Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
(Dante Alighieri: Isteni színjáték - részlet)
A múlt héten egy nap alatt két embert is elgázolt Budapesten a 4-es 6-os villamos, de aki gyakran utazik a Combinóval, tudja, hogy mindez valószínűleg csak a szerencsének köszönhető, mert ahogy a villamosmegállókat kialakították, ennél sokkal többet is elgázolhatna. Engedjék meg, hogy Vergiliusként elkalauzoljam önöket a Király utcai Halálkatlantól a margitszigeti Sátáni Szoroson át a Széna térig, a Pokol Padkájáig.
Megjegyzés: az alábbi képek többsége álmos nyári hétköznapokon készült, amikor egy lélek sincs a városban; szeptembertől júniusig, illetve Red Bull Air Race, tűzijáték vagy egyéb természeti katasztrófa esetén tessék mindezt tízzel beszorozni.
A Király utcai 4-es 6-os megálló a 4-es 6-os megállók állatorvosi lova: viszonylag keskeny járdasziget, ha nem is a legkeskenyebb az összes közül, ahol egyetlen masszába tömörülnek a le- és felszállók, centiméterekre a villamostól.
Amikor a zebrához ért, egy nagyjából 2,5 méter széles, kisebb fürdőszobányi területen (a képen a piros szandáltól fölfelé) kellene elférnie mindenkinek , aki leszállt a villamosról, aki felszállna rá, de nem fér fel, mert egy adagban hordta oda a troli, és annak is, aki csak úgy véletlenül arra őgyeleg.
A Nagykörúton a Király utcai villamosmegállónál átkelő gyalogosokat szokásos módon három lámpa irányítja, de a három nem egyszerre mutat zöldet, úgyhogy a tömeg rendszerint beszorul a Halálkatlanba, ahol egyik oldalról az elinduló autók, a másik oldalról a megállóból kigyorsító, az orruktól centikre elhúzó villamos fenyegeti őket. Ahogy mondani szokás, elég egy rossz mozdulat, és kész a baj!
Köztudott, hogy a 4-es 6-os margitszigeti megállóját személyesen a Sátán tervezte: többen látni vélték, ahogy a patájával karcolja a gonosz terveket a még forró aszfaltba, és azóta csak kacag azokon, akik itt szállnak le a villamosról, mert ő maga persze soha nem merészkedne a környékre. Annál több esze van.
A Margitszigetnél a Sátánnak egyúttal sikerült megalkotnia a világ legkeskenyebb villamosmegállóját: egzakt méréseim szerint a Sátáni Szoros legszűkebb pontján alig több, mint másfél méter (pontosan 164 centiméter).
Jó hír, hogy aki itt elfér, elmondhatja magáról, hogy bárhol elfér.
A Széna téri villamosmegálló, közkeletű nevén a Pokol Padkájka mindössze annyiban különbözik a többitől, hogy a Mammut és a metró miatt itt szinte mindenki leszáll, sőt a mozgássérülteket külön felszólítják rá, hogy hagyják el a szerelvényt, mert a végállomáson majd nem tudnak leszállni. Ennek megfelelően így alakul a helyzet:
Ha elment a villamos, ez marad utána:
Immár több mint fél éve, hogy elkezdett fonódni a budai villamoshálózat, és máig úgy fonódik, mintha nem lenne holnap. A 4-es 6-os megállójának környékét ezért úgy körbedrótkerítésezték, hogy megélhetési migráns legyen a talpán, aki kitalál. A helyiek mostanra kiismerték a helyzetet, és ahelyett, hogy száz métereket kerülnének, alternatív útvonalakat tapostak ki maguknak.
Engedjék meg, hogy fejet hajtsak mindazok előtt, akik a nyilvánvaló életveszéllyel dacolva nap mint nap próbára teszik bátorságukat: ez az a rendületlen optimizmus, a jövőbe vetett hit, ami előremozdítja a világot a legvészterhesebb időkben is. Óriási respekt!
A BKK kérdéseinkre elmondta: a múlt heti két baleset okait még vizsgálják, egyébként 2015 első félévében ötször ütött el gyalogost Combino, és négyszer ütközött gépjárművel.
De mivel állunk szemben, amikor egy Combinóval állunk szemben? Egy szerelvény egészen pontosan 69 700 kilós, maximális terhelhetősége 41 800 kiló, vagyis ha tele van, annyit nyom, mint 110 darab Suzuki – üresen. A Combinókon átlagosan 140-150-en utaznak, de a nagy forgalmú szakaszokon nem ritka a teljes telítettség sem, ami 350 utast jelent (ez a maximum, ha az állóhelyeket 4 fő per négyzetméterrel számoljuk).
Ha valaki a síneken kolbászol, ezt a 110 tonnás tömeget kellene a vezetőnek megállítania métereken, illetve pillanatokon belül. Bár a BKK a Combino fékútjáról csak annyit mondott, hogy "a fékút hosszúsága függ a jármű sebességétől és össztömegétől, a fékezési üzemmódtól (üzemi fék vagy vészfékezés)", nyilvánvaló, hogy 110 tonnát nem egyszerű megállítani, még akkor sem, ha a villamosok a megállókban legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak. (A maximális sebesség a KRESZ-ben előírt 50 km/h, az átlagsebesség, amibe beleszámít a megállókban eltöltött idő is, 17,2 km/h.)
"A villamost egyenletes lassítással, üzemi fékezéssel úgy kell megállítani, hogy az eleje egy vonalban legyen a megállóhelyet jelző táblával. A megállóhelyen megállására nem kötelezett járatok a megállóhely jelzőtábla mellett úgy haladhatnak el, hogy a szerelvény sebessége a jelzőtábla mellett való elhaladás közben nem lehet nagyobb, mint 20 km/h, valamint ha szükséges, akkor figyelmeztető hangjelzést is kell adni" - közölte a BKV.
"Amennyiben a járművezető azt tapasztalja, hogy a villamospályán, vagy annak közelében személy, vagy jármű tartózkodik, olyan sebességgel kell közlekednie, hogy veszélyhelyzetben biztonságosan meg tudjon állni. A közvetlen balesetveszély elkerülése érdekében – a járműveken rendszeresített pályacsengő segítségével – figyelmeztető jelzést kell alkalmazni, illetve vészfékezést kell végrehajtani."
Arra a kérdésre pedig, hogy
"Önök szerint megfelelő-e a villamosmegállók kialakítása a 4-es 6-os vonalán?",
a BKK mindössze annyit válaszolt, hogy
"Igen".
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.