Jogerősen négy és fél évre súlyosbította Kiss Ernő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kiszabott börtönbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. 

A nyugalmazott rendőr dandártábornok leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra.

A bíróság öt évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, és több mint 36 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben.

Az másodfokú ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen.

A Fővárosi Törvényszék korábban 3 év börtönre ítélte Kiss Ernőt. 

Az elsőfokú ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, az MVM volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen.

A vesztegetési pénz részeként 2011-ben Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki szintén gyanúsított a Kocsis István ellen indult büntetőeljárásban.

A vád szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás elintézéséért. Az ügyben Kocsis István 2011. december 21-én tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.

Ezt a döntést változtatta meg a táblabíróság, mondván, az elsőfokú bíróság törvénysértően enyhe büntetést szabott ki, az még a középmértéket sem érte el. 

Az ítélőtábla tévedésnek minősítette, hogy a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott ténybeli beismerését, mert az szerinte nem az, hanem a védekezés egyik formája. 

Kiss Ernő korábban azt mondta, nem vesztegetési pénzt vett át, hanem szaktanácsadói díjat.

Súlyosbító körülményként értékelte a táblabíróság, hogy Kiss Ernő korábban magas rendőri beosztásokban dolgozott, ezért vele szemben magasabb elvárások fogalmazódnak meg. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a tábla az időmúlást. 

Kiss Ernő a per csütörtöki tárgyalásán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, szándéka kizárólag Kocsis István vesztegetési ügyének bizonyítása volt, és nem ígért olyat, hogy bárki is a jogszabályokkal ellentétesen járna el. 

Ott követte el a hibát, hogy "személyes averzióit félre kellett volna tennie és a hatóságokhoz kellett volna fordulnia", ezt nem tette meg, most ennek következményeit viseli, fogalmazott. 

Az ügyben Kocsis István 2011 decemberében tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.

Kocsis István a perben tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat az ellene felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához.

Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két terhére rótt ügylettel az MVM-nek - amelynek 2005 és 2008 között volt a vezérigazgatója - legalább kétmilliárd forint kárt okozott. 

Az ügyben idén júniusban született elsőfokú, nem jogerős ítélet, amelyben Kocsis Istvánt felmentették, az MVM volt főtanácsadóját, Szász Andrást ugyanakkor több vádpontban bűnösnek mondta ki a Kaposvári Törvényszék, és két év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá.

Az ítélethirdetés után Kiss Ernő újságíróknak azt mondta: tudomásul veszi a bíróság döntését, de nem kell vele egyetértenie, és megvizsgálják, milyen jogi lehetőségeik vannak még ebben az ügyben. 

Mit szól ahhoz, hogy Kocsis Istvánt első fokon felmentették? 

- kérdezték tőle. 

Erre annyit mondott: ezért ő nem kapott munkadíjat, neki ez a négy és fél év a "munkadíja".