Akik követik a Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank eszelős pénzszórását – aminek keretében a jegybank egy cukrászdába tévedt óvodás alaposságával vásárolgatja meg az ország legértékesebb ingatlanjait és műtárgyait –, azokat valószínűleg nagyon érdekli, hogy a jegybankelnök különös közgazdasági hiedelmeit több mint 250 milliárd forintos alaptőkéből propagáló Pallas Athéné alapítványok egészen pontosan mire költik a pénzüket.

Csakhogy ezt az MNB eddig titkolta.

Az alapítványok kuratóriumait vezető Matolcsy Györgyék következetesen azt állították, hogy amit költenek, az technikailag nem közpénz, mivel a százmilliárdok forrása az MNB nyeresége. (Ez egyébként nem csak jogilag, hanem közgazdaságilag sem korrekt érvelés, mivel az MNB nyeresége elsősorban a devizatartalék átértékelődéséből, pontosabban a forint gyengüléséből származik. Tehát véletlenül sem azért, mert a jegybank vezetői jól végeznék a dolgukat.) Erre hivatkozva lényegében ellenőrzés nélkül költötték az alapítványok a közpénzt.

A jövőben viszont nem érvelhetnek ezzel. A Fővárosi Törvényszék most megállapította másodfokon, jogerősen – az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekű adatigénylése nyomán –, hogy Matolcsyéknak nincs igaza.

"A bíróság megállapította, hogy amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik."

– áll az ítélet hatoldalas indoklásában. A bíróság szerint ebben nincs jelentősége annak, hogy a jegybank költségvetése szigorúan véve az államháztartás alrendszerei közé, azaz a költségvetési törvény hatálya alá tartozik-e, vagy gazdálkodásáról saját maga dönt, mivel általában is

minden kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz közpénz.

Továbbá, mivel az MNB közfeladatot ellátó szerv (ez benne van a jegybanktörvényben, 3. § és 4. §), ezért az általa kezelt alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatok is közérdekű adatnak minősülnek. Mind az Alaptörvény (39. cikkének 2. bekezdés), mind az infotörvény (3. § 5. pont) alapján.

Ezért aztán, döntött a bíróság, az MNB alapítványának ki kell adnia mindent, amit kértek tőle, azaz:

1. Az Alapítvány által az alapítványi vagyon felhasználása körében megkötött szerződések tekintetében: (i) a szerződő felek, (ii) a szerződés tárgya, (iii) az ellenszolgáltatás összege, (iv) a szerződéskötés időpontja;
   
2. Az alapítványi vagyon felhasználása körében kötött szerződések megkötéséről hozott döntés, a döntésre irányuló előterjesztés/javaslat, jegyzőkönyv a szerződéskötésre vonatkozó döntés megtárgyalásáról.
   

Fontos az is, hogy a bíróság nem fogadta el Matolcsyék érvelését. Eszerint az alapítvány "az alapító okirata szerint nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, továbbá nem kezel közpénzt, erre való tekintettel a birtokában lévő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak.". Azt is kifogásolták Matolcsyék, hogy Tóth "a kiadni kért adatok körét nem kellő pontossággal és határozottsággal jelölte meg, így az alperestől nem várható el, hogy a felperes által kért adatok kiadásáról rendelkezni tudjon". A bíróság az alapítvány érvelésének egyik pontját sem fogadta el.

Két hét, és megismerhetjük az adatokat

Ez az ítélet csak a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány szerződéseire vonatkozik, de Tóth képviselő azt mondta, a napokban várható ítélet a többi négy (Domus Scientiae, Geopolitikai, Domus Concordiae, Domus Mentis), illetve a később indult hatodik alapítvány szerződéseinek ügyében is (Domus Innovationis). De ezek sorsa a mostani ítélet logikája alapján nem lehet kétséges.

Az MNB-nek január 28-tól kezdve 15 napja van, hogy közzétegye az adatokat. De ha tiszteletben tartja a jogrendet, akkor nem kellene ennyit várnia.