Egy bírósági döntés teszi lehetővé, hogy kormányközeli szereplők kerüljenek a legnagyobb ellenzéki médiavállalat, a Faze Media Group élére Törökországban. 

Minderre azért kerülhet sor, mert a bíróság arra jutott, hogy a médiacsoport eddigi felügyelői egy törvényen kívül helyezett imám, Fethullah Gülen szócsövei voltak. 

Mint arról már korábban is írtunk, Gülen egykoron Recep Tayyip Erdogan államfő egyik legfőbb szövetségesének számított, de az utóbbi években kifejezetten elmérgesedett köztük a viszony. Az Egyesült Államokban élő imámnak a mai napig komoly befolyása van a török politikai életre, de az utóbbi egy évben Erdogan számos lépése szólt arról, hogy Gülen szerepét visszaszorítsa.

A bírósági döntés után a kormány most gyakorlatilag államosítja a médiacsoport termékeit, így számos lap mellett egy hírügynökséget is. 

A legfőbb ügyészség nem kívánta pénteken kommentálni a lépést, de azt lehetett tudni, hogy korábban a terrorellenes intézkedésekre hivatkozva indult vizsgálat a médiabirodalom ellen. Korábban történt már hasonló lépés, akkor a Gülenhez köthető üzletemberek vállalkozásait sajátította ki az állam. 

Az országban novemberben lesznek választások, és érezhetően nő a nyomás a független médián. Az Erdogánnal szemben kritikus Koza Ipek kiadónak, ami két újságot és egy tévécsatornát is fenntart, nemrég foglalták le az eszközeit. A lapok szerkesztőségeit rohamrendőrök szállták meg ekkor. 

Most a kormány az ország legolvasottabb napilapjának, a 650 ezer példányban elkelő Zamannak a kiadójára csapott le. A lépést élésen bírálta számos jogvédő szervezet, a török demokrácia fekete napjaként emlegetik a mait. 

Minderre három nappal azelőtt került sor, hogy tárgyalóasztalhoz fog ülni Brüsszelben az EU vezetése és az ankarai kormány, hogy a menekültválság megoldásáról tárgyaljanak. Lehet tudni, hogy a törökök áldozatvállalásaikért cserébe azt szeretnék, ha közelebb kerülhetnének az EU tagsághoz. 

Név nélkül vezető EU-s diplomaták is arról beszéltek, hogy a mostani lépések jól illeszkednek abba a török logikába, hogy ha segítenek a menekültkérdés megoldásában, akkor az EU nem fogja felhánytorgatni ezeket a visszásságokat. Ugyanakkor az, hogy ezt három nappal a csúcs előtt lépte meg a török kormány, gyakorlatilag az EU arculcsapása volt, fogalmazott. 

Erre ugyanis akkor került sor, amikor Donald Tusk épp Törökországba látogatott, és két nappal a miniszterelnök, Ahmet Davutoglu és Angela Merkel találkozója előtt. (Financial Times)