A szemérmesen irreguláris migrációnak nevezett menekültválságról tartott értekezletet csütörtökön a budapesti török nagykövetség. Şakir Fakili nagykövet az eddigi török lépéseket ismertetve valójában diszkrét segélykérést fogalmazott meg ezen:

nemzetközi összefogásra, azon belül is az eddiginél sokkal jelentősebb európai segítségre van szükség a válság kezelésében.

Törökország azzal nem vádolható, hogy eddig ne vette volna ki a részét a menekültválság kezeléséből.

Az országban valamivel több, mint kétmillió szíriai menekült, az országát elhagyó szíriaiak 52 százaléka náluk él.

Ráadásul a kétmillió szíriai mellett félmillió iraki menekült is van az országban, ahol volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 150 ezer menekült érkezett. Miheztartás végett:

Európába idén eddig összesen érkezett kb. 350 ezer menekült.

"Törökország kiindulási és tranzitországból egyre inkább a migráció célországává vált" - mondta Fakili nagykövet, aki szerint amúgy Törökország muzulmán országként képes integrálni a menekülteket - a szíriai menekültek 90 százaléka, 1,8 millió ember nem is az átmeneti védközpontoknak nevezett menekülttáborokban él, hanem maguk bérelte lakásokban. Míg a táborlakók szállás mellett napi háromszori meleg étkezést is kapnak, az 1,8 millió táboron kívüli menekültet ingyenes orvosi ellátással és oktatással támogatják.

De egyre inkább rászorulnának ebben a Nyugat segítségére. Az elmúlt években Törökország hatmilliárd dollárt költött a menekültekre, miközben a nemzetközi közösségtől csak 417 millió dollárnyi támogatást kapott. Ebből a 417 millióból az EU tagállamai és az európai civil szervezetek mindössze 165 millió dollárt álltak.

"Törökországnak egyedül nem sikerülhet. Az EU tagországainak is vállalniuk kell a felelősséget, alázatott kell mutatniuk, nyíltabbnak kell lenniük, és humánusan kell fellépniük ebben a humanitárius katasztrófában" - írta hétfőn, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent publicisztikájában Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, aki cikkében, ha Magyarországot néven nem is nevezve, utalt ránk is:

"Ha az erkölcs nem elég ok rá, hogy humánus megoldást keressünk erre a problémára, akkor nem árt észben tartani, hogy a legmagasabb fal és a drótkerítés legélesebb pengéi sem fogják megfordítani ezt a dagályt."

Fakili nagykövet a tájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy bár a biztonsági intézkedések, például a határok védelme fontosak, de anélkül, hogy a probléma gyökereire megoldást keresnénk, csak átmeneti megoldást jelentenek. Amúgy azt is kiemelte, hogy Törökország igenis igyekszik fellépni az illegális migráció ellen:

bár a határaikat ők maguk nem zárhatják el a menekülők elől - ha ezt tennék, a szíriaiaknak nem igazán volna hova menekülniük -, csak idén 60 ezer, nyugatra tartó menekülőt fogtak el a hatóságaik.

Tájékoztatója lényege az volt, hogy ebben a helyzetben nemzetközi összefogásra van szükség mind a menekültek ellátásában, mind a menekültválságot kiváltó okok - a társadalmi feszültségek, a szegénység és a háborúk - felszámolásában.

"A humanitárius katasztrófa, ami napról napra, holttestről tengerbe fulladt ártatlan holttestre bontakozik ki, emberségünk és erkölcsiségünk próbája. Itt az ideje, hogy Európa őszintén szembe nézzen magával, és a halogatást félretéve vállaljon végre többet a terhekből" - írta Davutoglu hétfői publicisztikájában. (Címlapkép: szíriai kurdok menekülttábora a törökországi Surucban. AFP PHOTO/BULENT KILIC.)