Még Németország sem tudja hosszabb távon elviselni a menekülthullám terhét, ha minden évben 800 ezres nagyságrendben érkeznek menedékkérők – mondta egy interjúban Thomas de Maiziere német belügyminiszter. A minisztérium szerdán 450 ezerről 800 ezerre módosította a menedékkérők számának alakulásáról szóló előrejelzését, amiből egy új becslés szerint az következik, hogy a menekültügyi kiadások idén meghaladhatják a 10 milliárd eurót.

Thomas de Maiziere a két országos közszolgálati televízióban, az ARD-n és a ZDF-n sugárzott interjúban elmondta, hogy Németország fogadja be az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százalékát, ami „hosszabb távon túl sok lesz”. Németországnak meg kell birkóznia az idén várható 800 ezer menedékkérő elhelyezésével és ellátásával, és ez sikerül is majd, de ez a miniszter szerint nagyságrend tartósan „túl magas egy olyan országnak, mint Németország”.

Annyi lehet a nyitott határoknak

A konzervatív CDU politikusa közvetve utalt arra, hogy Németország akár vissza is állíthatja a határellenőrzést a menekültválság miatt. Mint mondta, „elkötelezett híve” ugyan az európai eszmének és a nyitott határok elvének, „de ha más európai országok nem tartják be a jogszabályokat, akkor szükségünk lesz egy másik rendszerre, egy olyanra, ami működik”, mert:

„Nyitott határokról csak akkor lehet szó, ha kiegyensúlyozottan működik az övezet, amiben nyitottak a határok, most pedig nem így áll a helyzet.”

Szálljon be a kormány

Tavaly kb. 200 ezer menedékkérő érkezett az országba, és a menekültügyi ellátórendszerre a feladatért felelős tartományi kormányoknak és helyi önkormányzatoknak összesen kb. 2,2 milliárd eurót kellett fordítaniuk. Az idén tavasszal a kormányzat még azzal számolt, hogy 450 ezerre emelkedik a menedékkérők száma, a költségek pedig 5-6 milliárd euróra. Az új előrejelzésben szereplő 800 ezres felső határ pedig már azt jelenti, hogy a menekültügy forrásigénye 9 és 10,5 milliárd euró között lehet – írta ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A becslés alapja, hogy a tartományi kormányok egy főre számolva éves szinten kb. 12 és 13 ezer euró közötti összegű költségtérítést fizetnek az önkormányzatoknak a menedékkérők ellátásáért, és ez több-kevésbé fedezi is a költségeket.

A menekülthullám erősödésével egyre többen sürgetik, hogy a szövetségi kormány vállaljon nagyobb részt a terhekből. Monika Heinold Schleswig-Holstein tartományi pénzügyminiszter egyenesen azt javasolja, hogy Berlin „a bevételi oldal javításával”, vagyis új adó bevezetésével vagy adóemeléssel teremtsen pénzt a menekültügyre. A Zöldek politikusa szerint főleg a jómódúaktól kellene nagyobb áldozatvállalást kérni, és szerinte az örökösödési adó emelése lenne a leginkább megfelelő.

Sok a fiatal (vagy felnőtt)

Külön teher a felnőtt kísérő nélkül érkező 18 évesnél fiatalabb menedékkérők ellátása, mert rájuk a gyermekvédelmi előírások vonatkoznak, így nem a menekültügyi ellátórendszerben, hanem a gyámügyi rendszerben kell gondoskodni róluk. Ez évente és fejenként átlagosan 40 ezer eurós kiadást jelent.

A legtöbb fiatalkorú Bajorországba érkezik, ahol eléri Németországot az ún. balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé tartó útvonal. A tartományban az idén már több mint 11 ezer 18 évesnél fiatalabb, felnőtt kísérő nélküli menedékkérőt regisztráltak. Legtöbbjüknek nincsenek papírjai, ezért életkorukat a hatóságok pszichológus és szociálpedagógus szakemberek bevonásával igyekeznek meghatározni. A vizsgálatok szerint 40 százalékuk fiatalabbnak mondja magát, sokan azért, mert elterjedt a hír, hogy a 18 éven aluliak sokkal jobb ellátást kapnak, mint a felnőttek. (MTI)