Eltűnt 900 000 000 000 000 forint egy hónap alatt
2015 július 08., 08:30
A fekete hétfő padlóra küldte a világgazdaságot
Nyugaton 2011 körül kezdtek arról cikkezni, hogy vége van a gazdasági válságnak, ami 2008 óta szorította a világ nagyobb részét. Ez az optimizmus a dél-európai államok szerencsétlenkedése miatt valamivel később ragadt át Európára, de 2013-ban már az addig hagyományosan rosszul teljesítő magyar piacokon is elterjedt a nézet, hogy ez a válság ennyi volt.
Most viszont egyre több jel mutat arra, hogy korai volt az öröm, mivel
újabb, világméretű gazdasági visszaesés közeleg.
A legtöbb aggodalmat természetesen a 2013 óta lejtmenetben lévő kínai gazdaság problémái okozzák. A hétfő különösen rosszul sikerült a kínai tőzsdéken. Sanghajban 8,8 százalékos zuhanás után zártak, és még a szigorú állami irányítás miatt annyira optimista kínai sajtó is fekete hétfőnek nevezte a nagyon rosszul sikerült napot. A hétfő kereskedés sajnos bebizonyította, hogy a kínai kormány nem harcolhat a trendekkel: a piac a több mint ezermilliárd dolláros állami mentőcsomag után sem talált igazán magára.
A sanghaji fekete hétfő az összes vezető ázsiai tőzsdére hatott, a tokiói TOPIX-index 5 százalékot esett, ezzel 10 százalékkal rosszabbul zárt augusztus 12-i havi csúcsához képest. A Hong Kong-i Hang Seng Index és a tajvani TAIEX is nagyjából 5-5 százalékot zuhant, és mivel mindkét tőzsde folyamatos lejtmenetben van május óta, az angol szaksajtó által bear marketnek nevezett stádiumba léptek. Ezt akkor mondják, ha egy piacon hosszabb ideje esnek az árak, a befektetőkön pedig pesszimizmus uralkodik el. Ezek folyamatosan újratermelik egymást, így az adott piac egyre mélyebbre zuhan.
A kínai fekete hétfő hatásai azonban nem maradtak Ázsián belül, az Egyesült Államok és Európa tőzsdéi is akkorát zuhannak, amekkorát valószínűleg a 2008-as válság kitörése óta soha. Az európai részvénypiacokról összesen 400 milliárd euró, azaz kb. 125 800 milliárd forint tűnt el. Ez két görög mentőcsömagnyi pénz. Hogy pontosan mekkora lesz a zuhanás, azt még ugye nem lehet tudni, Amerikában ugyanis csak később zárják a kereskedést. Annyi viszont már most látszik, hogy az Egyesült Államokban is lefelé indult minden a nyitáskor.
Kína rengeteg mindent megpróbált augusztusban, hogy talpra állítsa gazdaságát. A hatalmas mentőcsomag mellett a yüant is leértékelték, de ezzel sem mentek semmire. Sőt, ez a lépés okozta elsősorban a hétfői zuhanást a világ értékpapír-piacain is. A valutaleértékelés miatt több ázsiai ország is kiigazításokra kényszerült saját valutájának árfolyamában. A kazahsztáni tengével például ez történt:
Igen, több mint 20 százalékot esett a dollárral szembeni árfolyam egyetlen nap alatt. Vietnamban ezt próbálták megelőzni, amikor maguk értékelték le a dongot.
De ami most történik és ezután fog, azt nem teljes egészében a kínai botladozás okozza. A probléma inkább az, hogy a 2008-as válságból sem állt fel teljesen a világ. Van ugyan növekedés, de rengeteg ország maradt sebezhető. Persze nem mindenki ugyanazért, van, ahol az adósság túl nagy, van, ahol a növekedés nem áll biztos lábakon, van, ahol a részvénypiac rozoga, és van, ahol elavult szerkezetű gazdaság.
A legsebezhetőbb gazdaságokat azonban már most rengeti az új válság: Törökországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Indonéziában is rossz jeleket olvasnak az elemzők.
Az pedig világszerte tovább mélyíti a pesszimizmust, hogy a Fed a tervek szerint a közeljövőben lezárja enyhítési ciklusát. Hasonlóan tenne a Bank of England és tán az EUrópai Központi Bank is, így viszont kiderül majd, hogy az elmúlt évek egész szép növekedését mennyiben köszönhettük kizárólag az alacsony kamatoknak meg annak, hogy több nagy jegybank is egyszerre öntötte a pénzt a piacra.
De ami most következik, az tutira nem lesz kellemes.
A legtöbb nyugati újság a 2008-as válsághoz vagy a kilencvenes évek végén kirobbanó dél-kelet ázsiai válsághoz hasonlítja az eseményeket, de ennyire rossz valószínűleg nem lesz. A dél-kelet ázsiai válság után sokkal stabilabbak lettek az ottani gazdaságok, vezetőik pedig körültekintetek, a 2008-as válság pedig azért tudott ekkorát ütni, mert világszerte államok, vállalatok és háztartások szintjén is hatalmas volt a hitelek miatti kockázat a rendszerben. Ez ma – nem sokkal, de valamivel – kisebb.
Rossz előjel viszont az, hogy nemcsak az értékpapír-piacok, hanem az árupiac is lejtmenetben van. Az olajár továbbra is csak csökken és nem értékálló az arany sem. Ez azért gond, mert általában, ha az értékpapír-árak megroggyannak, a pénz egy része átmenekül az árupiacra, ami aztán így növekedésnek indul. Ennek egyelőre nincsenek látható jelei.
(Quartz, IrishTimes, Bloomberg, WSJ)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.