Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.

A Széchenyi-díjas történész, akadémikus Aradon született, 1924-ben, kutatási területe a magyarországi polgári átalakulás volt - derül ki a wikipediából. 

Érettségi után 1942-ben hiába adta be felvételi kérelmét, a numerus clausos miatt elutasították. Ezért kertésztanonc volt, de 1944-ben munkaszolgálatra vitték, ahonnan megszökött. Aztán az oroszok is elvitték kényszermunkára, onnan is megszökött. 1945-ben felvették történelem szakra.

A háború után a kisgazdákhoz csatlakozott, az 56-os forradalom alatt az ELTE BTK forradalmi bizottságának volt a tagja. Emiatt később zaklatták, de börtönbe nem került.

1987-ben az MDF alapítója lett, később elnökségi taggá is választották. Vezette az ellenzéki kerekasztal tárgyalásait, ő lett az első szabadon választott Országgyűlés elnöke. A pártszakadás után az MDNP-ben politizált, de az 1998-as választásokon már nem szerzett mandátumot.

Rendszeres vendége volt a Fidesz rendezvényeinek, mégis váratlan volt, hogy Orbán Viktor a 2014-es választás éjszakáján azt mondta, hogy Szabad Györgyhöz vezetett az első útja, miután biztossá vált a párt győzelme. Orbán ezt azzal indokolta, hogy "a személyes tiszteleten túl fontos, hogy az előttük járó nemzedék lehetővé tette a szabad választásokat".