• A kölni szilveszter után napok alatt fordult nagyot a közhangulat Németországban.
  
• Már Angela Merkel is sokkal keményebben beszél, mint korábban.
  
• A német kormánynak pedig figyelnie kell, hogy ne pont a márciusi választások előtt érvelhessen azzal a szélsőjobb, hogy ők jobban törődnek az emberekkel, mint a német állam.

"Akik eddig a menekültek ellen voltak, most úgy érzik, beigazolódtak a félelmek. Akik viszont eddig alapvetően a befogadás pártján álltak, most azt mondják, ez nem mehet így tovább."

Ezt Angela Merkel egy bizalmasa mondta a Spiegelnek a német közhangulatról, de ha van eset, amikor háttérinformációk nélkül is teljesen nyilvánvaló, hogyan változott meg a politikai légkör napok alatt, az a mostani német helyzet.

Mindez Angela Merkel megszólalásain is érződik. Arról ugyan egyelőre nincs szó, hogy alapvetően változtatni akarna menekültpolitikáján, vagy hogy a korábbiakkal ellentétben nyíltan a befogadás korlátozása mellé állt volna, de eddig azért nem mondott olyanokat, hogy:

"Néha azt hallom, hogy én örülök annak, hogy ilyen sok menekült jön Németországba. Ez nonszensz."

(a CSU gyűlésén)

és hogy:

"Európa sebezhető a menekültválságban, mert nincs rend, nem tartjuk ellenőrzés alatt az eseményeket."

(egy mainzi találkozón)

Kemény válasz, szigorítás

Sőt, általában az sem jellemző rá, hogy már azelőtt nyilatkozna egy ügyről, hogy pontosan ismerné annak részleteit. A kölni szilveszter után viszont már akkor kemény válaszról beszélt, amikor még egyáltalán nem volt világos, mi történt pontosan.

Kedden aztán a német kormány olyan szigorításokat jelentett be, amelyek megkönnyítik bűncselekményeket elkövető külföldiek kiutasítását. A törvénymódosítást Thomas de Maizière CDU-s belügyminiszter és Heiko Maas szociáldemokrata igazságügyi miniszter már közösen jelentettek be. Itt azonban még nem fognak megállni, már több kereszténydemokrata politikus is utalt arra, hogy ebben a helyzetben a szociáldemokratáknak el kell fogadniuk a bevándorlási szabályok szigorítását is, amit eddig főleg ők blokkoltak.

A belügyminiszter szerint "ez kemény, de helyes válasz az állam részéről azoknak, akik azt hiszik, hogy ha bűncselekményeket követnek el, az nem lesz hatással a németországi tartózkodásukra".

Nem véletlenül kerül elő a keménykedés több nyilatkozatban is. A német kormány most éppen menti a menthetőt a kölni szilveszteri utáni elemi erejű felháborodás miatt. A migránsok által elkövetett tömeges (már 653-nál tart a feljelentések száma) szexuális zaklatások és rablások mintha csak a legmélyebb félelmeket váltották volna valóra. Az pedig, hogy az állam egy nagyváros központjában komoly rendőri készültség mellett sem tudta megvédeni a saját polgárait (sőt, a rendőrség saját bevallása szerint is elvesztette az irányítást szilveszter este), majd a média még el is hallgatta az ügyet, az eredetileg is komoly botrányt sokkal súlyosabbra dagasztotta, és alapvetően rengette meg sokak hitét és bizalmát a német államban.

Megrengett a bizalom

De az erőszak ténye mellett a  történet mégiscsak azért kavarta fel a német és az európai közvéleményt, mert az elkövetők jelentős része biztosan bevándorló, illetve menedékkérő volt, az eset pedig telibe találta azt a vitát, hogy Németország hány embert tud még befogadni, és mit kezd a már megérkezettekkel. Tavaly 1,1 millióan érkeztek Németországba, jövőre pedig újabb egymillió emberre számítanak, akik között nagyon sokan vannak a fiatal, egyedülálló férfiak.

A német kormányban ráéreztek arra, hogy az elmúlt napokban a németek elbizonytalanodtak, hogy az állam törődik-e még a biztonságukkal. Az pedig egyik nagyobb német pártnak sem hiányzik, hogy két hónappal három fontos tartományi választás előtt a populista pártok azzal szerezzenek szavazatokat, hogy ők előre megmondták, ez fog történni.

Hogy visszaszerezzék a kezdeményezést a szélsőjobboldaltól, a menekültválságot már inkább belbiztonsági kérdésként, nem pedig szociális problémaként kezelik.

A kölni támadások után a Forsa Intézet készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a megkérdezettek 60 százalékának a szilveszter este után sem lett rosszabb véleménye a külföldiekről. Azt azonban már a lakosság nagy része ősszel is észrevette, hogy a német menekültügyi rendszer nem bírja a nyomást, hiába ismételte el Merkel minden megszólalásában, hogy meg fogjuk csinálni.

A német kormánykoalícióban a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták folyamatosan azon versenyeznek egymással, hogy melyikül tudja magához húzni a közvéleményt legjobban foglalkoztató témákat. A kölni szilveszter ezen annyit változtatott, hogy 

a politikusaik már nem az európai szolidaritásról és a menekültek befogadásáról beszélnek, hanem abban próbálnak egymásra licitálni, hogy melyikük lépne fel keményebben a bűncselekményeket elkövető külföldiek ellen.

"A bűncselekmények és szexuális támadások sorozata után Németország most már elég nyitott és színes Önnek, Merkel asszony?", ezzel reagált a Facebookon az Alternatíva Németországért (AfD) egyik politikusa a szilveszteri eseményekre, aki szerint a mostani helyzet nagyon hasonló ahhoz, amikor a II. világháború után az szovjet katonák halomra erőszakolták a német nőket.

Az AfD vezetői már ősszel is azzal rémisztgették a németeket, hogy a migránsok miatt az országban egyre nagyobb veszély leselkedik majd a szőke hajú nőkre. A populista pártnak 2013-ban 4,7 százalékkal még épp hogy nem sikerült megugrania a parlamenti küszöböt, de a menekültválság kezdete óta folyamatosan nő a támogatottságuk, a legújabb felmérések alapján 11,5 százalékkal most ők a harmadik legnépszerűbb párt. Elég jó esélyeik vannak arra, hogy március 13-án Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Szász-Anhalt tartományokban is bejussanak a helyi parlamentekbe.

A megerősödésük pedig Merkel pártjának a legkellemetlenebb, mivel főleg az ő elbizonytalanodott szavazóikat nyúlták le. Ha pedig ezeken a választásokon a CDU nagyot bukik, azért a pártbeli ellenfelei Merkelt és menekültpolitikáját fogják hibáztatni.

Ugyanakkor saját pártjából érkező nyomás ellenére a kölni támadások utáni nyilatkozataiban Merkel továbbra is kiállt a schengeni határok nyitva tartása mellett, mivel a német gazdaság rengeteget profitál ebből. Ezzel pedig azoknak a párttársainak üzent, akik a svédekhez és dánokhoz hasonlóan a határok tartós lezárásával csökkentenék a menekültek számát.

Angela Merkel most már arról beszél, az elmúlt tíz év legösszetettebb feladata előtt áll. Az pedig jól látszik, hogy az eddigi "meg tudjuk csinálni" hangulat, ami akkor is kitartott, amikor a wilkommenskultur eufóriájának vége lett, önmagában nem elég. A németek nagy része alapvetően úgy érzi, a migráció veszélyeket rejt, ezek a veszélyek pedig már nemcsak a kényelmüket és jólétüket, hanem a biztonságukat is fenyegetik.

Czinkóczi Sándor - Plankó Gergő