Te mit szólnál, ha egy nő azt írná fel a hasára rúzzsal, hogy

KORMÁNYVÁLTÁSIG NEM SZÜLÖK

majd lefotózná a hasát és kiposztolná a Facebookra? És ha más nőket is erre biztatna, egyfajta mozgalomként?

Amikor először megláttam Simon Zsuzsanna fotóit az fb-n, egészen elképedtem, aztán nevetve szóltam oda valamelyik közelebb ülő kollégámhoz, hogy gyere, ezt nézd, nem fogod elhinni, ilyen szélsőséges alakok tényleg nem is létezhetnek.

Aztán elgondolkodtam, hogy ez annyira kemény, hogy talán szándékos provokáció. Aminek az a célja, hogy az ember a sokkoló szöveg hatására belegondoljon vagy a nők legintimebb döntéseibe belepofázó magyar politika természetébe, vagy mondjuk abba, hogy az ostobasággal szembeni ellenállás is válhat annyira ostobán szélsőségessé, hogy már kevés különbözteti meg attól, ami ellen tiltakozik.

Ekkor még semmit nem tudtam Simon Zsuzsannáról. Fogalmam sem volt arról, hogy ez egy parodisztikusan szélsőséges privát politikai mozgalom, párthoz kötődő akármi, művészi akció, ironikus gesztus vagy halál komoly kiállás. Így hát megkerestem, és megkérdeztem tőle mindezeket.

Az például gyorsan kiderült, hogy ez nem valami új politikai mozgalom zászlóbontása, hanem - szándékosan provokatív és felkavaró - művészi akció. Simon ugyanis 27 éves médiaművész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett, az intermédia szakon, és a hasára írt mondatot egyébként ő maga is "borzasztó gondolatnak" tartja.

Nem érzed úgy, hogy azért nem szülni, mert egy politikus, párt vagy kormány ezt vagy azt tesz, az éppen azt eredményezi, ami ellen küzdenél, vagyis hogy a politika beleszóljon a méhedbe?

Amennyiben ezt valódi politikai akcióként értelmeznénk, félig-meddig jogosan merülhetne föl ez a vád. Mindenesetre van különbség aközött, hogy a politika szól-e a méhembe, vagy a méhem szól-e be a politikának. Más dolog az önálló vállalás a politika miatt és más dolog a politika felelős pozíciójából való retorikai vagy akár törvényi hadjárat. Ezért azt gondolom, egy ilyen akció is védhető lenne. Igaz a túlzás, az ízléstelenség vagy a hisztériakeltés vádja lehet, hogy megállná a helyét. Művészeti felvetésként – a konkrét akcióval szemben – ezekre is reflektálni szerettem volna és nyilván a botránynak ez a fajta aurája is okozza, hogy ennyi ember felkapja erre a fejét.

Értem, hogy ez művészi akció, de te személyesen mennyire veszed komolyan vagy szó szerint ezt a mondatot?

Nyilván nem a kormányváltástól teszem függővé a gyerekvállalást, hanem inkább attól, hogy van-e jövőképem Magyarországon vagy sem. Sajnos jelenleg nagyon elkeserítőnek látom a helyzetet, így nem szívesen vállalnék itt gyereket, ugyanakkor biológiailag érettnek érzem magam rá és majd egyszer szeretnék is. Egyszerűen egy demokratikus és elfogadható Magyarországon lenne jó élni és szülni, ahol nem kell még csak elgondolkodnom se azon, hogy megfelelő lesz-e a gyerekem számára, ha ebben az országban nő föl.

Ez eléggé politkai deklarációnak hangzik.

Számomra ez egy művészi demonstráció, ami fel kívánja hívni a figyelmet erre a felelőtlen politikára. A kormánypártok jelenlegi elnyomó és megosztó retorikájára, illetve a pártpolitika szférájában időnként megjelenő hisztériakeltésre egyaránt reflektálni próbál ez a mű. Tehát ez aktivista művészet, nem pedig politikai felhívás. Célja nem a kormány megdöntése (naivitás lenne azt gondolni, hogy ez a kormány ilyen kicsinység miatt, mint az állampolgárai jövője, önként lemond a hatalomról), hanem a figyelem ráirányítása az elvtelen és sértő politikai gyakorlatra, és azokra a közállapotokra, melyben a hasunkra írt borzasztó gondolat egyáltalán megfogalmazódhat valaki fejében.

Ez az egész konkrétan Kövér László vagy Kovács Ákos megjegyzéseire adott reakció?

Nem, ez eredetileg korábbi munka. 2014-ben felkért Don Tamás egy Facebookon induló kiállításban való részvételre. A mind1 átkának apropói a 2014 áprilisi országgyűlési választások és a május végi európai parlamenti választások között történt politikai és társadalmi események voltak. Ez az időszak ideális volt arra, hogy a felkért fiatal kortárs művészek megmutassák, milyennek látják Magyarországot 2014-ben. Az én munkám eredetileg nem erre a projektre készült, de úgy gondoltam, hogy ebbe a kontextusba is illeszkedhet.

De hogy lett ebből ekkora felháborodás 2016 januárjában?

Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább kezdtek a poltikusok szexista kijelentéseket tenni nyilvánosan mindenki előtt. Egyre inkább aktuálissá vált a mondatom és a képem, míg Kövér kijelentésére reagálva vírusként elterjedt.

Folytatod az egészet? Miért vársz csatlakozókat egyáltalán?

A már említett Don Tamáson kívül Bugovics Orsolya és Lukács Bence az online kiállítás két másik társkurátora. Jelenleg is ezen az oldalon posztolom a képeket a lányokról, nőkről, anyukákról, ami folyamatosan frissül. Azért várok jelentkezőket egyébként, mert egyrészt szeretnék teret adni másoknak arra, hogy kifejezzék a hasonló érzéseiket és valamiféle konstruktív cselekvés formájába öntsék azokat. Az, hogy a figyelmet ezekre a kérdésekre irányítjuk, szerintem ilyen. Másrészt a projekt az aktivizmus formanyelvét emeli át egy művészi-asszociácós térbe, ezért is hagytam nyitva a lehetőséget másoknak a csatlakozásra, az egyes művekből sorozatot hozva létre ezáltal.

A mondat amúgy azt is jelenti, hogy ha más színű kormány lenne, érdemes lenne szülni? Szerinted mennyiben lenne jobb gyereket szülnöd egy MSZP-, Együtt-, LMP- vagy Jobbik-kormány alatt?

Nem egy konkrét másik kormány mellett szól az akció, és nem is csupán a jelenlegi ellen. Annyit azonban látunk, hogy a jelenlegi kormány kampányt folytat az állampolgárok ellen. Nem tudjuk, hogy más kormányok esetében mi lenne a helyzet, azt tudjuk, hogy ez a kormány átlépi ezt a határt. Ezért ez ellen a kormány ellen mindenképp szerettem volna valamilyen módon kiállni, de ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan egy másikért is egyben. Minden más félremagyarázás.