Bő kétszáz oldalas jelentésben foglalta össze a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD legfrissebb - így is 2013-as - nagy egészségügyi felmérésének eredményeit. A kép magyar szempontból kiábrándító:

• Magyarország utolsó előtti születéskor várható élettartamban, utolsó a 65 évesnél idősebbek várható élettartamában.
  
• A magyaroknál csak Görögországban és Chilében dohányoznak nagyobb arányban a felnőttek.
  
• A magyaroknál csak az osztrákok, csehek és az észtek isznak többet;
  
• Igaz, a felmérés szerint a Magyarországon fogyó alkohol 90 százalékát a nagyivók legtöbbet ivő 20 százaléka fogyasztja.
  

Mindennek persze megvannak az okai. A felmérés szerint a lakosság arányában nálunk kevesebbet csak Chilében, Észtországban, Lengyelországban, Mexikóban és Törökországban költenek egészségügyre. Ráadásul a pénzt nem is feltétlenül értelmesen költjük:

százezer lakosra vetítve az ötödik legtöbb kórházi ágy Magyarországon van,

de ez nem feltétlenül jó hír: az OECD jelentése szerint ez inkább arra utalhat, hogy az egészségügy túlságosan is a kórházi ellátásra koncentrál - amit az is bizonyít, hogy a kórházban töltött napok számának átlagában is a top 5-ben van az ország. Összehasonlításképpen, Svédországban az egyik legalacsonyabb a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma.

Amilyen jól állunk kórházi ágyból, annyira gyengén kórházi csúcstechnológiából: a 34 vizsgált országból 30-ban több MRI és CT jut százezer lakosra, mint nálunk. Igaz, ez nem feltétlenül jelenti, hogy másutt jobb az ellátás, jelentheti akár azt is, hogy bizonyos országokban ütre-főre CT-zik a betegeket.

A magyar egészségügy meglepően drága. Elméletben persze ingyenes - szép magyar siker, hogy 29-es holtversenyben az első helyen végeztünk általános egészségbiztosításban, amin csak kicsit ront, hogy még a holtversenyben utolsó USA és Görögország is dobogós tudott lenni -, a gyakorlatban a háztartási fogyasztás arányában csak a görög, svájci és koreai családok költenek többet egészségügyi ellátásra.

Az egészségügy gondjait jelzi még, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetek és a vásárlóerő-paritás arányában is a magyar nővérek a legrosszabbul fizetettek az OECD-ben, az orvosi kar pedig elöregedőben van, 40 százalékuk 55 éves vagy idősebb. Még úgy is, hogy százezer lakosra Magyarországon jut az ötödik legtöbb orvostanhallgató.

A magyarok egészségképe is katasztrofális, mindössze 57 százalékuk jellemezte magát egészségesnek a felmérésben. Persze az egészségérzet fura dolog, a várható élettartamban világelső japánoknak például csak a 35 százaléka gondolja magát egészségesnek.

Zárásként pedig egy jó hír:

ha szürkehályogja van, akkor jó helyen van - világelsők vagyunk a szürkehályogműtét-várólisták hosszában, illetve rövidségében!