Még a régióban is utolsók lettünk azzal, amit az Orbán-kormány oktatásra költ

oktatás
2015 szeptember 02., 04:53
comments 570

Az most mégsem dőlt el, hogy hosszú-e a nyári szünet, de mindegy is, vége van. Állítólag arról is szakmai egyeztetés lesz, hogy akkor jöjjön-e a kilencosztályos általános iskola. Becsengetni sajnos továbbra sem fognak később, az iskolafenntartásra kitalált rendszer milliárdos adósságokkal működik, az önkormányzatok egy része inkább visszaszerezné az elközpontosított iskoláit. A központi tankönyvek nagy része úgy tűnik ezúttal időben elkészült, az idei újítás így az egészségesebb menza évek óta beígért és halogatott bevezetése és a most már valamennyi osztály számára kötelező mindennapi testnevelés lesz.

Ahhoz képest, hogy az oktatás fontosságát nem győzi emlegetni a kormány, az Eurostat adatai szerint 2010 óta csökken a GDP-ből az oktatásra fordított rész aránya:

oktatás ábra_2

A régióban az utolsó helyre küzdöttük le magunkat. Az arány 2010-ben még annyi volt, mint a lengyeleknél, a csehek, szlovákok akkor még kevesebbet fordítottak a GDP-ből oktatásra, mint Magyarország. Ez megváltozott.

oktatás ábra_1

Az is igaz, hogy ez pénz egyre kevesebb és kevesebb diákra és tanárra megy el, tehát egy-egy oktatásban részt vevő szereplőre egyenként több pénz jut.

A demográfiai folyamatokat ismerve semmi meglepő nincs abban, hogy az általános iskolások száma 1990 óta radikálisan csökkent. 25 éve még 523 307 alsós volt, tavaly már negyedével kevesebb (egészen pontosan 395 344).

Míg 1990-ben egy osztályban átlagosan 22,4 diák volt, az elmúlt években szellősebben ültek már a termekben, 20,2-re ment le az osztálylétszám. Akkor még egy pedagógusra 12 tanuló jutott, tavaly már csak 9,9.

Mostantól minden osztálynak kötelező a napi testnevelés. Felmenő rendszerben vezették be, amúgy Rétvári Bence államtitkár szerint természetesen ez is hungarikum, miközben sok helyen már akkor is gondot okozott a diákok tornaórájának megtartása, amikor még nem vonták be az összes osztályt.

Áprilisban Rétvári Bence államtitkár egy parlamenti válaszából az derült ki, hogy messze nem ideális a helyzet: 14 273 feladatellátási helyen 6106 nevelési-oktatási intézmény működik az országban, de csak 4408 tornaterem, 4297 tornaszoba és 4011 sportpálya van. Ahol van, az sem biztos, hogy alkalmas tornaórák megtartására. Maga Rétvári is elismerte, hogy „Nyilvánvalóan hosszú évekbe telik, amíg sikerül kiváltani, felújítani a kor követelményeinek nem megfelelő, rossz állapotú épületeket, megszüntetni az egyes településeken mutatkozó tornateremhiányt.”

Egy májusi válaszából pedig az derült ki, hogy számos olyan iskola van, ahol nemhogy tornaterem, de tornaszoba sincs. Persze szerinte megoldás lehet, ha az iskola bekéredzkedik egyesületekhez, civil szervezetekhez, illetve

„Alternatív megoldásként pedig kidolgozásra, valamint összegyűjtésre kerültek olyan testnevelés órákon alkalmazható játékok és mozgási formák módszerei, amely foglalkozások megtarthatóak kisebb helyiségekben, termekben is.”

A napi testnevelésóra beiktatása nem könnyítette meg a diákok órabeosztását. Azt már eddig sem lehet mondani, hogy keveset tanulnak a magyar diákok, sőt. Egy felmérés szerint haza is viszik a gyerekek a tanulnivaló nagy részét, nagyon sok a lecke.

És ez már egy jobb állapot, a mostani diákok a szerencse fiai tíz évvel ezelőtti kollégiákhoz képest. Az OECD 2012-ben készítette a fenti a felmérést 15 évesek körében. 2003-ban is volt már hasonló. Akkor még ennél is többet, heti tíz órát vett el a magyar gyerekek életéből a lecke.

Miközben sokat tanulnak a magyar diákok, valahogy mégsem hasznosan. Az OECD-országokban a 15 évesek készségeit vizsgáló PISA-felmérésben legutóbb, 2012-en romlottak a magyar diákok eredményei. Hiába Hoffmann Rózsa minden magyarázata, a korábbi, 2009-es felmérés magyar eredményeihez képest is gyengébben teljesítettek, és a felmérésben résztvevő országok átlagától is távolodtunk, amit ezúttal egyik felmérésben sem sikerült már megugrani. Eközben a finnek alig írnak leckét, viszont a PISA-felmérésekben parádésan szerepelnek. Nem csak ettől a világ legjobb oktatási rendszere a finneké.

Ha valamit, nyelvet biztosan érdemes tanulni. A nemzeti alaptanterv értelmében az általános iskolákban legkésőbb a 4. évfolyamtól kötelező az idegennyelv-oktatás. Vagyis nem kötelező elsőtől. A KSH adatai szerint nem is indul mindenhol azonnal az idegen nyelv. Tavaly az általános iskola első három évfolyamában a diákok 48%-a tanult nyelvet. Az első idegen nyelv angol, német, francia vagy kínai lehet, utóbbira nem volt óriási kereslet.

A második nyelv tanulása a 7. évfolyamon kezdhető el. Nem kötelező. Tavaly az általános iskola 7–8. évfolyamában a diákok 5,4%-a kezdett bele egy második nyelvbe. Jobb az arány azoknál, akik felső helyett gimnáziumba járnak: negyedük tanul két idegen nyelvet.

Gimnáziumban két, szakiskolában és szakközépiskolában egy idegen nyelvet kötelező tanulni. A hagyományos, négyévfolyamos gimnáziumokban a diákok 6,5 százaléka egy, 92 százaléka kettő, 0,9 százaléka pedig három nyelvet tanul.

A szakiskolákban 81% az idegen nyelvet tanulók aránya, szakközépiskolások közel 81%-a egy, további 9,7%-a pedig két idegen nyelvet tanul. Az más kérdés, hogy az iskolákban szerzett nyelvtudás önmagában mire elég.

Az iskolai oktatásban idegen nyelvet tanulók száma a KSH adatai alapján tavaly. Egy tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul. A nemzetiségi nyelvoktatást nem tartalmazzák az adatok:

Iskola típusa angol német francia olasz spanyol egyéb
általános 408 367 136 082 2 336 469 573 4 240
szakiskola 47 146 32 816 561 37 - 503
gimnázium 163 273 110 393 17 420 12 551 9 541 9 982
szakközépiskola 129 342 53 501 1 645 830 575 1 565

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.