A Magyar Nemzet keddi számában azt írja, hogy a Quaestor felszámolója pert indít egy 80 év körüli Quaestor-kötvényes ellen, amiért az március 9-én, azaz a cég bedőlésének napján szedte ki a pénzét a Quaestorból. A felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. azért fordult bírósághoz, mert gyanítják, hogy a kötvényes már korábban értesült a Quaestor rossz helyzetéről, ezért rosszhiszeműen járt el, a csőd elől mentette a pénzét.

A csődtörvény tiltja, hogy bedőlő cégek olyan ügyfelei, akik informálisan hamarabb tudomást szereznek a bajokról, kimentsék a pénzüket. Ez teljesen érthető is, hiszen ezzel a csődeljárásban felhasználható fedezetet csökkentik, amiből ki lehetne fizetni a többi károsultat.

A perbe fogott kötvényes március 6-án, pénteken állapodott meg a Quaestorral arról, hogy kiveszi a pénzét, és március 9-én utalt is neki a cég. Az első hírek a Quaestor-csoport kötvénykibocsátója, a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődjéről március 9-én, hétfőn este jelentek meg.

Szintén március 9-én vette ki a pénzét a cégből a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is. Viszont a külügy azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy

a Quaestor felszámolója sem a minisztérium, sem a kereskedőház ellen nem indított eddig pert.

Hogy melyik kötvényes ellen indul ilyen eljárás, és melyik ellen nem, az rengeteg dologtól függ. A tárgyaláson a felszámolóbiztosnak kell bizonyítania, hogy a perelt ügyfél tudott a Quaestor közelgő csődjéről.

A 444 is kapott egy levélmásolatot, amiben a felszámoló felszólít egy Quaestor-kötvényest, hogy utalja vissza a pénzt, amint március 9-én vett ki a Quaestorból. Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy a mi levelünk ugyanaz-e, amiről a Magyar Nemzet is írt, mert bár megkérdeztük, de a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. egyelőre nem mondta meg, hogy csak egy vagy több ilyen felszólítást küldött.

A 444-hez eljuttatott levél is egy olyan ügyfélnek szól, aki egy március 6-i megállapodás alapján március 9-én, kora délután kapta meg a pénzét. A levélben szereplő ügy tényleg gyanús, az ügyfélnek ugyanis magas kockázatú Quaestor-kötvényei voltak, összesen 26 millió 60 ezer forint értékben. Ez a pénz két kötvényben volt, az egyik 2016-os, a másik 2018-as lejáratú volt. Ezeket vásárolta vissza, nagyon kicsit csökkentett áron március 9-én, a csőd előtt néhány órával a Quaestor.

A felszámolóbiztos ilyen ügyekben a rendelkezésére álló információk alapján azt mérlegeli, hogy az adott ügyfél tényleg idő előtt tudomást szerezhetett-e a Quaestor-csődről. Nem tudjuk, hogy a felszámolóbiztosnak a fent leírt információkon kívül miről van még tudomása, de az, hogy a megkeresésében szereplő két kötvény későbbi lejáratú, és hogy az ügyfél belement abba, hogy egy kis kárral kapja vissza a befektetett pénzét, mindenképp gyanús lehetett a felszámolónak. Persze az is lehet, hogy a beperelt kötvényesnek egyszerűen gyorsan kellett a pénz valami miatt, ez majd a tárgyaláson kiderül.

Az viszont mindenképp érdekes, hogy ugyanilyen indokok alapján a felszámoló nem kereste meg a külügyminisztériumot. A Quaestor-csőd előtt a kormányzati intézmények szintén kivonták a pénzüket a Quaestorból, a külügy felügyelete alá tartozó kereskedőház például saját bevallása szerint 3,8 milliárd forint értékű állampapírt tartott Tarsoly Csaba cégbirodalmánál. A minisztérium korábbi közleménye szerint a kereskedőház vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszik a pénzüket a Quaestortól, de a tranzakció az Index értesülései szerint csak március 9-én történt, tehát pontosan azon a napon, amikor a most beperelt kötvényes visszakapta a pénzét.

A külügy szerint nekik nem voltak bennfentes, törvénytelen információik a közelgő csődről, csak azért vonták ki a pénzüket, mert a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és Orbán is utasítást adott arra, hogy a kormányzati intézmények szerezzék vissza a pénzüket. Viszont az is kiderült, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter jó viszonyban volt a szintén győri Tarsoly Csabával, a bróker március 6. és 9. között még telefonon is felhívta a külügyminisztert, hogy segítséget kérjen egy Quaestor-projekthez. Nehezen hihető, hogy egy ilyen viszonyban épp a Quaestor helyzetéről ne essen szó.

Viszont ha a Magyar Nemzeti Kereskedőházat tényleg nem perli be a Quaestor felszámolója, akkor a beperelt kötvényesek a külügyhöz hasonlóan simán hivatkozhatnak majd arra a tárgyalásaikon, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. csődje után az ő bizalmuk is megingott a brókercégekben, ezért vették ki a pénzüket közvetlenül a Quaestor-csőd előtt.