Miért hagyják veszni a katonák megtakarításait?

  • Eltűnt a katonák egészségpénztárának pénze a Buda-Cash-botrány egyik utórengésében.
  • Az elvileg független pénztár vezetése szerint nyomást gyakorol rájuk a minisztérium.

Elúszott 28 ezer ember – főleg katonák, volt katonák, rendőrök, titkosszolgák, hírszerzők és hozzátartozóik – 1,84 milliárd forintnyi egészségpénztári megtakarítása a Honvéd Egészségpénztárnál (HEP). Egyszerűen azért, mert a pénztár rosszkor, rossz banknál tartotta a pénzt: a DRB bankcsoporthoz tartozó Buda Regionális Banknál (BRB), amit az év elején elkezdtek fosztogatni a Buda-Cash vezetői, és ezért bedőlt.

Ez megesik, de vajon miért pont őket nem segítik ki?

Fogorvosra, szemműtétekre és gyógyszerekre félretett pénz gyűlt ezeken a számlákon. Tagonként átlagosan 66 ezer forintnyi megtakarítás veszett oda, csak a pénzt ötöde maradt meg a pénztárnál. Ez egy nyílt pénztár ugyan, tehát bárki csatlakozhat, de elsősorban a honvédelmi és rendvédelmi dolgozókra építettek, az ő béren kívüli jutattásaik, azaz a „cafetéria" volt a befizetések fő forrása. Sokuknak nem is volt lehetőségük más pénztárba belépni.

A pénz rejtélyes eltűnéséről tavasszal már írtunk: a pénztár vezetése a Buda-Cash-botrány kirobbanásának napján, február 24-én reggel hírét vette, hogy baj van a brókerháznál. A Buda-Cash-tulajdonú BRB-nél vezetett számlájáról ezért még azelőtt elutalta a 1,8 milliárd forintját egy másik banknál, a Raiffeisennél vezetett számlára, hogy a BRB-hez kiérkezett volna a felügyeleti biztos. Az utalási megbízást 12:30 és 13:00 között adták, kaptak visszaigazolást, a pénztárnál látták, hogy még 13:18-kor is jöttek be pénzek, a felügyeleti biztos pedig 13:28-kor érkezett meg a hivatalos papírjával BRB pécsi központjába. Ennek ellenére a pénz nem jutott el a biztonságba, valószínűleg azért, mert a BRB csak a bankcsoport központi cége, a DRB rendszerén keresztül tudott utalni, azt viszont már 10:38-kor leállította a felügyelet. Az MNB-nél azt mondták, hogy "hiányzott a fedezet" az utaláshoz. De akkor miért kaptak visszaigazolást?

Egyszóval hiába tűnt úgy, hogy a katonák 1,8 milliárdja elindult a BRB számlájáról, valójában valahol beragadt a kibertérben, valami pénzpurgatóriumhoz hasonló helyen. Arra nincs sok esély, hogy a valószínűleg jó évtizedig eltartó felszámolás előtt visszakapja a pénztár a pénzét.

De mi történt azóta? Semmi.

Miközben a politikailag kényes Quaestor-ügyben a kormány mindenkit kárpótolni igyekszik vagy legalábbis kárpótlást ígér, és a megkérdőjelezhető befektetési döntéseket hozó önkormányzatokat is kisegíti, addig a katonákat és rendvédelmi dolgozókat az út szélén hagyja.

Pedig ők aztán tényleg teljesen vétlenek, és a kártalanítás is sokkal kevesebbe kerülne, mint a Quaestor-károsultaknál vagy a többi brókerügyben is kisegített önkormányzatoknál.

Amíg a Quaestor károsultjainak felelőssége és persze mohósága simán felvethető – végső soron mégiscsak egy átláthatatlan, kockázatos cégbirodalmat hiteleztek a piacinál sokkal magasabb kamat reményében –,itt szó sincs ilyesmiről: egyszerű egészségpénztári befizetők pénze veszett oda. A legtöbb HEP-tag nem is tudhatta, hogy a BRB-nél van az egészségpénztár folyószámlája és lekötött betétállománya, vagy hogy a BRB Bank a Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségében van, azt meg még kevésbé sejthette bárki, hogy a BRB-vel bajok vannak.

A HEP tagjai abban bíztak, hogy egy MNB/PSZÁF által rendszeresen ellenőrzött banknál, és az ugyanezen hatóság által ellenőrzött egészségpénztárban biztonságban van a pénzük.

Miért pont őket nem segítik ki?

Vannak arra utaló jelek, hogy azért szívatják a HEP-eseket, mert a minisztérium határozottabb ellenőrzés alá szeretné vonni az egyébként elvileg független egészségpénztárt, de legalábbis szeretné, hogy a saját emberei üljenek be a vezető testületekbe.

Nyomás felülről

„A Honvédelmi Minisztérium ciklusokon átívelően mindig nyomást akart gyakorolni a pénztár működésére, most sincs ez másként”

– mondta Kadlecsik Imre, a Honvéd Egészségpénztár gazdasági igazgatója. Az ellentétek főleg az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, két, 5-5 tagú testület személyi összetétele körül forrnak. Ezeket a testületeket a tagok választják meg az önkormányzati elven működő pénztárban: a tagok választják a küldöttgyűlést, az pedig a testületi tagokat.

A pénztár vezetéséhez azonban több informális csatornán keresztül is eljutott, hogy a Honvédelmi Minisztérium szeretné a maga embereit beültetni ezekbe a pozíciókba.

Az utóbbi években a mostani, 2011-ben kinevezett öttagú igazgatótanács katona tagjait – három embert – mind nyugdíjazták eredeti, minisztériumi vagy a minisztérium valamely háttérintézményénél lévő munkahelyéről. A HM pedig félreérthetetlen célzásokat tett arra, hogy a nyugdíjazott katonáknak inkább távozniuk kellene a pénztár vezetéséből, helyettük pedig jöhetnének a minisztérium emberei.

Korábban Puskás Attila helyettes államtitkár maga is bejelentkezett a HEP igazgatótanácsi vagy ellenőrző bizottsági pozícióinak valamelyikére (ő egyébként időközben a másik katonai pénztár, a Honvéd Nyugdíjpénztár eb-elnöke is lett), de van más minisztériumi ember is, aki pályázik valamelyik testületi pozícióra.

Nem nagy pénzről van szó egyébként. A HEP igazgatótanácsában és ellenőrző bizottságában az elnökök egyaránt a minimálbér kétszeresét, szóval nagyjából kétszázezer forintot keresnek havonta, a többi tag pedig 140 ezret. Az is igaz, hogy ezért a pénzért nem kell megszakadniuk: negyedévente egyszer kell összegyűlni, ránézni a számokra.

A Honvéd Egészségpénztár mostani igazgatósága és ellenőrzőbizottsága mindenesetre nem hajolt meg a nyomás előtt, nem mondott le a testületi tagságáról senki.

A 2011-ben szerzett mandátumuk öt évre szól, tehát jövőre jár le.

A kormány meggondolta magát

Eleinte úgy tűnt, hogy a kormánynak fontos kimenteni a HEP károsultjait. Sőt, úgy látták, hogy a pénztár vezetése nem hibázott. Hende Csaba honvédelmi miniszter legalábbis így gondolkodott.

„A pénztár is szabályosan tartotta a pénzt a Buda-Cash-nél, ők is vétlenek tehát."

– mondta például a Mandinernek adott, május 5-i interjújában a honvédelmi miniszter, igaz, hibásan, mivel nem is a Buda-Cash nevű, a csaló vezetői által a földbe állított brókercégnél, hanem a BRB Banknál vezették a számlát.

De aztán valami megváltozott. Néhány héttel később már a honvédelmi miniszter is teljesen máshogy beszélt.

„Az, hogy egy regionális bankhoz, a DRB-hez hogyan került 1,8 milliárd forintja ennek a szervezetnek, érdekes kérdés”

– mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában június 16-án.

De valójában két héttel korábban fordult a kocka, a parlament honvédelmi bizottságának június 4-i ülésén (jegyzőkönyv, pdf). Itt Hende azt mondta, hogy a pénztár vezetése megkérdőjelezhető döntéseket hozott, hiszen a BRB-nél befektetett pénzeket nem védte a betétvédelmi alap, és egyébként is, a lekötött betétek alacsonyabb kamatot hoztak, mint az államkötvények.

És erről az egészről nem is kérdezték meg a minisztériumot, sérelmezte a miniszter. Tehát maga a miniszter is utalt arra, hogy lenne értelme a minisztériumi nyomásgyakorlásnak. „Annyira döcögős a beszélő viszony, hogy szinte nincs is”, mondta, hozzátéve, hogy:

„Az egészségpénztár vezetése az elmúlt években nem tartotta fontosnak, hogy a Honvédelmi Minisztérium képviselőit bevonja a munkájába vagy netán megfelelő módon tájékoztassa."

Ez érdekes, mivel a HEP egy független egészségpénztár, sehol nincs olyan törvény vagy szabály, hogy egyeztetnie kellene bármiről a Honvédelmi Minisztériummal.

Orbán és Hende (AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK)

Ugyanezen a parlamenti ülésen Kósa Lajos, a bizottság fideszes alelnöke már egyenesen „hűtlen kezelésről” beszélt:

„(...) a Honvéd Egészségpénztár vezetése milyen tényállást követett el, egyszerűen csak hanyag kezelést, vagy hűtlen kezelést, mert személyes érdekük is fűződött ahhoz, hogy egyébként rossz befektetést eszközöljenek. Tehát itt büntetőjogi kategóriákról van szó.”

A kormányzati pozíció megváltozásával szinte egyidőben a pénztár vezetésének felelősségét firtató újságcikkek jelentek meg. Az Indexen, és egy, a Fidesz-frakció kifizetéseiből és kormányzati hirdetésekből élő blogon is korrupciógyanút emlegettek.

A HEP vezetése mindenesetre hiába lobbizott a kormánynál és a pártoknál, a költségvetési törvényből a költségvetési bizottság kivette azt a javaslatot, amiben a kormány átvette volna a HEP BRB-vel szembeni kötelezettségét. Magyarázat nélkül. Pedig láttunk már olyat az utóbbi hónapokban, hogy törvényt hoztak egy károsult csoport kifizetésére.

Most úgy tűnik, hogy az összes lehetőséget kimerítették. Lázár János, akit szintén megkeresett a pénztár vezetése, hogy járjon közbe, ezt írta vissza:

lázár jános levele

Hogy pontosan mi ez a hazai szabályozás és ez az európai jogértelmezési gyakorlat, ami megakadályozza a kormányt abban, hogy kisegítse a HEP-et, az nem teljesen egyértelmű. Megkérdeztük erről a Miniszterelnökséget is, helyettük az NGM válaszolt, de csak annyit, hogy az EU-s betétbiztosítási irányelv miatt az egészségpénztárakra nem terjed ki az OBA hatálya. Ami tény, de a kérdés nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy miért nem segítik ki a honvédosokat soron kívül, mint tették más esetben.

A pénztár Orbán Viktort is megkereste, ő 60 nap után annyit ír csak vissza, hogy a kérdés megválaszolását az NGM illetékességébe utalja.

Hibás volt a vezetés?

De mégis, miért ment a pénztár a BRB-hez? Ez az a kérdés, ami kulcsfontosságú lett, és amiben talán a kormány is joggal keres fogást a HEP-en. Tényleg, miért viszi valaki ennyi ember pénzét egy ilyen pici bankhoz? (A HEP egyébként korábban a lekötött betéteket tartotta a Biatorbágyi Takarékszövetkezetnél, 2012-ben viszont odavitték a folyószámlát is az MKB-ból. Így a letétkezelő Raiffeisenen kívül minden banki szolgáltatását a későbbi BRB végezte.)

Alapvetően négy dologra hivatkozik a HEP vezetése, ami a Biatorbágyi Takarékszövetkezet, illetve utódja, a későbbi BRB mellett szólt.

Először is az egészségpénztár befektetési politikáját nem az operatív vezetés, hanem az igazgatótanács jelölte ki (és aztán PSZÁF is jóváhagyta). A 2008-as válság előtt még tartottak részvényeket és hasonló kockázatosabb eszközöket, de – miután a válság után minimális veszteséggel kiszálltak ezekből a pozíciókból – sokkal konzervatívabb befektetési politikára álltak át. Ebben benne volt az is, hogy kikötötték: a pénztár vagyonának adott részét folyószámlán, lekötött betétben illetve állampapírokban kell tartani.

Ha viszont olyan szabályokat alkotott magának a pénztár, hogy kellet tartani bankbetétet és folyószámlát is, akkor lehetőleg olcsóbb bankot kerestek. A pénztár ugyanis ezzel jelentősen tudott faragni a működési költségein. Így jött képbe a Biatorbágyi Takarékszövetkezet, ami később – már a Buda-Cash-tulajdonosok által kilobbizott módon – bankká vált, BRB Bank néven.

A HEP vezetése kért ajánlatokat több pénzintézettől is, de a BRB ajánlata sokkal jobbnak tűnt. A BRB vállalta, hogy a BUBOR-ral (a budapesti bankközi kamatlábbal) megegyező, vagy annál nagyobb kamatot fizet a betétekre, míg a többi bank a BUBOR-tól elmaradó kamatot fizetett volna. A számlavezetés és a teljes kiszolgálás költsége pedig harmadannyi volt (évi 20 millió helyetti 7 millió), mint a nagyobb bankoknál, és a kis bank a teljes tranzakciós illetéket is benyelte az első évben (2012-ben), és onnantól kezdve is a felét.

Személyes vonal is volt ebben a választásban, ismerte el Kadlecsik Imre gazdasági igazgató. Detre László volt a kapcsolat, aki Honvéd Nyugdíjpénztár befektetési vezetője volt korábban, mielőtt átment volna a Biatorbágyi Takarékhoz, ezért ismerték a honvéd másik pénztáránál. Detre – aki egyébként személyesen nem érintett a buda-cashes csalásban, ami bedöntette a kisbankot – meggyőzte a HEP vezetőit, hogy a kis bankok rugalmasabbak, ügyfélbarátabbak, tisztességesebbek és olcsóbbak, mint a nagyok.

Az első években nem is volt baj.

Az is tény, hogy az MNB bármikor ráláthatott a HEP gazdaságkodására, és rendben találta azt. Sőt, pont 2014-ben végezték a szokásos felmérést, néhány apró hibát találtak, amit aztán a pénztár kijavított. Ez például egy részlet a pénztár MNB-s átfogó vizsgálatának jegyzőkönyvéből:

mnb hep

A BRB banknál – ahogy korábban a Biatorbágyi Takarékszövetkezetnél, vagy a később DRB-bankcsoportot alkotó többi korábbi takarékszövetkezetnél – sem találtak hibát, sőt, mint köztudott, engedélyezték a bankká válást.

Az utolsó kérdés az, hogy miért nincs biztosítva az egészségpénztárak bankokban tartott pénze. Ezt vetette fel a Hende Csaba is honvédelmi bizottság ülésén: arra utalt, hogy a HEP „direkt” olyan banki konstrukciót választott, amit nem véd az OBA.

Úgy tűnik a hatályos jogszabályok alapján, hogy az OBA egyáltalán nem kártalaníthatja a pénztárakat. Egyiket sem.

A Hpt. 213.-as paragrafusa szerint az OBA hatálya nem terjed ki az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra. Persze lehetne úgy érvelni, hogy itt valójában nem a pénztár, hanem a tagok betéteit kellene védeni. Ismer is olyan fogalmat a törvény, hogy „közösségi betét”, de sajnos ez az út sem járható. A közösségi betét definíciója ugyanis így hangzik: „a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei”. Tehát tételesen felsorolva nem szerepel benne az egészségpénztár.

A beragadt pénz visszaszerzéséhez tehát mindenképpen különleges állami segítségre lenne szükség. Ráadásul ezzel szemben nem is lehetne felhozni azokat az aggályokat, mint a Quaestor károsultjainál, akik legalább részben is, de maguk is felelősek voltak azért, hogy odaveszett a pénzük. A kormány viszont úgy döntött, hogy nem segíti ki az egészségpénztárat, érdemi magyarázat nélkül, miközben a független pénztár vezetésére nyomást gyakorolnak.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.