Pénteken megírtuk, hogy új befogadóállomások épülnek a Zala megyei Sormáson és a Baranya megyében található Martonfa határában. Erre a célra is jut abból a 22,2 milliárd forintos keretből, amit a szerb-magyar határon épülő kerítésre különített el a kormány. Mivel a kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a táborépítést, így a munkát meg lehet kezdeni anélkül, hogy építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény születne, és véleményezési meg bejelentési eljárásokra sincs szükség.

"A nagy semmi"

A kormány nagyon igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy időben és kellő határozottsággal cselekszik, és a jelek szerint az sem zavarja a döntéshozókat, ha az érintettek nem értesülnek időben a változásokról. Martonfa független alpolgármestere, Csémi Gabriella például szombaton csak az internetről értesült arról, hogy az általa vezetett település határában menekülttábor épül. Az alpolgármester ezek után a Facebook-on címzett nyílt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek. Csémi szerint nem csak az a baj, hogy nem konzultáltak a falu vezetésével és lakóival, hanem az is, hogy

a falu és környéke tökéletesen alkalmatlan nagyobb embertömegek fogadására.

Martonfa 10 km-re van Pécstől, gyakorlatilag öt utcából áll az egész falu, ahol csatornahálózat sincs és összesen 220-an laknak. Az alpolgármester szerint az a nagyjából 66 hektáros terület, amit erre a célra kijelölt a kormány, korábban honvédségi lőtér volt, és így aztán szinte elképzelhetetlen, hogy ott tömegek huzamosabb időn keresztül emberi körülmények között tartózkodjanak.

A tábornak kijelölt helyen nincs semmiféle közműszolgáltatás, se áram, se víz.

Martonfa immáron tíz éve szeretné elérni, hogy azt a 66 hektáros területet, amit most menekülttábornak szán a kormány, mezőgazdasági célra hasznosíthassák. Tavaly egy szociális szövetkezet létesült a faluban, azért, hogy saját élelmiszereket termeljenek, ezáltal minél inkább önellátóvá váljon a közösség, és csökkenjen a munkanélküliség. Hosszú évekig figyelmen kívül hagyták kéréseiket, erre most a kormány mindenféle egyeztetés nélkül úgy rendelkezik, hogy több ezer menekült ideiglenes állomásává teszi ezeket a földeket.

Csémi azért is aggódik, mert a környéki, már használatban lévő mezőgazdasági területek nincsenek elkerítve. A helyiek ismerik egymást és a szabályokat, tőlük nem kellett félteni a terményeket, de több ezer, otthonából elszakadt és megfáradt menekülttől aligha elvárható ugyanez. Az alpolgármester szerint érthetetlen, hogy a kormány miért nem az országszerte üresen árválkodó laktanyákat használja fel ilyen célokra, amik közművesítve is vannak. Ezzel időt és több milliárd forintot is spórolhatnának. Csémi többször nekiszegezi kérdéseit Orbánnak:

Mivel még nem laktam menekülttábor mellett, ezért kérdezném, hogy ez hogyan működik? Ezek az emberek ki-be járkálnak, több ezer ember fog itt grasszálni a falu összesen 5 utcáján?

Megkerestük az alpolgármestert, hogy tovább kérdezzük a körülményekről. Azt mondta, hogy nincs tévedés: a kormányrendeletben meghatározott helyrajzi szám alapján biztos, hogy az egykori lőteret nézte ki a BM az ideiglenes tábor helyszínéül. Csémi azt mondta erről nekünk, hogy ott nem csak áram, vagy víz nincs, de még egy viskó sem - egyedül egy elhagyatott, fű által benőtt betonút vezet a gazos terület irányába. Semmilyen infrastruktúra nem elérhető a környéken; több kilométert kell menni, hogy az ember egyáltalán vízhez jusson, szinte képtelenség emberi tartózkodásra alkalmassá tenni a területet. A "nagy semmi van ott, az. Én a menekültek helyében elborzadnék" - mondta a telefonban az alpolgármester.

"Kicsinyes bosszú"

Csémi szerint egyáltalán nem véletlen, hogy épp ezt a területet szemelte ki magának a kormány. Vona Gábor, a Jobbik elnöke nemrég látogatást tett Martonfán és ígéretet tett Bosnyák Attila András (független) polgármesternek: segít közbenjárni annak érdekében, hogy a volt lőtéri terület a szociális szövetkezethez kerüjön. Nem telt el azóta két hét, mire a Belügyminisztérium pont ezt a területet jelölte ki a tábor helyéül. Csémi szerint "kicsinyes bosszút" áll a kormány azért, mert a helyiek a jobbikosokkal is együttműködnek.

Az alpolgármester nem tagadta, hogy az önkormányzatban szimpatizálnak a Jobbikkal, de többször hangsúlyosan elmondta azt is, hogy formálisan mindig távol tartották magukat a pártpolitikától, számukra egyedül a helyi közösség érdekei a fontosak.

"A saját bőrömön tapasztalom, hogy ha egy falu nem Fidesz szimpatizáns, sőt a legnagyobb ellenzéki erő pártelnökével mutatkozik nyilvánosan, és ez a felsőbb körök tudomására jut, akkor a kicsinyes bosszú nem marad el."

Az alpolgármester egyébként jelezte azt is, hogy hétfő délután a BM felvette a kapcsolatot Bosnyák Attila András polgármesterrel és találkozót kezdeményezett, ami feltehetően kedden lesz. Nagyon elkeseredtek az önkormányzatnál és a faluban is, de mint mondják, nem fognak meghátrálni: ahogy a környékbéliek megakadályozták a zengői lokátor felépítését, ezt is meg fogják tudni. Az alpolgármester nem tűnt szívbajosnak, a miniszterelnöknek címzett bejegyzése végén már egyenesen azt firtatja, vajon miért nem járnak elő jó példával a kormány prominensei.

"Miért nem épült már befogadóállomás Felcsúton? Ha stadion épülhetett, akkor ez miért nem? Vagy Szijjártó Péter, Matolcsy György, Lázár János, vagy a többi kormánytag településére? Akkor elhinném, hogy közös a gond, közösen kell megoldanunk, közösen viseljük a terheket. Így marad a kicsinyes bosszú, mint magyarázat."

Az ügyben az alábbi kérdéseket intéztük a kormányszóvivői iroda illetve a BM sajtóosztálya felé:

• Hány menekült fogadására lesz alkalmas a martonfai tábor?
• Miért nem egyeztetett a kormány a település önkormányzatával a helyszín kijelölése előtt?
• Miért épp az egykori lőtér területét találja a kormány alkalmasnak arra, hogy az ideiglenes tábor helyszíne legyen?
• Mi alapján hozták meg a döntést?
• Miért nem olyan helyszínt jelöl ki a kormány, ahol alapvető közműszolgáltatások legalább a közelben elérhetőek?
• Mennyi idő alatt és pontosan mekkora költségek mellett épül majd fel a tábor?