Az európai színvonalhoz való felzárkózás érdekében tartósan az uniós átlag feletti teljesítményre van szükség, Ausztria utolérése nem vágyálom - nyilatkozott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Idők című udvari sajtónak. 

"Ausztria utolérése fejlettségben - aminek eléréséhez kért a jegybanktól tervet Orbán Viktor - akkor nem lesz pusztán vágyálom, ha a tartós növekedést saját erőből, a magunk forrásaira támaszkodva, a hatékonyság javításával tudjuk elérni a következő évtizedekben" 

- mondta el Kovács, aki arról is beszélt, hogy 2020 környékén elapadnak az európai uniós források, addig célszerű lenne egyensúlyba hozni az államháztartást. Ennek megvan az esélye.

Az államháztartás közvetlen, adósságszolgálati terhek nélküli "nettó" egyenlege Magyarországon jelenleg is többletet mutat. A magyar büdzsé bevételi és kiadási oldala 2009-2010-től egyensúlyban van, nem fogyasztunk többet, mint amennyit termelünk. Államháztartási hiány azért keletkezik, mert a kiadásokra rárakódik a kamat, amelyet az előző évtizedekben felvett hitelek után fizet az ország. Ez a hiány 2010-ben még 1300-1400 milliárd forint volt, ma ennek csupán fele-kétharmada - fejtette ki a Költségvetési Tanács elnöke.

Hozzátette, hogy az államháztartás egyensúlyának fokozatos javulását a csökkenő kamatterhek mellett elsősorban a gazdaság növekvő teljesítménye, a takarékos gazdálkodás és a kifehérítő intézkedések hatására javuló adózási fegyelem tette lehetővé. Csak a pénztárgépek adóhivatalba kötése önmagában 500 milliárd forinttal javította az egyenleget.

Matolcsy György jegybankelnök egy könyvbemutatón beszélt arról a minap, hogy az elmúlt öt év teljesítménye alapján Ausztria utolérése reális cél lett. Akkor mi kiszámoltuk, hogy az elmúlt öt év magyar és osztrák gazdasági adatai alapján erre amúgy valóban van esély, 2238-ban.

(MTI)