Orbán körülírta az utódját

Még tavasszal volt a Bibó Szakkollégium vendége Orbán Viktor. A nem nyilvános beszélgetésről hangfelvétel készült, ebből egyszer már idéztünk egy részt, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy miért nincsenek nők a kormányában. Most az előadás további részeiből szemlézünk. 

Kutatja az utódot

„52 éves leszek hamarosan, szerintem még van egy-két jó évem, pár fekvőtámaszt még le tudok nyomni, de sokat dolgozom azon, hogy megtaláljam”

– mondta még márciusban az 52-t azóta betöltő Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy látja-e a jövő miniszterelnökét.

Orbán azt mondta magáról, hogy ő kifutó széria, aki nem szakmaként tanulta a politikát, így még az is lehet, hogy irreleváns, amit ő gondol a jövő politikai nemzedékéről, mert másik korszakba léptek. De ami valószínűleg nem változik meg, hogy a politika az csata. „Mert mindenki mindig elmondja, hogy ez milyen borzalmas dolog, valahogy mégis minden reggel csata lesz” – mondta Orbán.

Ebből kiindulva szerinte a következő kritériumoknak kell megfelelnie a leendő miniszterelnöknek.

1. Bírnia kell a folyamatos karaktergyilkossági kísérleteket. Ez az elsőszámú tulajdonság, amivel Orbán szerint rendelkeznie kell egy ország első számú vezetőjének. Vagy viselni kell, vagy ki kell védeni, vagy nagyobbat kell visszaütni. „Aki ezt személyes ügyé teszi, az ellenzéki támadásokat lefordítja a saját maga morális értékítéletének a nyelvére, az egy vesztes ember. Azt nem lehet. Ez egy csata. Aki nem bírja, akit megvisel, aki ezt idegfeszültséggé alakítja magában, aki ebből morális dilemmákat csinál, az alkalmatlan. Ha kint állok a mezőn egy nagy karddal a kezemben, és rám jönnek hárman, akkor nem moralizálok, nem okoskodom, egy feladat van, hogy azt a hármat le kell kaszabolni. Nincsen mese” - vázolta az első számú tulajdonság fontosságát Orbán. Ezt kibírni egy adottság, nem tanulható.

2. Bátorság. Orbán itt felvázolta Magyarország helyzetét: „A mi nagy problémánk, hogy akkorák vagyunk, amekkorák, akik körülöttünk vannak, azok meg sokkal nagyobbak. A természeti erőforrások az országhatáron kívül maradtak a trianoni országdarabolás után, a románok több mint kétszer annyian vannak, mint mi. A szlávok, ha összefognak ellenünk, jóval többen vannak. Ha megindulnak délről a félholdasok, akkor baj van, ha a németek indulnak meg, akkor is baj van, és ha az oroszok átjutnak a Kárpátokon, akkor abból is baj van.”

Orbán szerint a bátorság ahhoz kell, hogy a fent vázolt a helyzetben „ne egy folyamatos alárendelődés, kiszolgálás, hanem egy szuverén politika megalkotására vonatkozó igény keletkezzen. Ami valljuk be, kicsit természetellenes.” A kormányfő biztos benne, hogy akik elárulják az országot, azok belül azzal érvelnek, hogy „mit akarunk mi szuverén Magyarországot.” Vagyis szerinte az ország vezetőjének hitre, bátorságra, lelkierőre van szüksége, egyébként nincs magyar szuverenitás.

3. Gógyi kell. Nem árt a jó iskola, nyelveket kell tudni beszélni. „Én angolul ugyan elrendezem, amit el kell rendezni, de az kevés” - mondta Orbán. Szerinte az ország jövendő vezetőjének két-három nyelven kell beszélnie, nem árt, ha abból az egyik keleti. (Itt hirtelen Szijjártó Péter képe villan fel, aki angolul, németül és oroszul beszél. Ha Szijjártóra gondolt is, ez sem jelent még semmit. 2007-ben az akkori amerikai nagykövetnek egy Wikileaksen kiszivárgott távirat szerint még Varga Mihályró beszélt úgy, mint mint lehetséges utódjáról. Most meg éppen Lázár János és Rogán Antal között taktikázik.)

Orbán szerint dörzsöltnek kell lenni. Ezért - húzott egy váratlant Orbán - a miniszterelnöknek kell tudnia ultizni. Mert ott szükség van a döntésképességre, kombinálásra, ki kivel van. Matolcsy György szerint a bridzs még jobb ebből a szempontból, Orbán marad az ultinál, bár Hende Csaba hírek szerint legombolt róla 50 ezer forintot. Orbán ezt a részt úgy foglalta össze: „Kell egy folyamatosan mozgó falak között útvonalat találó gógyi.”

4. Amire nincs szükség: egy-egy területen mély szaktudásra, „mert arra ott van a miniszterek meg a főhivatalnokok értékes tudása is.” Ami viszont kell, az a határterületeken való mozgás képessége. Mert jó szociálpolitikust meg gazdaságpolitikust talál az ember, meg jó adóügyest is, ahogy külügyest is, de hogy hogyan érintkezik a szociális ügy az adórendszerrel, ezeket a határterületeket a miniszterelnök tudja összenézni, meg a tanácsadói. Ez a különböző dimenziók egymásra vetítésének a képessége, amiből kérdések következnek, következtetéseket vonnak le és döntéseket hoznak.

+1 És mindezek tetejében Orbán szerint csak rendes magyar emberekben szabad bízni, „aki nem filozofál azon, hogy van-e olyan, hogy magyar, meg van-e olyan, hogy nemzet, meg van-e olyan, hogy haza. Mert az egész értelme, hogy ilyen adottságok, ilyen erőviszonyok mellett mégis itt vagyunk 1100 év küzdelem után, ezen a nyelven ilyen kérdésekről tudunk beszélgetni, és ezt tovább kell vinni.”

Az asszonyverésről

Orbán vissza-visszatért a karaktergyilkossághoz. Erre hivatkozva tartja távol a nőket a kormánytól, mert szerinte ők nem bírják az ilyen fajta támadásokat. És bár azt mondja, hogy ezt nem szabad felvenni, rendre megemlítette az őt ért támadásokat. Ahogy mondta, a kampány és a karaktergyilkosság két különböző dolog. „A feleségemet oda kellett állítani a kamerák elé, és mosolyognia kellett, mert a komcsik minden lehetséges forráson azt terjesztették, hogy véresre vertem a feleségem” - idéz fel egy választást. De ott volt a 2002-es választásra írt könyv, „amit rólam írtak, és a 90 százaléka arról szól, hogyan erőszakoltam meg nőket a kollégiumban.” Ennek célja Orbán szerint az, hogy „a létezésed morális alapjait akarják megsemmisíteni, hogy többet az életben ne állhass ki az emberek elé, mint egy bizalomra érdemes, becsületes polgár.” 

Meddig még?

„Amikor úgy érzem majd, hogy nem tudok újat kihozni magamból, nem tudom kijavítani egy-egy hibámat, akkor talán nyugdíjba kell mennem.” Ez az idő még nem jött el: „most még óriási lehetőségeket látok, ez még jó néhány évig kitarthat, ezzel szoktam magam biztatni.” De számít arra, hogy leketyeg az ideje, mert a politikában mindig van egy természetes igény az újszerűségre, új emberekre, a megújulásra. Márpedig ez az öreg harcosok ellen dolgozik. Semmi ok nem volt arra, hogy Helmut Kohl 16 év után távozzon, Margaret Thatcherrel is ez történt. Van egyfajta kifutási idő.

Látja-e az utódot?

„A jobboldalnak kifejezetten feladata, és én személyesen is dolgomnak, kötelességemnek érzem, hogy nyissa ki az ajtókat és engedje a fiatalokat.” Az ellenzék sem hülye, tudják, hogy a fiatalokat kell támadni, azok a jövő emberei, nem véletlen, hogy azokat próbálják karaktergyilkosságnak alávetni, a hibáikat nagyítják föl, mert követnek el egyébként ilyeneket - mondta Orbán, aki ezt a jövőért folytatott verseny részének nevezte. 

„De vannak nagyon tehetséges fiatalok, akiknek jó helyen van a szívük, vannak képességeik és lehet belőlük cserebogár.”

Ki lesz az új Gyurcsány?

Orbán szerint a KISZ-esek közül könnyű volt kiszúrni, hogy Gyurcsány túl fogja élni a rendszerváltást. Most viszont - miközben a jobboldalon sokkal több tehetséges fiatal van - a baloldalon egyet sem lát. „Nem is ismerem őket annyira, ez a véleményem értékét csökkenti, de eleve nehéz lehet ebből az egész baloldali, internacionalista, a múltat végképp eltörölni, a nemzetet a nacionalizmussal azonosító katyvaszból nemzetpolitikát csinálni” - mondta.

Hiller haver

„Érdekes módon van valaki, aki intellektuálisan ezt meg szokta oldani, de hogy az egyéb vezetői ügyekkel hogy áll, azt nem tudom, mert nem látok bele, az a korábbi pártelnök, a professzor úr, a Hiller. Ő ezt tudja, egy nemzeti érzelmű ember. Baloldalról ez nehéz dolog, de benne mocorog valami” - talált mégis egy embert a baloldalon Orbán, aztán a közönség visszafogott reakcióját látva sietve hozzáteszi: „Látom, hogy olyan nagy lelkesedést nem váltok ki ezzel a javaslattal. Nem minősítem a jövő emberének, szellemi értelemben mégis látok ott valamit.”

Párton belüli puccs nem lesz

Orbánnak attól nem kell tartania, hogy a Fideszben megpuccsolják. Ezt még márciusban is magabiztosan mondta, amikor lejtmentben volt a párt. Azt mondta, a Fideszen belül nincs frakciózás.

„A pártéletnek olyan a struktúrája, ami nem nagyon teszi lehetővé, hogy a mindenkori vezetővel szemben jöjjön létre összefogás”


- keserítette el azokat, akik netán belső puccsban reménykedtek. Orbán szerint arról, hogy kik lesznek a Fidesz vezetői, sokkal inkább megállapodás alapján születik döntés, semmint nyílt verseny alapján. Ezt már most is látjuk, a novemberi tisztújítás előtt majdnem verseny lett a Fideszben, de elűzték a nyílt verseny kísértetét.

Orbán szerint összesen egy vagy két esetben fordult elő az, hogy komoly ember ráindult az öt alelnöki hely egyikére úgy, hogy Orbánék szóltak neki, hogy ez nem jó ötlet. „Demokrácia van, el lehet indulni, de összeálltunk vele szemben, és nem is tudott bekerülni. Ez nem egy amerikai típusú előválasztásos nyílt pártverseny, ez sokkal inkább egy német típusú, belső megegyezésre épülő pártstruktúra” – mondta Orbán.

A Jobbik-veszélyről

Óvatos volt, amikor a Jobbikról beszélt, mert számított rá, hogy valaki felveszi a beszélgetést, aztán magyarázkodnia kell. Előbb azzal kezdte, hogy szerinte a Jobbiknál nagyon élesen elválnak a párt szellemi irányvonalát meghatározó személyek és a Jobbik szavazótábora.A Jobbik-szavazók tekintélyes része baloldali. Az ideológusaik nem. Ez nem egy integrálható világ, mint a Fideszé. (A beszélgetés még a tapolcai időközi választás előtt volt, amit a jobbikos jelölt nyert).

Nem lesz esélyes a Jobbik 2018-ban? - kapta a kérdést.

„Á, hát hogy? Hogy? El tudja azt képzelni? Amikor elmegyünk választani, akkor hozunk egy döntést. Hát a kaktuszomat sem bíznám rájuk, nemhogy az országot. Lehet vagánykodni, keménynek lenni, meg hogy mi vagyunk a tiszták, lehet ezt nyomni, dehát a végén elmegy nyolcmillió emberből ötmillió ember. És azt mondja, hogy az életemet befolyásoló legfontosabb döntéseket oda fogom tenni valahova. Hát hol jön ide a Jobbik?”

És aztán bedobta „a magyar választási történelem egy nagyon stabil tudáspontját”. A Jobbik 17 százalékot kapott tavaly. A harmincas évekig visszatekintve: ennyit kaptak a nyilasok is , amikor indulhattak, és a kommunisták is, amikor ők indulhattak.

„Van egy 17 százalékos magyar népesség, amely a szélsőjobbtól a szélsőbalig vándorol. Ennyi egy darabig lesz is.”

Orbán szerint lesz teendő a jobbikosokkal, küzdeni kell velük, mert harcos csapat. 

„De a Jobbikot mi a polgári oldalon nem tekintjük veszélynek. Á, hogy?”

A majdnem bukás 2011-ben

Orbán ellátta tanácsokkal a jövő miniszterelnökeit, ha gazdasági érdekkörökkel kerül szembe. „A miniszterelnöknek tudnia kell, ha egyszerre túl sok nagy erejű érdekcsoportot sért meg az ország érdekében, akkor azok összefognak egymással. Meg kell szervezni az ellenerőt, amivel ezt ki tudja védeni. Tehát amikor egy bankadót kivet az ember, azt jól kell időzíteni mondjuk az energiacégek adózásához képest. Észnél kell lenni. Ha mindenki összeáll egy táborba, és nem tudod megszervezni a saját ellenerődet, akkor letaposnak. Ez harc, és pontosan tudod, hogy rálépnek a mellkasodra. És akkor neked valahogy hozni kell a nemzeti konzultációt, tömeggyűléseket, valamit be kell hoznod a nép oldaláról, amit fel tudsz mutatni a szövetkezés ellen. És ha elbukik a szervezkedés, az rontani fog a pozíciójukon, emelkedhet például az adó.”

Orbán részletesen elmesélte, hogy 2011 őszének végén hogyan állt majdnem fejre az ország. „Az kicsit erős volt”, a helyzetet pedig így írta le: a gazdasági szereplők összezártak, segítséget kaptak az Európai Uniótól, és a hegde foundok elkezdték támadni a forintot. A magyar államadósság biztosítását jelző cds-felár elkezdett fölfelé menni, „talán 700 felett volt, most 150”, a forint gyengült, miközben az osztrák határnál elkezdtek bankpánikot kelteni a magyar bankok ellen. Ez a nagy nyomás együtt ki tudta volna váltani azt a hatást, hogy az elszaladó kamatok miatt finanszírozhatatlan válik az ország. Ettől Orbán szerint nem voltunk messze, 5-6 órán múlt. 

„Ott olyan nyomás volt, úgy összeszövetkeztek, hogy valakit ki kellett mozdítanom az ellenséges pozícióból. A Matolcsyval ketten tartottunk gyorsan egy megbeszélést, és bejelentettük, hogy a pénzügyi helyzetet értékelve az IMF-hez fordulunk segítségért. Akkor hirtelen a pénzügyi támadások nagy része elmaradt. Aztán persze amikor a bakancs már nem volt a nyakamon, nem állapodtunk meg... Bejelentettük, hogy a lengyeleknek akkor már megadott Flexible Credit Line nevű rugalmas hitelkeretre gondoltunk. Azt mondták, hogy na azt nem adják. Milyen kár, mondtam” - idézte fel már derűsen Orbán. És a költségvetést is elfogadták úgy, hogy a bankadó meg minden benne volt.

Simicska Lajosról

Márciusban még friss volt a nagy szakítás élménye az egykori baráttal és harcostárssal, a szintén egykori bibós Simicska Lajossal. Orbán szerint a helyzet nagyon egyszerű: az új jogszabályokkal, amik több pénzt biztosítottak a pártok működéséhez, előállt az a helyzet, aminek már 1990-ben elő kellett volna állnia.

Vagyis: a költségvetésből jobban megtámogatott pártoknak már semmilyen gazdasági érdekcsoportra nincs szükségük, hogy sikeresek legyenek, így ellenállhatnak minden kívülről érkező üzleti igénynek. Még a médiatulajdonosok felől érkezőknek is, pedig ők a legerősebb érdekérvényesítő képességűek. Van, aki ezt könnyebben veszi tudomásul, van, aki nem, és mindent megtesz a befolyása fenntartása érdekében. Orbán szerint nagy dolog, hogy a pártoknak már nem kell kiszolgáltatoknak lenniük semmilyen érdekcsoportnak, csak a saját lelkiismeretük és a közjó irányítja őket. Amúgy szerinte ez nem személyes ügy, bár a Simicska cégei ellen azóta beindított henger nem azt mutatja, hogy Orbán megbocsátott a Fidesz gazdasági bázisát megteremtő egykori barátnak.

Meglepő gyurcsányozás

A rendezvény egyik legkülönösebb fejezete az amerikai-magyar viszonyról szólt. Orbán itt is elmondta az alaptézisét arról, hogy nekünk elsősorban Németországra, Oroszországra és Törökországra kell figyelnünk, és nem Amerikára. Mert míg a három erőközpont folyamatosan befolyásolja a térséget, az Egyesült Államok érdeklődése gyorsan változik.

Annyira, hogy szerinte

„stratégiát építeni az Egyesült Államok közép-európai politikájára szigorúan tilos, mert azt kirántják alólad.”

Példát is hozott erre. Visszaemlékezett arra, hogy térségünk 2000-től 2005-ig, 2006-ig fontos volt az amerikaiknak. Óriási nyomást gyakoroltak a kormányokra, hogy fogadják be a csillagháborús tervekhez szükséges katonai eszközöket. Az akkori magyar miniszterelnök, történetesen Gyurcsány Ferenc ellenállt, Orbán viszont támogatta az ötlete („milyen vicces az élet”, jegyezte meg erre). Hozzánk hasonlóan a szlovákok is elutasították az amerikai kérést, de a lengyelek és csehek beleálltak, és vállalva a népszerűtlenséget, átverték a telepítés tervét saját parlamentjükön. Aztán változott az amerikai külügyi adminisztráció, és ejtették a tervet, a lengyelek és a csehek pedig ott álltak megfürödve.

És ugyanez megtörtént a Nabucco-gázvezetékkel, Gyurcsány-Orbán leosztásban is. Orbán felidézte, hogy

„nyomták a Nabuccót az amerikaiak mint a fene, én is ezt képviseltem, támadtam a Gyurcsányt ezerrel, hogy micsoda baromság már, hogy az orosz déli áramlatot támogatják a Nabucco helyett. Aztán az amerikaiak egyszer csak bejelentették, hogy nem adnak bele pénzt.”

Szerinte két ok miatt vált feszültté az amerikai-magyar viszony. Az egyik, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját „egy radikális baloldali, európai szóhasználattal szélső liberális” értékrend határozza meg, ez támogatja a homoszexuálisok házasságát és a nemzeti érzésben potenciális veszélyforrást lát. Ennek Orbán szerint ők ellenállnak, amikor pedig az Isten, Haza, Család hármasság megjelent az új magyar alkotmányban az amerikaiak ránk vetették magukat, mert onnan nézve ez nyílt provokációnak számított. „Fene kereste ezt a bajt, úgy hiányzott még ez is, mint üveges tótnak a hanyattesés, mert ekkor már konfliktusunk volt a bankokkal és az EU-val is” - mondta Orbán.

A filozófiainak mondott vita mellett Orbán szerint a másik feszültségforrás az ukrán-orosz válság idején jött elő.

„Azt tanultam meg az oroszokról az elmúlt hatvan évben, hogy a kívülről érkező nyomás náluk a vezetést stabilizálja és nem destabilizálja. A nyugati logika szerint ha sikerül egy országot gazdaságilag nehéz helyzetbe hozni, a GDP-csökkenés és a költségvetési problémák miatt hozott gazdasági szükségintézkedések elégedetlenséget hoznak magukkal a középosztályban, a középosztály pedig váltást kényszerít ki. Nyugaton ez sokszor így van, de az oroszoknál nem működik. A vezetés militarizálással válaszol a külső nyomásra, a fenyegetettség érzésével stabilizálja magát, ha kell, szabadságot korlátoz, politikai lehetőséget szűkít be. Tehát a nyugati lépések éppen stabilizálják és nem destabilizálják Putyint” – fejtette ki Orbán. Erről a miniszterelnök és nyugati diplomaták sokat győzködik egymást, „aztán mindenki megkávézik és hazamegy.”

Szerinte „az USA beazonosítható politikai érdeke Oroszország elszigetelése, számunkra ez katasztrofális következményekkel járna. Nekünk az az érdekünk, hogy az európai kontinens és Oroszország között egy számunkra kedvező és előnyös kapcsolat jöjjön létre.”

A foci, mint a nemzet előtt álló civilizációs kihívás

A kedvenc téma, rákérdeztek, Orbán meg szívesen beszélt róla. A Fidesz elnöke a focit a civilizációs teljesítmények közé sorolja. Szerinte nem lehet feladni azt a gondolkodást, hogy minden területen, ahol már voltunk a világ legjobbjai, vagy voltunk a világ legjobbjai között, oda vissza kell jutnunk. A labdarúgás is ilyen.

És ez nemcsak arról szól, hogy jól futballozunk-e, hanem arról, hogy ez a nemzet képes-e a modern korban magasra értékelt civilizációs kérdésben arra a teljesítményre, amire egyszer már képes volt. „Szép, személyes, kulturális feladatnak is tekintem, hogy vissza kell helyezni magunkat arra a polcra, ahol mi egyszer már voltunk. A legjobbak közé. Szerintem ez lehetséges. Jelentős véleménybeli különbség van a fiam és én közöttem ebben, de ő ért is hozzá, én meg csak szurkoló vagyok.”

A legkínosabb pillanat

Az volt, amikor az online világban bizonytalanul mozgó Orbán büszkén közölte, hogy övé Európa legnagyobb Facebookja. Hangos röhögés volt a válasz.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.