A főváros úgy döntött, hogy leszarja a Kúria döntését, és akkor is megbírságolhatnak, ha van parkolójegyed

2015. szeptember 8-án a Kúrián győzött az igazság. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf 5.014/2015/4. számú határozatában megsemmisítette a fővárosi parkolási rendelet azon pontját, amely alapján parkolójegyet utólag csak öt munkanapon belül, és legfeljebb havonta egyszer lehetett bemutatni.

Tehát eddig úgy volt, ha az ember mondjuk rossz helyre tette a kocsijában parkolócédulját, és a közterületes nem látta, vagy véletlenül leesett a műszerfalról, feledékenységből magával vitte, vagy esetleg a közterületes tévedett, és indokolatlanul bírságolta meg, akkor az ember az igazolhatóan érvényes parkolójegyével beballagott az önkormányzathoz, és elfogadták a jegyet. De havonta csak egyszer. Ami nyilván egy vicc, mert miért csak havonta egyszer lenne kitéve az ember ilyen tévedésnek/feledékenységnek?

Ezt a helyzetet orvosolta a Kúria. Elvileg.

A Kúria ítéletében hivatkozott az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) határozatára (ebben a hosszú kötetben kikereshetik), amely a parkolást közszolgáltatásként határozta meg, ez alapján jutott arra, hogy az addig érvényes szabályozás

sértette a szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét,

amennyiben feljogosította a parkolásüzemeltetőt és az önkormányzatot, hogy

egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve akkor is pótdíjat szedjen, amikor a jogosulatlan várakozás nem áll fenn.

Korai öröm

Az önkormányzat szeptember 15-én törölte is a rendeletből a megsemmisített részt. 2016. február 17-én viszont újra módosította a rendeletet,

egy az egyben megszüntetve a parkolójegy utólagos bemutatásának lehetőségét.

Érdeklődésemre a Fővárosi Önkormányzat Kommunikációs Igazgatósága azzal indokolta a Kúria jogerős ítéletével nyilvánvalóan ellentétes új szabályozást, hogy az

„korlátlan felhatalmazást adott a gépjármű üzembentartók számára a parkolójegyek utólagos bemutatásának lehetőségére, amely kedvezőtlenül hat a várakozási díjfizetési hajlandóságra”,

illetve

„a döntés után láthatóan megnőtt a várakozási díjfizetés utólagos bemutatása, az addig is magas 10 százalékról hirtelen 15 százalékra ugrott, ami véleményünk szerint azt jelenti, hogy egyre több gépjárművezető a várakozási díj szabályok szerinti megfizetése helyett az utólagos bemutatást választotta”.

Mindkét érv nonszensz:

  • a Kúria nem a pótdíjazás lehetőségét szüntette meg, hanem azt, hogy azokkal is pótdíjat fizettessenek, akik amúgy fizettek a szolgáltatásért;
  • az, hogy a döntés után többen mutatták be utólag a parkolási jegyet, már pusztán abból is adódhat, hogy egyáltalán lehetőségük lett erre;
  • parkolójegyet utólag csak az mutathat be, aki eleve megfizette a várakozási díjat - az előbbi nem helyettesítheti az utóbbit.

Az önkormányzat válaszából sugárzik, hogy a parkoló autósra rosszhiszemű szabályszegőként tekint. Tekintsünk hát mi is rosszhiszeműként a parkolásüzemeltetőkre:

mi akadályozza meg ezután a parkolóellenőröket abban, hogy bármelyik parkoló autóst megbüntessék?

Mivel a parkolójegy utólagos bemutatására már nincs lehetőség, az autós nem tudja igazolni, hogy a büntetés jogtalan volt. Hogy arról a nonszenszről már ne is beszéljünk, hogy így azokat is megbüntethetik, akik éppen leparkoltak, csak elmentek megvenni a parkolójegyüket. 

Mintha a rendőr a közért pénztáránál sorban állókat tartóztatná le bolti lopásért. 

Kérdeztem erről az önkormányzatot, de egyelőre még nem kaptam tőlük választ.

Az ügyben megkerestem a Kúriát is, hogy mégis hogyan értékelik, hogy az önkormányzat jogerős ítéletükkel ellentétes értelmű új szabályozást alkotott. Egyelőre még erre a kérdésemre se kaptam választ. (Címlapkép: Guian Bolisay / Flickr CC BY-SA 2.0)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.