Tudja, mi az, ami talán még a kivégzéseknél is gyakrabban szerepel az ISIS propagandavideóiban?
A fehér Toyota pickup.
A jelenség már az amerikai terrorelhárítás figyelmét is felkeltette, akik rá is kérdeztek a Toyotánál a miértre. A cég heveny vállrángatással válaszolt. A cég amerikai részlegének fő PR-osa, Ed Lewis szerint vállalatuknál
"szigorú szabály, hogy nem értékesítünk járműveket olyan potenciális vásárlóknak, akik aztán paramilitáris vagy terrorista célokra használnák vagy módosítanák azokat".
Ha így van, akkor ennél kudarcosabb próbálkozás aligha létezhet a nagyvállalatok történetében:
Mint az a fenti, meglehetősen ötletszerű képválogatás is bizonyítja, az első generációs RN10-es 1968-as bemutatása óta a harmadik világ háborúi elképzelhetetlenek a mozgó géppuskafészekké alakított Toyoták nélkül, amelyek platójáról fürtökben lógnak az állig felfegyverzett, marcona alakok.
Hogy a probléma mennyire nem újkeletű, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy nem Lewis az első főkommunikátora a cégnek, akinek arra a kellemetlen kérdésre kell válaszolnia, hogy ez mégis hogyan lehetséges. Mondjuk az is igaz, hogy elődje, Wade Hoyt sokkal viccesebb választ adott rá 2001-ben, amikor éppen a tálibok furikáztak mindenfele Toyota pickupokban. "Nem erre a termékelhelyezésre vagyunk a legbüszkébbek, de ez is azt mutatja, hogy a tálibok ugyanazokat az értékeket keresik, mint bármelyik pickup-vásárló: tartósságot és megbízhatóságot" - találta fején a szöget.
A Toyota Hilux ugyanis, sok más pozitív tulajdonsága mellett,
elpusztíthatatlan,
amit a világ legjobb autós műsora, a Top Gear egy, kizárólag egy Toyota Hilux elpusztításának szentelt epizódjában fényesen igazolt is.
A 45 perces epizódban - három részre bontva a Youtube-on is megtekinthető - egy 350 ezer kilométert futott, 18 éves, eleve elég romos példányt próbálnak elpusztítani a rájuk jellemző módszerességgel. Sorrendben:
majd amikor mindez nem volt elég, felpakolták egy bontásra ítélt, 80 méter magas toronyház tetejére, amit aztán felrobbantottak. A romok alól előásott roncsot kalapács, csavarkulcs és WD-40 segítségével simán működőképessé tudták tenni, még csak pótalkatrészekre se volt szükségük.
A Toyota Hilux Andrew Exum, az amerikai hadsereg volt rangere szerint
az AK-47-es járműipari megfelelője,
és kábé ugyanannyira elterjedt és egyeduralkodó is. Az összehasonlítás már csak azért is találó, mert mindkét eszközt ugyanazon elvek mentén tervezték:
legyen brutálisan tartós, ne legyen macerás karban tartani és teljesítsen megbízhatóan a leglehetetlenebb körülmények között is.
Vagyis a Toyota pickupja tökéletesen alkalmas a közlekedésre a harmadik világ útnak csúfolt kátyúrengetegében, ha pedig véletlenül mégis elromlana, az alkatrészutánpótlás is bőven biztosított. "Mindenki ezt használja, ezért mindenhol vannak pótalkatrészek és szerelők is, akik értenek hozzá" - mondta Exum.
A tartósság és a strapabíróság szándékos tervezés eredménye, az már csak véletlen egybeesés, hogy alapfunkciójuk, az áruszállítás tökéletes harci eszközzé is teszi a Hiluxokat. A gerillahadviselés szakértője, Dr. Alastair Finlan szerint a Hilux az, amit az angol hadtudományi zsargon force multipliernek nevez, vagyis olyan képességnek, ami megsokszorozza egy harcoló alakulat erejét. "Gyors, mozgékony, és ha rászerelnek egy .50-es géppuskát, akkorát üt, hogy az könnyen átviszi a testpáncélt, és még a könnyű páncélosokat is" - mondta.
Ez a mozgékonyság és terhelhetőség tette az Irakban nagyon sikeresnek bizonyult lázadóellenes stratégia egyik kidolgozója, David Kilcullen szerint "a könnyűlovasság modern változatává" a Hiluxot, amivel könnyedén vehetnek fel tüzelőállást, és tökéletes eszköz a csapatok gyors mozgatására.
A Hilux annyira bevált, hogy immár nemcsak a terroristák, hanem az ellenük harcolók, így az amerikai különleges alakulatok is ezt használják. "Szarrá veri a Humveet" - mondta Exum.
Így jutottunk el oda, hogy Mark Wallace, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete szerint "a Toyota Land Cruiser és a Hilux gyakorlatilag az ISIS márkaarculatának részévé váltak". Még úgy is, ha az továbbra is rejtély, hogy hogyan juthatnak ennyi, lezsírozottnak tűnő járműhöz a terroristák. A Toyota saját állítása szerint már évek óta nem exportál autókat Szíriába, ahol az utolsó, szaúdi tulajdonú Toyota-kereskedést 2012-ben számolták fel. És bár Irakban 2011-13 között megháromszorozódtak az eladásaik, a csúcson évi 18000-es eladások 2014-re 13000-re estek vissza.
Így valószínűleg Irakban és Szíriában is valami olyasmi történhet, mint történt a kétezres évek elején Afganisztánban, ahol a pakisztáni államnak a becslések szerint éves szinten egymilliárd dolláros kárt okozó csempészhálózat épült ki, amelyik az öbölmenti arab országokból szállította egyenesen az afgán frontra a teherautóról lepottyanó Toyotákat.
Ezen valószínűleg a legnagyobb jószándékkal se változtathat a Toyota, ami talán csak azzal küzdhetne járművei fegyveresítése ellen, ha rosszabb kocsikat gyártana.
Amíg tartják magukat az egyszerűség, strapabíróság, megbízhatóság és könnyű hozzáférhetőség elvéhez, addig járműveik a Kalasnyikovhoz hasonló ikonjai lesznek a modern háborúknak, méltók rá, hogy az orosz gépkarabélyhoz hasonlóan afrikai államok zászlójára kerüljön sziluettjük.
Tisztelegjünk hát előttük ezzel a képválogatással:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.