Brüsszel gyakorlatilag lebénult, az M1 tudósítója az autópálya-körgyűrű szélén bőröndöket húzva és poggyászkocsikat tolva a város felé igyekvő embereket látott. Nincs tömegközlekedés, nem jár a nagysebességű vasút és összeomlott a mobilhálózat is, a hatóságok pedig mindenkit arra kérnek, hogy maradjon otthon, vagy ott, ahol éppen tartózkodik.

Mindeközben egyre több beszámoló érkezik az átélt borzalmakról. 

"Éppen elhagytuk a becsekkoló pultot. Sok katonát láttam, izgatottnak tűnő kutyákkal. (...) Rossz előérzetem támadt" - idézte fel az Europe 1-nek egy Véronique nevű utas. "Ajtócsapódást halottunk magunk mögött, egy szaladó kutya hangját, aztán jött a robbanás. Mind futásnak eredtünk, átrohantunk a biztonsági kapukon, el a poggyászellenőrző gépek mellett, aztán a vészkijáraton át jutottunk ki. A plafon leszakadt, az összes üveg kitört a beszállókapuk környékén. (...) Általános pánik tört ki, mindenki ordított és zokogott.

"Előbb egy kisebb durranást hallottam, utána egy hangosabbat, a beszállókapuk tájáról" - mesélte Teresa Küchler, a svéd Svenska Dagbladet újságírója. "Az egész épület megremegett, mindenütt füst gomolygott, és az emberek a földre zuhantak a terminálon. Nem tűntek sebesültnek, inkább olyanoknak, akiket a földre taszított valami. A tetőről darabok potyogtak lefelé."

Egy David Cunel nevű utas a helyszínről beszélt az RTBF tévével, közvetlenül a robbanások után: "Az emberek még mindig ott fekszenek az Amerikába induló járatok pultjának környékén. "Sokan fekszenek, közülük sokan meg is sebesültek. Az első robbanás után mindenki szaladgálni kezdett, ekkor jött a második."

Egy reptéri alkalmazott az első robbanást a bejárat környékéről hallotta, a másodikat, tőle durván húsz méterre az indulási részen. A nőt a kifutópályán felé menekítették ki, itt értesült arról, hogy egy munkatársa súlyosan megsérült.

A Maelbeek metrómegállóban egy órával később történtekről így mesélt egy szemtanú: "9 óra 7, 9 óra 10 táján indultunk éppen felfelé a Maelbeek állomásról, amikor robbanást éreztünk, ami mintha a peron eleje felé történt volna. A fények kialudtak és kisebb pánik tört ki, tekintettel a korábbi reptéri eseményekre. Az üvegajtók kitörtek, úgyhogy erős robbanásnak kellett lennie".

Egy jegyárus arról számolt be, hogy a robbanás ereje alapjaiban rázta meg a helyszíntől távolabb található fülkéjét.

Egy nő, akinek a következő megállóig kellett gyalogolnia a síneken, azt mesélte, hogy a borzasztó erős égett szag és füst még a másik megállónál is érezhető volt. A pánikot a metróvezetőnek sikerült megelőznie azzal, hogy megkérte az utasokat, ne ott próbáljanak a felszínre jutni, hanem gyalogoljanak el az alagútban a szomszédos állomásig.