az egészségügyi kiadások és a különböző mentális betegségek száma is. De fontos különbség, hogy míg a kanadai program univerzális volt, azaz mindenkinek járt alapjövedelem, Utrechtben egyelőre csak azokat célozzák, akik eddig szociális ellátásban részesültek.
Az biztos, hogy az utrechti eredmények (bármik is lesznek majd azok) önmagukban nem fogják eldönteni az alapjövedelem körüli vitákat, hiszen például előre tudható, hogy a városban tapasztaltak nem fognak választ adni az egyik legkomolyabb kritikára: arra, hogy az alapjövedelem olyan dolog, amit csak globálisan, egyszerre lehetne igazából bevezetni, mert a lokális bevezetésével párhuzamosan a tőke könnyen menekülőre foghatja az adott helyről, tényleges gazdasági visszaesést okozva. Viszont ahhoz mindenképp jó fogódzó lesz, hogy egy új típusú szociálpolitika működését működés közben meg lehessen figyelni.
Az alapjövedelem magyarországi megjelenéséről tavaly rendeztek egy konferenciát, arról itt írtunk akkor részletesen. (Quartz, Independent)
*Javítás: a cikk egy korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Zugló az alapjövedelem bevezetésével kísérletezne. Valójában a minimumjövedelemmel próbálkoznak. A hibáért elnézést kérünk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.