Korábban több helyen is azt írták, hogy a KDNP holdudvarában felmerült, hogy a népességfogyás megakadályozása érdekében szingliadót kellene kivetni a 30 év fölötti, egyedülálló nőkre. A párt ifjúsági szervezete meg is hirdetett egy erről szóló vitát. A vitát végül lefújták, és a párt is elhatárolta magát ettől a baromságtól, ami a KDNP alapítványának népességfogyás okairól szóló, Benda József által jegyzett kiadványában már nem is szerepel.

A hvg azonban úgy tudja, hogy a népességfogyás okait lelkes amatőrként kutató Benda írt egy másik munkaanyagot is. Ennek az a címe, hogy Cselekvési terv, és egyelőre csak a KDNP-n belül kering. A hvg szerint ebben az anyagban már foglalkozik egy bekezdés a gyerektelenségi adóval, sőt, használja is a szingliadó szót. Igaz, csak annyi áll az anyagban, hogy kellene készíteni egy hatástanulmányt arról, hogyan lehetne a lehető legkevesebb ellenállással bevezetni ezt az új adóformát.

Benda ebben a dokumentumban azt is írja, hogy a gyes, a gyed és a családi adó azért rossz intézkedések, mert a gyerekvállalást pusztán gazdasági kérdéssé tették az emberek szemében. A „szakértő” úgy számol, hogy 1990 és 2010 között 600 ezer gyerek nem született meg Magyarországon, aki kedvezőbb családpolitikai rendszerben megszületett volna.

Benda szerint az ősbűn a nők 50-es évekbeli tömeges munkába állása, ugyanis emiatt az azóta felnőtt generációknál

hiányzik a harmonikus anya-gyerek kapcsolat. 

Ebből fakadóan pedig sérültek lettek ezek az emberek, a sérültségük pedig kedvezőtlenül hat a gyerekvállalási kedvre. Erre a sérültségre az iskolarendszer is rátett egy lapáttal, ami Benda szerint a gyerekek versenyre kényszerítése, megalázása és megszégyenyenítése miatt kiölte a fiatalokból az empátiát, a toleranciát, az együttműködést és a segítségnyújtást, amik nélkülözhetetlenek a gyerekvállaláshoz.

Benda szerint a következő 2-3 éven áll vagy bukik minden, mert most még megfordítható a trend. Megfordítható, mert az utolsó nagy létszámú korosztály, a 38-40 éveseké most éri el a szülőképes kor felső határát, így őket most még szülésre lehet bírni valahogy. Viszont ha ez nem sikerül, akkor a fiatalabb korosztályok már semmiképp sem pótolhatják a lemaradást.

A Cselekvési tervben lévő konkrét javaslatok azonban mindenen túlmutatnak:

• A 30 évesnél idősebb, gyerektelen nőknek úgy kellene hozzájárulniuk egy-egy gyerek felneveléséhez, hogy anyagilag támogatnak egy sokgyerekes családot.
• Erre a másik lehetőség az adólevonás lenne, amit a nő visszaigényelhet, ha „mégis rászánja magát” a gyerekvállalásra.
• A 35-45 éves korosztály gyermektelen tagjainál korlátozni lehetne az abortuszt. Ezzel együtt lehetővé tennék, hogy az így megszületett „kényszergyermeket” születése után örökbe adják.
• Nemzeti konzultáció kellene ezekről a kérdésekről.
• A meddő 38-45 éves nők gyerekeit béranyákkal is ki lehetne hordatni.
• Meg kellene könnyíteni a 0-3 hónapos újszülöttek örökbefogadását, akár háborús övezetekből is.
• Meg kellene tiltani, hogy a gyerekeket 1 éves koruk előtt bölcsődei gondozásba adják. Benda szerint így lesz harmonikus az anya-gyerek kapcsolat.
• Főiskolásoknak és egyetemistáknak házasságkötési és gyereknevelési ösztöndíjakat is kellene adni.
• 10 fősnél nagyobb munkahelyeken népesedési megbízottat kellene foglalkoztatni. A megbízott dolga lenne, hogy megakadályozza a 35-42 éves kor közötti nők túlfolglalkoztatását. A hvg nem fejti ki pontosan, hogy ez mit jelent, bizonyára azt, hogy a megbízott rászól a főnökre, hogy ezt vagy azt a feladatot már ne adja ki a 39 éves női kollégának.
• Induljon országos médiakampány, benne a 40 évesen szülő nők sikertörténetének filmes, könnyűzenei és képzőművészeti feldolgozásának támogatásával.
• Az anyák napja, a nőnap és a gyereknap „társadalomformáló ünneppé emelése”.
• Család- és Közösségfejlesztő Államtitkárság felállítása.

És még sok más, remek gondolat.