Az eredeti elképzelés szerint azért járt emailcím Melbourne fáinak, hogy ha a városlakók bármiféle problémát észlelnek, jelezni tudják. De a városlakók egészen más megoldás mellett döntöttek: elkezdtek szerelmes levelet írni a fáknak.

A gyakorlat ráadásul teljesen elburjánzott, terebélyesedett és gyökeret eresztett, több ezer levél született már ilyen megfontolásból.

A város fái még 2013-ban kaptak egy személyes azonosítószámot és ehhez emailcímet, azért, hogy ha például sérülést, veszélyes ágat vagy egyéb problémát szúrnak ki a városlakó emberek, akkor könnyebb legyen jelenteni azt. A forma viszont játékosra lett kitalálva, a bejelentők ugyanis magának a fának írhatnak ilyenkor észrevételeket. Ebből nőtt ki ez a nagyon szép megoldás, hogy az emberek problémák helyett szép szavakat, köszöntéseket küldözgetnek a fáknak, de akad olyan is, aki a létezés értelmére kereste a választ az egyik fától.

Az Atlantic szemlézett egy rakás levelet, ezek között ilyesmik vannak:

Algériai tölgy (ID 1032705), 2015. Február 2.

Kedves Algériai tölgy, 

Köszönöm, hogy oxigént adsz nekünk, köszönöm, hogy ennyire szép vagy. 

Nem tudom hol lennénk, ha nem fognád fel a mi széndioxidunkat. (Én valószínűleg a mennyben). Maradj erős, állj magasan a tömeg fölött. Állandó ajándékunk vagy. Beszélnünk kéne a természetről, de nincs elég időnk és vannak sajnos más prioritásaink. Remélem egy nap a környezetünk lesz az elsődleges prioritásunk. 

A szolgáltatás lényege, hogy a fák ráadásul válaszolnak is. Mármint nyilván a fák nevében az önkormányzat erre kijelölt alkalmazottai, de a lényeg akkor is ugyanaz. Mindennek az a célja, hogy ilyen apró beavatkozásokkal tegyék az embereket jobban érdekeltté saját környezetükkel kapcsolatban.

Egy emailező például arra volt kíváncsi, hogy a görögöknek benn kell-e maradniuk az EU-ban, a megkérdezett kanadai vörös cédrus pedig visszaírt. Egy rövid összegző választ arról, hogy ez mennyire bonyolult kérdést. Majd még hozzátette, hogy de igazából nem is tudja, mert ő csak egy fa. (Atlantic)