Váratlanul szigorú beszédet tartott az amerikai nagykövet, Colleen Bell abból az alkalomból, hogy áttekintette a magyar-amerikai kapcsolatokat. 

Eddig úgy tűnt, hogy Bell nagyköveti kinevezése és André Goodfriend ügyvivő távozása enyhítette a két ország igen feszült viszonyát, az amerikai diplomata tartózkodott a kemény bírálatoktól. Mostanáig. 

A Corvinus Egyetemen tartott értékelését Bell azzal kezdte, hogy barátként és szövetségesként az őszinteség nevében beszél aggodalmairól, aztán félórás beszédének jelentős részét a kritikának szentelte - tudósított a helyszínről Magyari Péter kollégánk.

A nagykövet felemlegetett szinte mindent, ami miatt már tavaly is bírálták az amerikaiak Magyarországot. A beszéde itt olvasható teljes terjedelemben.  

Amerikai befeketetők arról panaszkodtak a nagykövetnek, hogy kiszámíthatatlan és átláthatatlan a magyar adózási szabályozási rendszer. Így hiába jó az infrasturktúra és képzett a munkaerő, nem lehet kihasználni a lehetőségeket teljesen. Ahogy mondta: "A cégek ott fognak befektetni, ahol átláthatóság és kiszámíthatóság van, ahol a piaci feltételek szabadok, tisztességesek és átláthatóak.  Szükséges, hogy a befektetők képesek legyenek előre kiszámítani a vállalkozásaikat érintő szabályozók és adók hatásait. Különben a bizonytalanság költségei sok potenciális befektetőt ki fognak árazni a piacról."

Bell azt mondta a problémás amerikai-magyar kérdésekről, hogy "Politikánk nem változott.  Magyarország barátjaként szóvá tettünk ügyeket a múltban, ezt tesszük a jelenben és ezt fogjuk tenni a jövőben is -- ugyanabban a szellemben -- barátként és partnerként".

A nagykövet aggódik a magyarországi korrupció miatt.

"A korrupció megakasztja a növekedést, megfojtja a befektetést, megtagadja az emberektől a méltóságot és aláássa a nemzetbiztonságot.  A magyarországi korrupció súlyos aggodalmakra ad okot -- és teljesen világos, hogy amint azt hallottam, és amint azt a közvéleménykutatások rendre kimutatják, a magyar átlagemberek szemében is ez az egyik legkomolyabb probléma.  Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is"

- mondta Bell.

Tanácsokat is adott, hogyan kell harcolni a korrupció ellen. 

• A közbeszerzési rendszerek megreformálásával.
  
• A választott tisztségviselők elszámoltatásával, beleértve azt is, hogy a választott tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét.  
  
• És azzal, hogy bizalmat építünk az állampolgárokban azáltal, hogy szabadon hozzáférhetővé teszünk számukra minden olyan információt, amely közvetlenül érinti őket.
  

Szerinte az emberek bizalmát azzal lehetne megnyerni, ha értesülének a bíróságok által korrupicó miatt kiszabott büntetésekről.

És átláhatóságot sürgetett a paks atomerőmű bővítésénél is.

"Megváltoztatná a felállást az energiaszektorban, ha a nyilvánosság láthatná a Paks II. nukleáris megállapodás részleteit.  Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje azt ennek a megállapodásnak a részleteivel.  Egy szabad, tisztességes és nyitott energiapiac nagy különbséget jelent majd.  A kormányon belüli rendkívüli titkolódzás ellentétben áll az átláthatósági törvények szellemével." 

Visszatért azokra a kritikákra, amit az amerikai külügyi államtitkár májusban mondott el az amerikai Képviselőház külügyi bizottsága előtt Magyarországról, aggódva a fékek és ellensúlyok, valamint a demokratikus intézmények magyarországi helyzete miatt. 

"A növekvő hatalomcentralizáció olyan feltételeket teremt, ami azt jelenti, hogy a Magyarország sorsát nemzedékeken keresztül meghatározó döntések nagy része homályban marad, ez pedig azt jelenti, hogy a döntéseket  anélkül hozzák meg, hogy azoknak, akiket majd érint - az érdekeltek számára - nincs lehetőség nézeteik, aggályaik, fenntartásaik vagy akár támogatásuk kifejtésére.  Mi, nemzetközi szervezetekkel és Magyarország más barátaival együtt évek óta kitartóan hangoztatjuk ezeket az aggodalmakat - és továbbra is hangoztatni fogjuk őket."

Aggódott a civil szervezetek vegzálása miatt. Mint mondta, idén is folytatódott a civil szervezetek ellen 2014-ben kezdett szigorú kormányzati fellépés amiatt, mert állításuk szerint az ellenzéket támogatják és külföldi ügynökök.  "Volt egy pont, amikor több mint 50 NGO-t auditált a kormány, köztük az összes prominens emberi jogi ellenőrző szervezetet, valamint a független civil társadalom támogatóit" - mondta Bell, aki szerint "szerencsére a magyar igazságszolgáltatás nyújtott bizonyos védelmet a célba vett civil szervezeteknek".  

Ám a helyzet még nem oldódott meg teljes mértékben. "Négy civil még mindig azzal a fenyegetéssel szembesül, hogy felfüggesztik az adószámát; hét civil szervezet ellen továbbra is folyik a viszgálat; és a rendőrség nem adta vissza a nyomozás során lefoglalt eszközöket".  

"Ezeknek a kormányzati nyomozásoknak a dermesztő hatása messzire kiterjed, és sötét árnyékot vet Magyarország hírnevére a nemzetközi közösségben. Sürgetjük, hogy azonnal legyen vége ennek a civil társadalmi szervezetek elleni keménykezű taktikának"

- mondta Bell.

A nagykövet megjegyezte, hogy az új magyar alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették az Alkotmánybíróság függetlenségét, például azzal, hogy a már nincs politikai konszenzus az új tagok megválasztásánál, a bírákat pedig korlátozták abban, hogy az alaptörvény módosításinak érdemeiről döntsenek.

Új elem az amerikai kritikákban a médiapiac állami manipulálásának élés bírálata. Bell szerint Magyarország nem olyan hely, ahol az újságírókat bebörtönzik és megkínozzák. De aggódnak a koncentrált médiatulajdon és az állami médiának juttatott hangsúlyos támogatások miatt. "Ezekben a szubvenciókban ott van annak a lehetősége, hogy alapjaiban torzítsák el a médiaüzleti viszonyokat azzal, hogy sorompót emelnek a médiapiacra belépő minden új hang elé, és a kisebb szerkesztőségeket pedig a csőd szélére hajszolják" - mondta a nagykövet.  További ellenőrzés valósul meg a nyomtatott és televíziós médiumok felett azzal, hogy hol jelennek meg az állami hirdetések. "Magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári - és büntető! - pereket indítsanak rágalmazási és becsületsértési ügyekben, ami további anyagi károkat tud okozni olyan sajtótermékeknek, amelyeket kormánykritikusnak tartanak" - jegyezte meg a nagykövet.   A Médiatanács, amelynek a független sajtó érdekében fellépő ombudsmannak kellene lennie, kizárólag egyetlen pártból érkező kinevezettekkel van feltöltve. 

A nagykövet megemlítette a választási törvényt is. Változásokat szorgalmaznak a kampányfinanszírozásban, hogy nagyobb legyen az átláthatóság és kevesebb legyen az alkalom a korrupcióra, és kritikusan figyelik a választási körzetek újrarajzolását, és azt, ahogyan az országhatárokon túli állampolgárok ezrei leadhatják a voksaikat.  

Kitért a menekültügyre is: 

"Minden szuverén államnak joga van megvédeni saját határait. Ugyanakkor a nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket. Annak, ha intoleráns módon szólnak a menekültekről – akik a világ leginkább kiszolgáltatott csoportjaihoz tartoznak – vagy xenofób jelzőkkel betolakodónak, esetleg ellenségnek nevezik őket, nincs helye a megoldás keresésére irányuló erőfeszítésekben. Meglepő, hogy egyesek mégis ilyen beszédhez folyamodnak, hiszen Magyarország jobb ennél.  Az a Magyarország, amelyet én ismerek, elég erős ahhoz, hogy a lehetőségeket lássa meg, és ne a fenyegetésekkel foglalkozzon. A magyar nemzet önazonossága messze nem oly’ törékeny, hogy pusztán az ellenségei és a fenyegetések határozzák meg azt. Magyarország elég erős ahhoz, hogy az országot legjobb tulajdonságai, a magyarok legjobb eredményei, legnagyszerűbb hozzájárulásaik és történelme legbüszkébb pillanatai határozzák meg.  A magyar nép bátorságát sosem ellenségei tulajdonságai határozták meg, hanem mindig saját erősségei és eltökéltsége".