Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerda délután szobrot avat Donáth Györgynek, az Üllői út – Páva utca sarkán, hirdeti a 9. kerület honlapja. Gulyás köszöntő beszédet mond a rendezvényen.

A szobrot Donáth Györgynek, a második világháború egyik parlamenti képviselőjének állítja a Politikai Elítéltek Közössége. Donáthot egy koncepciós per után 1947-ben végezték ki, olyan bűnökért, amelyeket nem követett el. Ettől azonban még Donáth rasszista politikus volt. 1939-1944-ben kormánypárti képviselő, a Magyar Élet Pártjának budapesti elnöke, majd 1943-tól a párt alelnöke. 

Donáth a zsidótörvények lelkes támogatói közé tartozott. Egyesületközi Együttműködés néven ernyőszervezetet alapított a fajvédő civil szervezeteknek, aminek vezető ereje a Magyar Közösség nevű csoport volt, aminek szintén meghatározó alakja volt.

Az Egyesületközi Együttműködés alapszabálya előírta „az idegen fajok elleni szociális harcot”, illetve ezt:

„A magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket, amelyeket a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot.”

A szervezet nem a német nemzetiszocialista eszméket támogatta, és Donáth a nyilas hatalomátvétel után nem is maradt politikailag aktív. A politikai rasszizmus egy hazai formáját népszerűsítette, és a zsidók mellett többek között a svábok és a románok ellen is igyekezett hangulatot kelteni.

Donáthot köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával végezték ki, elvben azért, mert 1945 után igyekezett újjászervezni a Magyar Közösséget. A per alapja koholmány volt, és csak arra volt jó, hogy a kommunisták elkezdjék a leszámolást a kisgazdákkal, a perbe bevont személyeken keresztül. Donáth volt e per elsőrendű vádlottja, és az utolsó szó jogán elmondott, 6 órán át tartó beszéde legendássá vált.

Donáth a magyar politikai rasszizmus egyik komoly ideológusa volt, ezt azonban nem vizsgálták a perben.

Megkérdeztük Ungváry Krisztián történészt, a korszak kiváló kutatóját, hogy mit gondol arról, hogy szobrot avat a kormánypárt alelnöke Donáth Györgynek:

„A magyar történelem jobboldali alakjai között számos tiszteletre méltó személy található. Igencsak sajátos, hogy a kormány közülük mindig csak azokat kanonizálja, akik a fajelméletek felé is mutattak nyitottságot. Giesswein Sándor, Slachta Margit vagy Márai Sándor helyett rendre beteges antiszemitákat, kisszerű írokat és notórius fajvédőket preferálnak. Értem én, hogy el kell lopni a Jobbiktól a szellemi muníciót, de aki a korpa közé keveredik, azt előbb-utóbb megeszik a disznók. Donáth György ártatlan volt abban, amivel 1947-ben vádolták, miközben tényleges felelősségét a bíróság nem is firtatta. Holott lett volna mit. Donáth az antiszemita törvények egyik szorgalmazója volt. Azonban több volt mint egyszerű antiszemita: a német nemzetiséggel szemben is faji intézkedéseket követelt.”

A történész végső konklúziója szerint:

„Ilyen embernek szobrot avatni közbotrány.”

Gulyás Gergely mellett Boross Péter, volt miniszterelnök mond beszédet az avatáson. A szobor alig néhány méterre áll majd a holokausztmúzeumtól.