Úgy tűnik, hogy Brüsszelből nem mentik meg a magyarokat az új orosz atomerőműtől

Szeptember közepén indított vizsgálatot az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága Paks 2 finanszírozásáról. Ez egy előzetes vizsgálat, vagyis azt állapítják meg, hogy indítsanak-e eljárást Magyarország ellen, követeljék-e a konstrukció átalakítását, vagy ne.

Úgy értesültünk, hogy az a valószínűbb, hogy a bizottság nem köt bele a szeződésbe.

A vizsgálat csak november 23-án fejeződik be, pontosabban akkor jár le a hivatalos határidő. Addig még változhat a helyzet, de egyelőre úgy tűnik, hogy a bizottság nem győződött meg arról, hogy tiltott állami támogatással épülne meg a két új blokk. 

Információink szerint a vizsgálat eddigi szakaszában felmerültek erős szakmai érvek a beruházás megtámadása ellen és mellett is, és ilyen bizonytalan helyzetben a politikai szempontok jobban számítanak. Egy ekkora beruházás megtámadása érintené az EU-orosz viszonyt is. A bizottság arra számít, ha megtámadják a szerződést, akkor a magyar kormány az EU bíróságához fordul, és ezt csak akkor vállalják, ha nagyon magabiztosak a győzelemben.

Belenéztek a titkos papírokba

Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője készített egy tanulmányt a témában. A tanulmány szerint Paks 2 működése első húsz évében nagyon jelentős, évi 100 milliárd forint állami támogatásra szorul majd. Szerinte Paks 2 csak akkor tudna gazdaságosan működni, ha elkészültéig megduplázódna az áramár a régióban. A tanulmányt több magyar civil szervezet elküldte Brüsszelbe, mert szerintük ezek a számítások bizonyítják, hogy csak tiltott állami támogatással valósulhatna meg a beruházás.

A magyar kormány ellenérvei kevésbé ismertek, hiszen a tervezett erőműről szóló szerződéseket titkosították. Az Európai Bizottság versenyjogi szakemberei azonban megnézhették, igaz, csak erős korlátozásokkal. Úgy tudjuk, hogy a brüsszeli magyar követségen, az úgynevezett Állandó Képviseleten nézhettek bele, és nem készíthettek másolatot semmiről sem a további munkához. Viszont legalább látták az orosz-magyar hitelszerződés részleteit is.

Három vizsgálat

Három szempontból ment neki az Európai Bizottság a paksi szerződésnek. Első körben az Euratom nevű ügynöksége foglalkozott vele, és ők az üzemanyag-beszerzésről szóló rész ellen vétót emeltek. Az volt a probléma, hogy az orosz fél kizárólagos beszállítói jogot kapott. A szerződésnek ezt a részét azóta módosították, és az új változat szerint néhány év elteltével a magyar fél jogosult lesz máshonnan is vásárolni üzemanyagot. A problémának a gyakorlati jelentősége egyelőre csekély, mert a Paksra tervezett erőműhöz jelenleg az oroszokon kívül más nem gyárt fűtőelemeket. A szerződésmódosítás után az Euratom a maga részéről engedélyezte a beruházást.

Második vizsgálati körben kezdték elemezni a tiltott állami támogatás lehetőségét. Ez tűnt előzetesen a legkritikusabb szakasznak, itt ugyanis ha a bizottság problémát találna, akkor az egész konstrukciót újra kellene tárgyalni az oroszokkal. A mostani állás szerint erre van kisebb esély.

A paksi bővítésért a magyar kormányban felelős Lázár János szeptember 28-án tárgyalt a versenyjogi biztossal utoljára közvetlenül erről a vizsgálatról. Margrethe Vestagerrel folytatott megbeszélésről október elsején a kormányinfón ezt mondta Lázár:

Az a célunk, ez a biztos asszony és az én közös célom, hogy erre a nagyon fontos kérdésre, hogy van-e állami támogatás, az tiltott, lehetséges, vagy milyen formában valósítható meg ez a projekt, amely befolyásolni fogja majd a magyarországi lakossági villanyáram árakat is, erre a kérdésre mondjanak valamit. Ha ezen túljutunk, már csak egy olyan pont van, amiben az Európai Bizottságnak véleményt kell mondania. Ez pedig a közbeszerzési eljárás.

Vagyis még azt is vizsgálja a bizottság, hogy sérti-e az EU-s versenyjogot, hogy pályáztatás nélkül kapta a Roszatom az építkezést. Itt még bukhat az egész beruházás, úgy ahogy van. Ám a magyar kormány előzetesen nem ettől a vizsgálattól tartott a legjobban. Arra számítottak, hogy a tiltott támogatásba inkább belekötne Brüsszel, és a konstrukció részletein keresztül fúrhatja meg a beruházást, mintsem az egészet alapjaiban vesse el.

A paksi építkezés minden idők legdrágább állami beruházása Magyarországon, legalább 3700 milliárd forintba kerül majd. A költségek 80 százalékára az orosz állam ad hitelt, 30 éves futamidőre. Az építkezéssel az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom nevű céget bízták meg.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.