Juhász Péter, az Együtt politikusa, tegnapelőtt Facebook-oldalán jelezte, sajátos ingatlanügylet bonyolódik egy, a Károly Krt. 26. szám alatt található 509 nm-es ingatlan körül. 

Az eset azért is különösen izgalmas, mert ezen a címen már volt egy nagy balhéja a korábban Rogán vezette önkormányzatnak. 2011 őszén az önkormányzat  52 millió forintért kedvezményesen adott el ugyanitt egy 212 négyzetméteres félemeleti ingatlant Habony Árpád elnöki főtanácsadó nagynénjének, Pápa Marianne-nak, aki aztán következő év júliusában 102 millióért vált meg a lakástól. Az ügyben ügyészségi vizsgálat is indult, Rogán szeptemberben pedig erre hivatkozva menesztette akkori jegyzőjét, Rónaszéki Lászlót.

A fideszes Karsai Károly ötvenöt éve él az ötödik kerületben és nyolc éven keresztül, 1994 és 2002 volt Belváros-Lipótváros polgármestere, sőt később alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként is tovább szolgálta a környéket. Juhász most azt állítja, hogy a Károly krt. 26 alatti ház második emeletén található óriási, 509 nm-es irodahelységben lakik Karsai Károly családja. A képviselő szerint az iroda korábban teljesen önkormányzati tulajdonban volt, de Rogán Antal polgármestersége idején ennek egy részét eladták a mostani lakóknak. Rogán, aki jelenleg a Fidesz-frakciót vezeti a parlamentben, 2006 és 2014 között volt Belváros-Lipótváros polgármestere.

Jutányos vétel

Ráakadtunk az eset előzményeire. A történet azzal kezdődött, hogy 2008. november végén az önkormányzat pályázatot írt ki úgy negyven felújításra szoruló - rendeltetésszerű használatra nem alkalmas - ingatlan bérbeadásáról. Már a pályázat kiírása egészen bizarra sikeredett. A jelentkezőknek összesen két hetük volt arra, hogy  eldöntsék, mely rozzant belvárosi irodahelységet szeretnék bérbevenni. Ráadásul ezidő alatt egyetlen alkalmuk volt megtekinteni a kinézett ingatlant. A kiírás elég szigorú volt a lehetséges bérlőkkel szemben, akiknek háromhavi előleggel kellett kalkulálniuk és még arról is nyilatkozniuk kellett, hogy milyen forrásból tervezik elvégezni a vállalt felújítást.

Más volt a helyzet, ha a bérlő egyből vásárlási szándékkal lépett fel. Akkor a feltételek hirtelen sokkal kedvezőbbek lettek.

Ha a kérelmező vállalta a felújítást és átalakítást, annak költségét a forgalmi érték megállapításkor az önkormányzat a vételár előlegeként be is számította. További kedvezményeket is igénybe lehetett venni: a vevő kérelmére például "a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kellett biztosítani". Sőt, ha a kérelmező úgy döntött, hogy egy összegben rendezi a cehhet, a vételár-hátralékra 30 százalék árengedmény illette meg.

Ahogy az ilyen kiírások esetekben szokás, mellékelték hozzá az érintett lakások listáját is. Ebben már részeire bontva szerepeltették a tulajdoni lapon még egybefüggőként feltüntetett 509 nm-es Károly körúti ingatlant. 2009. januárjában az iroda kétötödét  - egy 79nm-es és egy 80 nm-es helységet  - értékesítette az önkormányzat. Előbbi új tulajdonosa Karsai Károly nevelt lánya, Aranyos Zsófia, utóbbié Gulyás Istvánné, Karsai anyósa lett. (Ők Karsaival hárman egy időben mind ugyanazon a címen, az ötödik kerület Molnár utca 16. szám alatt voltak bejelentve.)

S.k.

A kiírás mellékletéből kiderül az is, hogy az önkormányzat a felújítás költségét a két lakás esetében egyenként 15 millió forintra becsülte. Elvileg tehát ennyit vont le a vevőktől az önkormányzat a forgalmi ár alapján meghatározott vételárból. A tulajdoni lapon emellett az áll, hogy az egyik helységre 9,6, utóbbira 9,1 millió forint értékű jelzálogjogot jegyeztek be az önkormányzatnak vételárhátralékként, de az önkormányzat egyelőre nem adott választ arra, hogy mennyiben állapították meg annak idején a forgalmi árat és pontosan mekkora összeget fizettek a vevők a helységekért, ha fizettek egyáltalán.

Juhász posztjára a Belváros-Lipótváros Önkormányzata közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben nem tagadták, hogy a Karsai család lakja a helységet, sőt azt sem, hogy azok lakóhelységgé történt átminősítése még nem történt meg. Csak azt írták: olyan "rendkívül rossz állapotú"  ingatlanokról volt szó, aminek a felújítása "100 millió forintot meghaladó összeget igényelt volna", ezért a Belváros 2008-ban nyilvánosan meghirdette az ingatlanokat. Ettől még persze kérdés marad, hogy

ha az önkormányzatnak annyira nem volt pénze a felújításokra, akkor utólag miért fizette azt ki a vevőknek?

A kiírás hatodik pontjából az is kiderül: Rogán Antal maga döntött arról, kik és mely ingatlanokat kaphatnak bérbe illetve vásárolhatnak meg. A szöveg szerint "a kiírás nyerteseit az Egészségügyi, Szociális és Lakás Bizottság véleményezését követően, a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság javaslatára

a Polgármester választja ki."

Mindennek tükrében elküldtük a kérdéseinket az önkormányzatnak. Első körben az alábbiakat.

Pontosan mekkora volt az említett ingatlanok megállapított forgalmi ára?

Milyen szempontok alapján bírálták el az egyes felújítandó ingatlanok elidegenítését?

Megtörtént-e az ügyben érintett helységek lakóhelységgé való átminősítése?

Amennyiben nem, milyen jogcímen használják a lakók az említett ingatlanokat? 

Miért finanszírozza az önkormányzat olyan ingatlanok felújítását, amelyektől időközben megválik?

Mint azt az automatikus válaszból megtudtuk, a Polgármesteri Hivatalban 2015. július 13-24-ig igazgatási szünetet tartanak, ezért a válaszok közléséig olvasóink türelmét kérjük.