• Magyarország állítólag befogadott ezer keresztény arab családot
• Bár ezt Balog Zoltán árulta el Párizsban, de a minisztériuma szerint titok, ezért nem mondanak róla semmit.
• Egyiptomból és Irakból érkeztek állítólag a családok.
• Miközben Szíriában és Nigériában is üldözik a keresztényeket, de őket valamiért nem látjuk szívesen
• Egyébként is, mindenki maradjon otthon.
• Ezek szerint az üldözött keresztények is.

"A családok háborítatlansága érdekében döntöttünk úgy, hogy a folyamatok a nyilvánosság (köztük a sajtónyilvánosság) kizárásával történjenek meg, s ez a jövőben is így maradjon"

- válaszolta kérdéseinkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A teljes elzárkózás azért teljesen érthetetlen, mert éppen Balog Zoltán jelentette be azt az eddig titokban tartott akciót, hogy

"Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre".

Erről Balog nem itthon, hanem Párizsban beszélt, egy olyan konferencián, amit a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében rendeztek. Nem elszólta magát véletlenül, hiszen az MTI-nek foglalta össze előadásának lényegét.

Ha már a miniszter egy nemzetközi konferencián próbálta javítani a menekültekkel keménykedő magyar kormány elég pocsék megítélését a nagylelkű befogadás történetével, az itthon titokban tartott akció részleteire lettünk volna kíváncsiak. Erre kaptuk a fenti választ arról, hogy a családok védelmében minden titkos.

Nem a családoknak juttatott otthonok címére lettünk volna kíváncsiak, csupán arra, hogy az ezer család ténylegesen hány főt jelent, pontosan mikor érkeztek, kinek a kérésére fogadtuk be őket, hogy sikerült a beilleszkedésük, milyen körülmények között helyezték el őket, van-e aki visszatért azóta Irakba vagy Egyiptomba, volt-e hasonló akció, amikor menekült családokat fogadtunk be nagy számban titkos akció keretében, tervezünk-e még ilyet, milyen körülmények kellenek ehhez?

Ezekről semmi sem derült ki. A kormány eddig messze nem volt ennyire szerény, ha a konkrét segítségről kellett beszámolni. Februárban még azt is bejelentette, hogy nem nézheti tétlenül a Közel-Keleten élő keresztény közösségeket ért folyamatosan támadásokat, ezért 500-500 euró támogatást nyújt azoknak a kopt keresztény családoknak, amelyek több tagját barbár módon meggyilkolták Líbiában.

A minisztérium lényegében megismételte Balog bejelentést, hogy az akció célja az volt, hogy ezek a keresztény családok biztonságban kezdhessenek új életet Magyarországon. "A családok a helyi keresztény vezetők ajánlásával lettek kiválasztva, természetesen az ország nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva" - írják.

És még valami:

Az eljárásokban a magyar törvények szerint jártunk el.

Ez az, amit most leginkább bemondásra kell elhinni.

Az állampolgárságról szóló törvény szerint elég szigorú feltételei vannak a magyar állampolgárság megszerzésének. Például, a honosításra váró

• a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
• b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
• c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
• d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
• e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Vannak enyhítési lehetőségek a honosításban, sőt, a köztársasági elnök lényegében a b. és a d. pont kivételével minden alól felmentést adhat,

"ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik".

Ebben az esetben tényleg ez történhetett, ha valóban érkezett ezer család Magyarországra, és megkapták a magyar állampolgárságot is. Legalábbis a Köztársasági Elnöki Hivatal az erre vonatkozó jogszabályt küldte el nekünk válaszként azokra a kérdésekre, amelyekben Áder János hivatalánál is a részletekről érdeklődtünk. Még ez is több, mint amit a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium válaszolt. Merthogy ők semmit sem válaszoltak a kérdésekre.

Az a Magyar Közlönyben mindig névvel megjelenik, ha az államfő visszavonja az állampolgárságot, az nem, hogy kik kaptak ilyet, legfeljebb akkor, ha határon túli családokkal pózol Semjén Zsolt. Így a több ezer nevet nem kell nyilvánosságra hozni.

Ha bemondásra elhisszük, hogy minden a magyar törvények szerint ment, a nemzetközi egyezményekkel akkor is akad egy kis probléma. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szóvivője az RTL Klubnak nyilatkozva azt mondta, hogy a Magyarország által is aláírt menekültügyi egyezmény nem engedi meg a mazsolázást a menekülteket között. Márpedig Balog szavai szerint a kormány vallási alapon szelektált.

Amikor az RTL rákérdezett Balognál, hogy miért csak keresztényeket fogadott be a kormány, Balog azzal válaszolt a riporternek:

"Ez probléma Önnek?"

Balog szerint ezek a menekültek tudtak olyan garanciát adni, hogy az ország nem kerül veszély, nem a biztonság bomlik meg, hanem gazdagodik az ország. Azt is mondta, hogy a családok nemzetbiztonsági átvilágításon estek át.

A kormány tényleg többször jelezte, hogy mennyire aggódik a Közel-Keleten üldözött keresztényekért (úgy általában az üldözött kisebbségekért már kevésbé emeli fel a szavát). Az viszont nem világos, hogy ha már vallási alapon válogat Magyarország, akkor miért csak Egyiptomból és Irakból fogad be üldözötteket. Nehéz lenne azt állítani, hogy nem olvasnak híreket Szíriáról vagy Nigériáról, pláne úgy, hogy a parlamentben is többször szóba került, hogy ott is üldözik a keresztényeket.

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke egy éve még arról beszélt, hogy "Világszerte több mint 60 országban körülbelül 200 millió ember szenved valamilyen formában üldözést keresztény hite miatt" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: évente több mint 100 ezer keresztény veszíti életét vallási meggyőződése miatt. A világon minden öt, hitéért üldözött emberből négy keresztény. 

Rétvári drámainak értékelte, ami az elmúlt években történt. "Az egyiptomi kopt keresztény közösség jórészt elhagyni kényszerült hazáját; Nigériában szélsőséges iszlamista csoportok - mint a Boko Haram - gyermekek életét is követelő keresztényellenes atrocitásokat hajtanak végre. Pakisztánban az istenkáromlás vádjával illetett keresztényekre zaklatás, egyes esetekben halál vár; a szíriai polgárháború eszkalálódásával pedig újabb tragikus fordulatot vettek az események".

Vejkey Imre (KDNP) novemberben szólalt fel az Országgyűlésben amiatt, mert "Irakban megtizedelik a világ egyik legjelentősebb keresztény közösségét. A káld püspök szerint kifejezett népirtás folyik a keresztényekkel szemben. Az Irakkal szomszédos Szíriából pedig azt a hírt kapjuk, hogy nyolc keresztényt feszítettek keresztre. Nyilvánvalóan apokaliptikus viszonyok uralkodnak." Válaszában Soltész Miklós államtitkár is azt mondta,  "sajnos ugyanez van Szíriában is, és sajnos ugyanez van Szudánban, Nigériában vagy Pakisztánban is".

Vagy itt van a KDNP márciusi közleménye a keresztényüldözésről:

• "A. A Közel-Keleten, mindenekelőtt Irakban és Szíriában megerősödött szélsőséges és dzsihádista Iszlám Állam (ISIS) mára közvetlen biztonsági és emberi jogi válsághelyzetet idézett elő, és terjeszkedése fenyegetést jelent a nemzetközi közösségre, így Magyarországra is.
• B. Az ISIS agressziója valamennyi etnikai és vallási csoport ellen irányul a térségben. Ezek közül is kiemelt célpont a keresztény közösség, amelyet teljes elpusztítás, szétszóratás, kifosztás és kulturális tisztogatás fenyeget.
• C. Becslések szerint az iraki keresztények több mint 70%-a menekült el (mára 1.8 millió helyett 400 ezren maradtak a térségben), illetve Szíriában több mint 700 000 keresztény kényszerült szülőföldje elhagyására. Az ISIS célzott kulturális és vallási tisztogatást hajt végre, amelynek részeként a jelentések szerint több mint 100 templomot rombolt le Irakban és Szíriában."

Abba nem mennék bele, hogy Egyiptomban, Irakban, netán Szíriában, Pakisztánban vagy Nigériában szenvednek többet az üldözött keresztények (ha már más kisebbségek szenvedése a kormány számára nem annyira számít). Viszont ha azt nézzük, hogy 2013-ban és 2014-ben honnan érkeztek a Magyarországon menedékjogot kérők, akkor meglehetősen indokolt lett volna szír és pakisztáni családokat is befogadni. 2013-ban nagy iraki nyomás nem volt, Egyiptomból nagyon kevesen érkeztek, Nigériából már többen, Szíriából pedig már ekkor is sokan, a számuk aztán 2014-ben megugrik.

A kormánypárti politikusok által is ismert körülmények ellenére ehhez képest 2013-ban összesen csak 356 kérelmezőt ismert el a magyar hatóság menekültként vagy oltalmazottként, 2014-ben pedig 476-ot. Persze lehettek még titkos akciók.

A mostani első félévben pedig ez volt a helyzet:

Arról viszont nem tudni, hogy a kormány tömegesen adott volna a keresztényüldözés elől menekülő szír családoknak magyar állampolgárságot. Azoknak sem, akik eljöttek Magyarországig. Arról viszont igen, hogy Magyarországnak 307 menekültet kellett volna befogadnia az első kvótajavaslat alapján. Ezt kapásból visszautasította Orbán.

Nem sokat segít a történet megértésében az sem, hogy Balog ugyanazon a konferencián, ahol az ezer befogadott családról beszélt, azt is mondta:

"Mi egyértelműen azt mondjuk, hogy ne gyertek, mert ennek így nincs értelme, és abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni (a migránsok), ahol vannak, valamint világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk".