(Az abcúg.hu riportja. Írta Szurovecz Illést, fotózta Magócsi Márton)

Ön eddig hány földgáztelep mellett autózott el életében? Fogadjunk, hogy nem is emlékszik. Nos, a drávaszerdahelyiek a saját földgázelosztójukat sosem fogják elfelejteni. A telepet működtető cég ugyanis annyi adót fizet a falunak, hogy nem győzik elkölteni térkőre, járdára, templomra, buszmegállóra és játszótérre. Ismerje meg a dél-baranyai falut, ahol nem kell adót fizetni,de szinte minden ingyen jár az embereknek! És hogy ki a polgármester? Az ország legújabb mulatós-sztárja, aki éppen a “Nagyon baba” című klipjével hódít.

- Merre van a földgáztelep?
- Elindulnak Sellye felé, aztán bal oldalon látni fogják a fejőstehenet.
- Fejőstehén? Talán tőgye is van?
- Azt nem tudom, de nekünk sokat tejel!

A Földgázszállító Zrt. drávaszerdahelyi telepe nem valami látványos dolog. az a néhány cső és épület fel sem tűnik az embernek, ha nem figyel oda. A 214 falubelinek viszont annál fontosabb: mióta 2012-ben megépült, annyi adóbevétele van az önkormányzatnak, hogy nem győzi elkölteni.

“Maguk most melyik újságtól is vannak? Több helyről jönnek ma” – fogadott minket Alpár György a felújított polgármesteri hivatal udvarán, ami egy nagy, letérkövezett placc az egyutcás ormánsági falu közepén. Mióta a drávaszerdahelyi polgármester “Nagyon baba” című mulatós videóját ország-világ megismerte az interneten, egymásnak adják nála a kilincset az újságírók. Drávaszerdahely azonban nemcsak azért érdekes, mert nőnapon a nótás kedvű polgármester adja a talpalávalót, hanem azért is, mert három évvel ezelőtt nem várt gazdagság szakadt a falura.

Ekkor nyílt meg a Földgázszállító Zrt. nemzetközi mérőállomása, amely Drávaszerdahely és a horvátországi Alsómihojlac között biztosítja a gázösszeköttetést. 2006-ban még Gyurcsány Ferenc írt alá erről nyilatkozatot miniszterelnökként, hogy csökkenjen az oroszoktól való energiafüggőségünk, majd 2010-ben született meg a végleges egyezség a beruházásról, amelynek magyar szakasza 80 milliárd forintba került. Ez azonban vajmi kevéssé érdekelte Alpár Györgyöt, amikor meghallotta, mekkora iparűzési adót fog fizetni a cég.

Mi legyen a következő jóléti intézkedés?

“Felhívott a jegyzőm, hogy ülök-e. Mondom, épp állok. Azt mondja, akkor ülj le. Hát, tényleg le kellett ülnöm” – idézte fel a pillanatot Alpár, amikor először meghallotta az összeget. “Mindenki elsápadt. Az első évben 46 millió forint volt az adóbevételünk, aminek jelentős része a Földgázszállító Zrt.-től származott, rajta kívül csak néhány vállalkozás elég nagy ahhoz, hogy iparűzési adót fizessen” – mondta Alpár, aki eredetileg azt remélte, legalább egy-másfél millió forintot fog adózni a társaság. “Aztán jött a nagy gazdagság, minden évben 35-36 millió a bevételünk”.

Drávaszerdahely korábban 7-9 millió forintos éves költségvetésekkel dolgozott, és folyamatosan adósságot görgetett maga előtt. “Amikor 2006-ban először megválasztottak, pár százezer forint volt a számlánkon, és a 90-es évek óta összegyűlt 17,5 millió forintnyi óvoda- és iskolafenntartási tartozásunk is Harkány felé” – folytatta. Drávaszerdahely korábban főleg az állami normatívából tartotta fenn magát, ezen kívül gépjárműadót és kommunális adót szedett a lakosoktól. Na ez az, amire ma már nincs szükség, az önkormányzatnak ugyanis olyan jól megy, hogy minden helyi adót eltöröltek, ezen kívül pedig

• ingyen buszoztatják a gyerekeket óvodába és iskolába,
  
• óvoda- és iskolakezdési támogatást osztanak, a középiskolások után 40 ezret, az általános iskolások után 30-at, az óvodások után pedig tízet,
  
• szociális étkeztetést vezettek be,
  
• évente egy köbméter fát adnak minden háznak,
  
• ingyenessé tették a szennyvízszippantást, valamint
  
• ingyen beoltják és chippel látják el az összes kutyát.
  

Alpár szerint ezzel összesen 200-250 ezer forintot hagynak az emberek zsebében évente. “Mondtam is a képviselőknek, akiket 2010-ben választottak meg, hogy fogalmuk sincs, milyenek a testületi ülések egy szegény faluban. Régen mi is ide-oda tologattuk a számlákat, mert nem bírtuk fizetni őket. Napról napra vegetáltunk” – idézte fel a polgármester a régi időket. “Az volt az egyetlen esélyünk, ha nyertünk valami pályázaton, most meg csak azon kell gondolkodnunk, éppen milyen jóléti intézkedést hozzunk” – mondta.

De nem rögtön ezekkel kezdték. “Először is rendeztük a sorainkat, és kifizettük a tartozásainkat. Megállapodtunk, hogy ha odaadjuk egyben az ötven százalékát, akkor a többit elengedik. De így is azt mondom, hogy ez volt életem legrosszabb döntése. Mondhattam volna, hogy majd akkor fizetjük ki, ha más falvak is képesek lesznek rá. Mindegy, így legalább tiszták vagyunk”.

Ahogy ezzel megvoltak, fokozatosan elkezdték szépíteni a falut. “Az a baj ezzel a nagy gazdagsággal, hogy csak nagyon lassan tudunk haladni. A kilencvenes évek óta ez egy alvófalu volt, nem történt itt semmi, egy falunapot nem tartottak. Huszonévig nem történt semmi. Olyan fejlesztéseket kellett bepótolnunk, amelyek más falvakban rég megvoltak”. Úgyhogy neki is láttak.

Tanácsháza kiskocsma by Alpár

“Mondjuk én katolikus vagyok, úgyhogy nem járok ide, de a templomra ráfért a felújítás” – intett egy fiatal nő a református templom felé, amelyről néhány éve még hullott a vakolat, most meg díszburkolatos tér van előtte. Bár a templom megújult, Alpár szerint a legnagyobb falat a járdaépítés volt, ami több mint 15 millió forintba került. A polgármester évek óta szeretett volna járdát a faluba, 2010-ben felvett egy mulatós feldolgozáslemezt is, hogy annak az eladásából fedezzék. “Nem sikerült, most is itt állnak halomban, csak pár ajándékpéldány ment el” – mutatott Alpár a raktár sarkába.

“Ezután fogjuk megcsinálni a kocsibejáró-hidakat. Azért szotyolából az se ment”. Alpár szerint ha ezzel meglesznek, infrastrukturálisan kész is lesz a falu. “Van már játszótér, felújított vendégház, ravatalozó és buszmegállók is” – sorolta. “A vendégházba sajnos még nem nagyon jönnek, de egyszer be kell indulnia az ormánsági turizmusnak” – fogadkozott Alpár. A helyiek addig is ingyen használhatják a házat a látogatóik elszállásolására és disznóvágásra. “Csak annyit kérünk, hogy tisztán adják vissza”.

Megújult az önkormányzati épület is, amelytől csak pár lépésre van az önkormányzati tulajdonú élelmiszerbolt és a kocsma. Utóbbinál hirdeti is a felirat, hogy: “tanácsháza kiskocsma”, alatta pedig, hogy: “by Alpár”. A polgármester szerint amíg magántulajdonban volt a két hely, sosem lehetett garantálni, hogy a bérlő jól fogja vezetni az üzletet. Ezen kívül nincs is más bolt a faluban, csak egy apró trafik az elmaradhatatlan, kisüveges vodkákkal a hűtőben.

A b-középnek semmi sem elég

A helyiek szerint a sok fejlesztés miatt most már egész más bemenni Drávaszerdahelyre, mint öt-tíz évvel ezelőtt. “A járda is, a templom is sokat jelent” – mondta Irén, akivel éppen a kapuban beszélgettünk, amikor észrevettük, hogy az ablakban ott lóg az “eladó” tábla. “Szeretnénk egy kisebb lakást Harkányban” – magyarázta Irén. “A környéken sok külföldi vesz házat, főleg hollandok, bennük bízunk” – folytatta a nyugdíjas nő, aki szerint a falu megszépülése javítja a házeladási esélyeket is.

“Szerencsére majdnem egész életemben háziasszony voltam, mert a férjem építési vállalkozóként elég pénzt keresett. Valamennyi nyugdíj azért így is jár, a polgármester intézte el a nyugdíjfolyósítónál, hogy megkapjam. Mindenkinek segít a bajban” – mondta.Irén szerint vannak, akik ezzel vissza is élnek. “Hónapokig nem fizetik a számlákat, mert tudják, hogy az önkormányzat végső esetben úgyis kifizeti helyettük”- mondta.

“Itt nincsenek éhező gyerekek, soha nem is voltak” – erősítette meg Alpár. Ez persze nem azt jelenti, hogy az emberek gazdagok lennének. “A falu sokkal jobb, mint volt, de az Ormánságban ettől még nincs munka” – mondta József, egy másik helyi, aki valaha esztergályosnak tanult, de nem tud elhelyezkedni a szakmájában. “A nyolcvanas években jöttünk ide Kecskemétről. Gondoltam már, hogy vissza kéne menni, ott több a lehetőség”. Erről viszont nem a polgármester tehet, aki Irén szerint egy igazi bohém fiatalember:

Miért ne mulatozzon, ha szereti?

– kérdezte, amikor a híressé vált videót emlegettük. “A férjem mutatta az interneten valamelyik nap. Akinek ezzel is baja van, annak tényleg semmi nem jó”. Márpedig Alpár szerint mindig van néhány ilyen ember. “Csak úgy hívom őket, hogy a b-közép. Ha minden hónapban betennék ötvenezer forintot a kapun, azt kérdeznék, miért nem hatvanat tettem. De valahol megálljt kell parancsolni a pénzköltésnek, nem eshetünk túlzásba. A b-közép minden választáskor kitermel magából egy ellenjelöltet, aztán kiderül, hogy nincsenek valódi elképzeléseik”.

Engem csak gyüttmentnek hívnak

Nem úgy Alpárnak, aki a gazdagság előtt is megpróbálta felrázni a falut. 2008-ban például azzal került be a hírekbe, hogy örökbe adta a falut egy Amerikába elszármazott magyarnak. “Az örökbe adás egy jópofa dolog volt” – mondta. “Egymillió forintot fizetett, és nem kért érte cserébe semmit. Pedig megmondhatta volna, mire költsük, de nem szólt bele. Végül is a vendégházra ment a pénz”.

A pécsi származású Alpár 2003-ban költözött a faluba. “Itt az Ormánságban csak úgy mondják, hogy gyüttment vagyok” – mondta a polgármester, aki kezdetben épp azt a kocsmát bérelte, ami most már az önkormányzat tulajdona. “Folyton elégedetlenkedtem, hogy nincs a faluban semmi, úgyhogy azt mondták, ne jártassam a számat, induljak el a választásokon. Hát elindultam, azóta főállásban csinálom, máshogy nem is lehet” – mondta Alpár, aki szerint külsősként sokkal jobban rálátott a falu bajaira. “Az ekkora falvakban általában az a polgármester, akinek a legnagyobb családja van. Én viszont nem azt néztem, hogy ki kinek a sógora, nem is voltak itt rokonaim. Ezért tudok a faluért dolgozni”.

Alpárnak voltak más pénzszerzési ötletei is, amelyek végül nem valósultak meg. “A települések fogadhatnak fel külsős alpolgármestert. Arra gondoltam, le kéne fotózni egy üres főnöki bőrfotelt. Nekem mondjuk nincs ilyenem, mert nem adok az ilyesmire, de le kéne fotózni egyet, és feltenni a Vaterára. Aki a legtöbbet adja érte, az alpolgármester lehet, és megmondhatja, mire költsük a pénzt” – mosolygott Alpár. “Nyugodtan csinálja meg ezt egy polgármester, megemelem előtte a kalapom!” Alpár másik ötlete a járdaépítéskor merült fel. “Lehetett volna csinálni egy hollywoodi utcát, ahol az emberek ötezer forintért ott hagyhatták volna a kéznyomukat a betonban, és megörökíthették volna a szerelmüket. És akkor ott lett volna, hogy Jani+Kati, aztán mutathatták volna az unokáknak. Kár, hogy ez elmaradt” – mondta.

Ötletekből mindenesetre most sincs hiány. “Ha megleszünk a fejlesztésekkel, valami vállalkozást kellene indítani. Nyilván nem autógyárra gondolok, hanem olyasmire, amihez értenek az emberek. Mondjuk egy savanyító- vagy tésztaüzemre. De akár nyithatnánk egy önkormányzati éttermet Harkányban” – sorolta a gondolatait. “Így munkát adhatnánk azoknak, akik nem tudnak eljárni máshová, és végre vissza is kapnánk valamit az elköltött pénzből”.

És hogy miért kellett a mulatós videó? “Régóta nyomom már ezt, és a múltkor éppen itt forgatott a Muzsika TV. Szóltam nekik, hogy csináljunk már egy klipet. Hát megcsináltuk. Sokan kérdezik: ennyire rendben van a falu, hogy már van idő mulatozni?”

Hát igen, mondom, ennyire rendben van a falu.