Mivel tavaly a világon a legtöbb menedékkérelmet Németországban nyújtották be, így nem csoda, hogy ott is ez az egyik legkomolyabb politikai vitatéma.

• Németországban is vannak sátortáborok és ellátási problémák. Vannak viták a pártok, valamint a tartományok között. Németország kapacitásai is végesek. Németországban is vannak agresszív őrültek, például akik már több mint 200 menekültszállást gyújtottak fel, hogy megakadályozzák a menekültek beköltözését.

• Ami viszont nincs: államilag finanszírozott gyűlöletkampány a menekültek ellen. Akik valóban a háború elől menekülnek, azok megkapják a menekültstátuszt. Senki sem vitatja, hogy a Közel-Keleten zajló polgárháborúk miatt ugrott meg ennyire a menekültek száma.

A viták a helyzet kezeléséről szólnak.

Fogadó ország

Németországba az 1950-es évek óta folyamatos a tömeges bevándorlás.

A kormány 2013-as jelentése szerint a lakosság ötöde bevándorló vagy  bevándorló szülők gyereke. A tíz év alatti gyerekeknél ez az arány egyharmados. Sokan származnak olyan török vagy olasz vendégmunkások családjából, akik a hetvenes években letelepedtek az országban, és más, uniós tagállamokból is milliós nagyságrendben költöztek az emberek Németországba.

Az elmúlt 25 évben több mint 2,6 millió embert kért menekültstátuszt Németországtól. Az eddigi rekordév 1992 volt, amikor a délszláv háború és a Szovjetunió felbomlása miatt 438 ezer ember adta be a kérelmét. Ez a szám aztán visszaesett, és csak 2008 óta indult újra folyamatos növekedésnek.

2014-ben viszont már 202 834 kérelmet regisztráltak. A világon tavaly a legtöbb kérelmet a német hatóságoknak kellett elbírálniuk.

2015 ennél is keményebb lehet. Csak az év első hónapjában 114 ezren kértek menekültstátuszt, így a bevándorlási hivatal úgy saccolja, hogy

az év végére a menedékkérők száma elérheti a 450 ezret is.

Hozzá kell tenni, hogy a Németországban menedékkérők 20 százalékát már regisztrálták valamelyik másik uniós tagállamban, így a Dublin III. rendelet alapján elvileg az ő ügyeiket ott kellene elbírálni. A számok azt mutatják, hogy amint visszaküldik őket, rögtön újra próbálkoznak Nyugat-Európába jutni. Már akiket egyáltalán visszaküldenek.

A háborúba senkinek sem kell visszamennie

A legtöbben a polgárháborús övezetekből érkeznek.

2008 óta ötször annyian adtak be kérelmet Szíriából, Afganisztánból, Irakból, és Szomáliából, mint korábban. A háború elől menekülők befogadását a kormány és a tartományok még segítették is: 2013-ban külön programokat indítottak a Szíriából menekülőknek, csak ennek keretében 20 ezer ember érkezett Németországba.

Szeptember óta a Szíriából és Irakból érkezők gyorsabb elbírálásra számíthatnak, náluk akár pár hét alatt is lezavarhatják az eljárást, és a tavalyi tapasztalatok szerint 90 százalékuk maradhat is.

Nem jöhet mindenki

Azt nyilván Németország sem tudja vállalni, hogy minden menedékkérőt befogadjon.

A 2014-es kérelmek számának megugrásához nagyban hozzájárult, hogy a rossz gazdasági helyzet és a magas munkanélküliség miatt tömegesen indultak meg Németország felé az emberek a nyugat-balkáni országokból. Tavaly már 45 ezren kértek menekültstátuszt innen.

Ezért, hogy gyorsabban haladjon ezeknek a kérvényeknek az elbírálása, 2014. végén biztonságos harmadik országgá minősítették Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát, és a tervek szerint ezt a besorolást kiterjesztik Albániára, Montenegróra és Koszovóra is.

Ez a lépés a mai napig a kormánypártokon belül is erősen vitatott. Albániában vagy Koszovóban jelenleg nincs polgárháború, de az onnan érkezők nagy része viszont olyan roma, aki durva diszkriminációnak van kitéve a hazájában.

Bár minden esetet egyénileg bírálnak el, de a számok azt mutatják, hogy a Balkánról érkezőket szinte kivétel nélkül visszautasítják.

Gyorsítani kell

A sok százezer kérvény feldolgozására a német bevándorlási hivatal sem volt felkészülve, jelenleg 200 ezer ügy van függőben.

Kifogytak a munkaerőből és a szállásokból is. Amellett, hogy meggyorsították a polgárháborús és a balkáni országokból érkezők kérelmeinek elbírálását, még 2000 fővel bővítették a hivatal létszámát, hogy minél hamarabb tisztázni tudják az országba érkezők jogi helyzetét. A kérelmek elbírálása áprilisban még átlagosan 5 hónap volt, ezt szeretnék 3 hónapra leszorítani.

Júliusban a németek 54 százaléka úgy gondolta, hogy az ország meg tud majd bírkózni a mostani menekülthullámmal.

Ehhez szükség lenne egy európai elosztási rendszer bevezetésére, aminek Ausztria mellett Németország a legnagyobb támogatója. Az alkancellár, Sigmar Gabriel hétfőn egyenesen szégyennek nevezte, hogy vannak olyan uniós tagállamok, akik egyetlen menekültet sem akarnak átvenni.

Komoly viták vannak belőle, hogy a menekültek szállását és ellátását a tartományoknak kell biztosítaniuk.

Ők most több pénzt követelnek a szövetségi kormánytól, mivel főleg a szegényebb, keleti tartományok már nehezen bírják kapacitással. Több helyen csak sátrakban és konténerekben tudták elszállásolni a menekülteket. Vannak, akik szerint nemzeti szinten kellene kezelni a menekültkérdést, a szövetségi kormány menekültügyi megbízottja szerint pedig évi kétmilliárd euróval kellene támogatni az önkormányzatokat, hogy el tudják látni a feladatot.

Az országba érkező embereknek eleve sokat kell várniuk, hogy rendeződjön a helyzetük, ezért most megadnák nekik a lehetőséget, hogy dolgozni tudjanak.

Aydan Özoguz menekültügyi megbízott szerint 15 hónapos tartózkodás után minden menedékkérőnek biztosítani kellene a jogot, hogy meghatározott időre munkát vállalhasson. Szerinte mára teljesen életszerűtlenné vált, hogy a menedékkérők négy évig nem csinálhatnak semmit az országban.

Abban bízik, hogy ezzel el lehetne érni, hogy a menekültek gyorsabban be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.